Függetlenség

2013.06.07.

Magyarországon gyorsabb ütemben nőttek turisztikai mutatók az európai átlagnál

A Balaton abban is élen jár, hogy ár-érték aranyban az ottani szolgáltatások versenyképesek

Korábban csak nyáron volt kereslet a Balatonra, ez most már lényegében kitolódott az egész évre. A Magyar Turizmus Zrt. idén ötödik alkalommal szervezte meg a Balaton7 elnevezésű kampányát május 10. és 20. között.

Milyen volt az idei Balaton7 figyelemfelkeltő kampány– ami több volt mint egy hét– fogadtatása? – kérdezem Mártonné Máthé Kingát a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatóját.

–Akárcsak öt évvel ezelőtt, most is kiváló volt a kampány fogadtatása. Eleinte egyes balatoni szolgáltatók, vállalkozók, akik szkeptikusak voltak a Balaton 7 sikerével kapcsolatban, de öt év alatt sikerült szinte mindenkit magunk mellé állítani, mert a kampány fő üzenete, hogy a Balaton tényleg több mint egy hét. Azt szerettük volna, hogy a Balatonnak arra az „arcára” is rávilágítsunk, amit azok, akik csak egy hétre mennek a tó partjára nyaralni nem ismerhetnek. Nem véletlenül rendezzük meg még az előszezonban ezt az akciót, és nem véletlenül 10 napon át, így be tudjuk bizonyítani, hogy ennyi idő alatt a fürdésen túl sok mindent lehet csinálni: így választani lehet a sportolást, természetjárást, welness-szolgáltatások igénybevételét, a balatoni gasztronómiai élmények élvezetét; mindent, ami nem a strandhoz és a nyári szezonhoz köthető. El szeretnénk érni ezzel a kampánnyal azt, hogy a Balaton, mint a leglátogatottabb belföldi úti cél, itthon ,365 napos hazai desztinációként legyen a köztudatban.

A felmérések szerint már az előszezonban nőtt a Balaton népszerűsége. Köszönhető-e ez annak, hogy az egyes önkormányzatok, vállalkozók rájöttek, hogy a „magyar tenger” nem csak a fürdőzésről szól?

–A Balaton népszerűsége ennek is köszönhető, másrészt annak, hogy az elmúlt 5-10 évben nagyon sokat változott a tó partja. Ha valaki megnéz egy 10 évvel ezelőtti fényképet, egészen más a háttér, mint manapság, mert jelentős fejlesztések mentek végbe a Balatonnál: városközpontok, strandok, műemlékek újultak meg, és olyan turisztikai attrakciók jöttek létre, amik eddig nem voltak megtalálhatók. Régebben nagy gondot jelentett az, hogy mit lehet a tónál csinálni, ha hűvösre fordul az időjárás, vagy ha esik az eső. Ez most már nem probléma, sőt, egyik strand-szolgáltató mondta nekünk, hogy ma már, ha nagyon meleg az idő, akkor többen a szieszta idején elutaznak a „háttértelepülésekre”, ahol múzeumokat, állatkerteket, lovardákat látogatnak meg. S ő ezeket a lehetőségeket ajánlja is a hozzá érkező turistáknak.

Itt az is felvetődik, hogy a Balaton-parti programok, szálláshelyek, vendéglátóhelyek árai, belépői a hazai turisták pénztárcájához is igazodjék…

–Ez jogos kérdés, mert azt lehet eladni, amit megvásárolnak, s ami iránt kereslet van. Erre kiváló példa a Balaton, ahol van kereslet a minőség iránt, és a minőségnek magasabb az ára, mint a középszerű szolgáltatásoknak. A Balaton abban is élen jár, hogy ár-érték aranyában az ottani szolgáltatások versenyképesek, akár a bel-, akár a külföldi desztinációkkal hasonlítjuk össze. Fel szokták vetni a klasszikus kérdést: a horvát-tengerparton, a bodeni tónál olcsóbb-e a sör és a lángos, mint a Balatonnál? Mindkét versenyből a Balaton jön ki nyertesként, mert nem csak, hogy kevesebb pénzért juthatunk a szolgáltatásokhoz, de jobb minőséget kapunk. A Balatonnál az utóbbi időben több 4-5 csillagos szálloda épült, s ezek nagyon jól működnek, és az előszezoni telítettséget nézve jócskán megelőzik az olcsóbb panziókat.

