|
 2013.06.14.
Tőkés: lassan, de megfordul „a
nemzeti elidegenedés"
Tőkés László szerint gyógyul
a 2004-es "népszavazási sokk" okozta trauma, és az
alaptörvény megszületésével, a nemzeti összetartozás napjának,
valamint az állampolgársági törvény jogrendszerbe iktatásával
lassan, de szűnik a "nemzeti elidegenedés", és teret
hódít a nemzeti együvé tartozás. Erről az európai
parlamenti képviselő Budafok-Tétény önkormányzat honlapjának
adott interjúban beszélt, kitérve többek között arra is: még
nem döntötte el, hogy jövőre újra ringbe száll-e az EP-választásokon.Az
erdélyi politikus úgy látja: a 2010-es magyar fordulatnak köszönhetően
manapság egyre kevesebben "románozzák le" az erdélyi
magyarokat. Arról, hogyan győzné meg azokat a fanyalgókat,
akik szerint értelmetlen "magyarkodni a székely zászlóval
és követelni az autonómiát", azt mondta: aligha kell őket
most már győzködni, hiszen a világméretű szolidaritási hullám
és a több tízezres marosvásárhelyi autonómiatüntetés önmagáért
beszél. Tőkés László szerint néhány rossz beidegződés köszön
vissza a fanyalgókban. Egyrészt a kommunista diktatúrából örökölt
"be nem avatkozás" doktrinája él tovább bennük,
amelyre ráadásul "bukaresti képviseleti monopóliumukkal
visszaélő" RMDSZ-es honatyák még rá is erősítenek.
Másrészt ezek a képviselők akár a saját pártjuk
kebeléből választott önkormányzati vezetőkkel szemben is érvényesítik
a túlközpontosított román államhatalom pártutasításos
tilalmi gyakorlatát - magyar "kiadásban" - vélekedett.
Teszik ezt annak ellenére, hogy az elmúlt két évtizedben ez az
igazodó, opportunista politika, mely mindent egy többségi
bukaresti logikára fűz fel, vitte zsákutcába az erdélyi
magyar érdekérvényesítés ügyét - fejtette ki. Az EP-képviselő szerint
igenis, ki kell állni és hangos szóval kell követelnünk
jogaikat és jussukat. Meg kell mutatni Európának, az egész világnak,
hogy egy közel kétmilliós nemzeti közösség otthont akar
teremteni ősei szülőföldjén, hiszen az autonómia ennek eszköze.
Ehhez pedig minden törvényes és alkotmányos eszközt igénybe
kell vennünk - hangsúlyozta. Tőkés László a budafokteteny.hu
oldalon szerdán megjelent interjúban beszélt arról is, hogy az
RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt közötti alapvető különbség
már a nevekből is kiolvasható: az egyik "Romániai",
a másik "Erdélyi".
Az Erdélyi Magyar
Néppárt az Erdély-központú politizálás szószólója, az
autonómia ügyének következetes képviselője, ugyanakkor az
első olyan országos politikai erő, amely érdemben fölvetette
Románia föderalizálásának kérdését - fogalmazott Tőkés László.
Hozzátette: meglátásuk szerint Románia szövetségi köztársasággá
való alakítása indíthatná el az ország igazi modernizációját,
nem az a "teszetosza", megalapozatlan és már rövid távon
is káros "regionalizálás", melynek magyarellenes, mögöttes
célzata végképp elfogadhatatlan az erdélyi közösség számára.
Megjegyezte: az állampolgársági törvény módosítása, a
Nemzeti Összetartozás Napjának kinyilvánítása, az alaptörvény
ilyen szellemű gazdagítása mind abba az irányba hatottak, hogy
a szakértők által "szétfejlődésként" leírt, főként
az elszakított nemzetrészek által elszenvedett nemzeti
elidegenedés folyamata megfordulni látszik, és - ellentétes előjellel
- mindinkább a nemzeti együvé tartozás hódít teret. Noha ez
egészen természetes, mindazonáltal ezen a téren még igen sok
a tennivaló - jegyezte meg. Hozzátette: nap mint nap tapasztalják
ugyanis, hogy kicsinyes pártpolitikai, olykor személyes érdekek
a nemzetpolitikai szempontok fölé emelkednek. Kollektív önvizsgálatra
volna szükség, és Makkai Sándort idézve, itt lenne az ideje
egy újabb "magunk revíziójának" - fogalmazott Tőkés
László. Arra a kérdésre, hogy a jövő évi EP-választásokon
újra ringbe száll-e, azt mondta: ezt még nem döntötte el.
"Nagy a nyomás rajtam, a választók, a harcostársaim
közül egyre többen biztatnak a folytatásra, ugyanakkor azonban
kezdek belefáradni. Ha jól megnézzük, akkor felnőtt életemet
folyamatos küzdelemben éltem le. 1989 előtt a kommunista diktatúrával,
annak erőszakszervezeteivel vívtuk csatáinkat, 1989 után pedig
a visszalopakodó volt nómenklatúrával és örököseikkel
kellett megküzdenünk a romániai demokráciáért és magyarságunkért"
- mondta Tőkés László. Mindazonáltal hozzátette: a közös
ügy, a nemzet szolgálata mindig is előbbre való volt számára
minden egyébnél.
Úgyhogy ha
"hí a Haza", hát mennem kell - fogalmazott interjújában
Tőkés László.
(Forrás: http://tokeslaszlo.eu)
|
