|
 2013.06.07.
Gyarapodó
Zalaegerszeg
A megyeszékhelyek viszonylatában mi rendelkezünk a legjobb pénzügyi
mutatókkal
Hogyan sikerült elérni
azt, hogy tavalyi év végére 105 milliárd forintra növekedjen
Zalaegerszeg vagyona?
–A korábban elkezdett beruházásokat aktiváltuk. A városban
most is a munkahelyteremtés a legfontosabb törekvés. Két hete
adtuk át az Északi Ipari Parkban épített Inkubátorház új szárnyát.
Maga a létesítmény 2010-ben készült el, s 80 új munkahely jött
itt létre. Már akkor látszott, hogy jó konstrukcióról
van szó, mert az induló kisvállalkozásoknak, vagy az úgynevezett
garázscégeknek érdemi előrelépési lehetőséget jelent. Ezért
kezdtük el tervezni a második ütemet, melyhez 30%-os támogatást
kaptunk az Új Széchenyi Terv forrásaiból. Már a tervezőasztalról
bérbe adtunk minden rendelkezésre álló helyet. Az új szárnyban
120 munkahely jön létre, és igény van a program folytatására
is. Az avatáson vendégünk volt a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara elnöke, Parragh László úr, aki elmondta, hogy sok
inkubátorházat látott, amelyek kapacitása nincs kihasználva,
ám a zalaegerszegi üdítő kivétel. Mi jól átgondoltuk azt,
hogy a kisvállalkozásoknak kedvező bérleti díjjal miként
tudunk lehetőséget adni a megerősödéshez. A cél, hogy erős,
stabil cégként folytassák munkájukat önálló tereppel, akár
az ipari parkban.
Külföldi beruházók is érkeznek a városba?
–Bár az ország egyik legnagyobb ipari parkját építjük,
hiszen mintegy
460 hektár
fejlesztési területből
60 hektár
teljesen közművesített és rendelkezésre áll, s a kétharmad
részt értékesítettük, az a tapasztalatunk, hogy inkább a már
eddig is a városban, vagy annak környékén letelepült cégek
visznek végbe újabb beruházásokat. Természetesen dolgozunk
jelentősebb befektetők megnyerésén, egy német tanácsadó céget
is bevontunk a munkába, de egyelőre külső nagy beruházót nem
sikerült a városba hozni. Sajnos általában a Nyugat-Dunántúlt
egységes blokként kezelik, holott, nekünk, zalaiaknak eltérő
lehetőségeink vannak, mint a Győr-Moson-Sopron megyeieknek.
Humorosan azt szoktam mondani, hogy a győriek más kávéházba járnak,
mint mi. Zalaegerszeg gazdasági tekintetben erősebb, mint a
megye, de Zalában az országos átlaghoz közeli a munkanélküliség.
Tehát a nyugati régió déli része hasonló problémákkal küszködik,
mint az Alföld. Mindent megteszünk azért, hogy ebből a
helyzetből saját erőre támaszkodva kitörjünk, de kormányzati
segítségre is számítunk.
A számok azt
mutatják, hogy az ország GDP-jének 3%-át városunk adja, úgy,
hogy az ország lakosságának mindössze 0.6%-a él a megyeszékhelyen.
Tehát a lakosságszámhoz viszonyítva ötször nagyobb a város
gazdasági kibocsátása, amivel nem vagyunk elégedettek, hiszen
a megyeszékhelynek kéne előrevinni a megye gazdaságát. Ezért
a célunk a város cégeinek további erősítése. Éppen a közelmúltban
tárgyaltam az egyik élelmiszeripari vállalat fejlesztéséről,
és egyik nagy nyomdaüzemünk is beruházásra készül.
A munkahelyekkel kapcsolatban felvetődik, hogy vannak-e
olyan iskolák, ahol piacképes tudást adnak át a diákoknak?
–A városban és a megyében a legtöbb embert
foglalkoztató iparág a gépipar, az elektronika és a
mechatronika. Ennek érdekében az elmúlt időszakban
folyamatosan fejlesztettük a gépészeti képzéseket, aminek az
eredménye már megjelent a beiskolázási adatokban. A szülők
is felismerték azt, hogy ebben a gazdasági szektorban biztos jövője
van a fiataloknak. Erre épül rá a Nyugat-Magyarországi Egyetem
keretében a műszaki felsőoktatás, hiszen mechatronikai mérnököket
képzünk. Célunk, hogy a városban vagy a megyében
helyezkedjenek el azok, akik Zalaegerszegen végeztek. A bővülő
létszám a fiatalok érdeklődése mellett a gazdasági igényt
mutatja. Sajnos a nyugat-dunántúli régió elmaradt a kutatás-fejlesztésben,
ami a gazdaság egyik mozgatórugója – ezt az űrt tölti be a
2011-ben létrejött, innovációs tevékenységet is végző,
Technológiai Centrum. Örömteli, hogy ez a központ immár több
száz milliós árbevételt ért el. Emellett a város tulajdonában
van egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cég, hogy a humán
erőforrás is biztosítva legyen. Ezen túl a közeljövőben önkormányzati
tulajdonú pénzügyi szolgáltató vállalat kezdi meg működését,
ami kisebb hitelekkel segíti a mikro- és kisvállalkozásokat,
és éppen most folynak a tárgyalások arról, hogy az eddig a
zalaegerszegi kistérség tulajdonában lévő fejlesztési kft-t
megvásároljuk, ami elsősorban pályázatírással, beruházási
tanácsadással foglalkozik. Mi ezt folytatnánk, a helyi vállalkozások
megsegítése érdekében. Tehát a város komplex szolgáltatási
csomagot tud nyújtani vállalatainak.
A vagyon növekedéséből arra is lehet következtetni,
hogy nem vettek fel hitelt?
–Mióta polgármester vagyok, azaz az elmúlt három évben,
minimális hitelre volt szükségünk. A város teljes hitelállománya
az adósságkonszolidációt megelőző időszakig 2,6 milliárd
forint volt, de ezt mind fejlesztésre vettük fel. Igyekeztünk
olyan konstrukciókat kitalálni, amelyek megtérülnek. Ha például
egy ipari parkban közműveket építünk, akkor megtérülésről
beszélünk. Az intézmények energiakorszerűsítése is egyértelműen
megtérülő beruházás. Hitelállományunk 60%-át az állam
konszolidálja, így a következő évektől még kisebb törlesztés
jelentkezik. Azt viszont ki kell hangsúlyozni, hogy a megyeszékhelyek
viszonylatában mi rendelkezünk a legjobb pénzügyi mutatókkal.
Célunk, hogy a város érdekében megőrizzük ezt a stabilitást.
Egy város életében a gazdasági fejlesztésen kívül
szükségesek, a helyi identitástudatot erősítő események. Pünkösdkor
rendezték meg a XIX. Egerszeg Fesztivált. Hogyan értékeli ezt
a rendezvényt?
–Az elmúlt évek legsikeresebb rendezvénysorozatán
vagyunk túl. Közel 100 program zajlott le a fesztivál keretén
belül. Ennek szlogenje, hogy „Mindenki Egerszegre!”, ám a fő
cél az identitás erősítése volt. Mi, zalaiak nagyon
ragaszkodunk a szülőföldünkhöz. Nemrég megkérdezték tőlem,
hogy mi ennek a fesztiválnak a különös ismertetőjele? Azt válaszoltam:
az, hogy megfordul a városban 90 ezer ember, de senki sem tapossa
le a virágokat, mert vigyázunk arra, ami a közösség
tulajdona. Erre lehet építkezni, és a jövőnket alapozni.
|