Az Európai Utazási Bizottság elkészítette 2013 első negyedévre szóló beszámolóját. A jelentés szerint az Európában realizált nemzetközi turistaérkezések és vendégéjszakák száma az első hónapokban, lassabb ütemben, de növekedtek. 2012-ben jól teljesített a turizmus, és az Európára jellemző növekvő trend szintén a szektor egészségességét erősíti meg. Mindez elmondható –e hazánkra rávetítve?

–Sőt! Magyarországon gyorsabb ütemben nőttek és magasabbra emelkedtek a turisztikai mutatók az európai átlagnál. Ez annak is köszönhető, hogy a Magyarországon eltöltött vendégéjszakákat vizsgálva a külföldi és belföldi vendégek aránya 50-50%-os. Tehát kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött 20-21 millió vendégéjszakának a felét a belföldi vendégek „lakják le”. Ezt lényeges kiemelni, mert mikor a külföldi turisták aránya 5-6 %-kal megemelkedik, az nagyon erős volumennövekedést jelent. Igaz, a belföldi vendégek száma is nőtt, de ők főleg a nyári időszakban és a hosszú hétvégeken utaznak. A külföldi vendégek szezonalitása számunkra kedvezőbb; ők januártól decemberig érkeznek, főleg Budapestre. De a vidékre látogató külföldiek száma is jelentős, de kevésbé szezonális. Az is sokat jelent, hogy a belföldi turisták már az elő –és az utószezonban is több napot üdülnek.

A vendégéjszakák számának növekedéséből arra is következtethetünk, hogy több munkahely jött létre a turisztikai szektorban?

–Erre még nem lehet következtetni, de arra igen, hogy több olyan belföldi honfitársunk van, aki utazik. Ha arra irányul a kérdés, miért utaznak többen belföldön, a válasz: a SZÉP-kártya olyan értékesítést ösztönző módszer,ami lehetőséget ad a munkavállalónak magyarországi pihenésre. De nem kizárólag SZÉP-kártyával utaznak a turisták, ez az összes szállodai forgalom a forgalom körülbelül 20%-át teszi ki. A turizmus prosperáló üzletág, és lassan kilábal a válságból. Ennek okán lehetnek olyan új munkahelyek, melyek létrejöttére a válság okán, vagy amiatt, hogy nem volt kereslet az adott termékre, szolgáltatásra, sokáig nem volt mód.

Manapság egyre többet lehet hallani a helyi ipar megerősítéséről. A hazai turisztikai szolgáltatók mennyire használják ki a helyi ipar nyújtotta lehetőségeket és előnyöket?

–Nagyon jól felhasználják a szolgáltatók a helyi ipart, főleg ha a helyi termelő képes konstans minőségben, állandó jelleggel az adott terméket, vagy szolgáltatást előállítani. Ez igen lényeges, mert ha egy étterem talál egy olyan helyi termelőt, aki hozzá élelmiszert Képes beszállítani, a vendéglátóhely üzemeltetőjének tudnia kell, hogy az adott termék folyamatosan egyazon minőségben érkezik be hozzá. A dél-dunántúli régióban tavaly a helyi terméket előállító szolgáltatókat, kistermelőket, őstermelőket egy fórumon hoztuk össze a turizmusban érdekelt vállalkozókkal, így gyakorlatilag piacot teremtettünk, mert több üzlet létrehozását generáltunk ezzel. Emellett a helyi termelők által előállított, a tájegységre jellemző unikális termékek – lekvár, húskészítmény, bor, hímzett terítő – kiválóan érvényesülnek ajándékként a turizmus területén.

Medveczky Attila