vissza a főoldalra

 2013.06.14. 

Korrupció az ukrán felsőoktatásban
Erről ír a Korrespondent hetilap

Miután a felsőoktatási intézményekben az újfajta érettségi, a külső független tesztelés bevezetése miatt értelmetlen felvételi kenőpénzt követelni, mostanság azért kell fizetnie az ember gyermekének, hogy benn is maradjon az adott egyetemen vagy főiskolán.

A Korrespondent hetilap a felsőoktatási korrupcióról készített összeállításában azt írja, hogy napjaink felsőoktatási intézménye leginkább szupermarketre emlékeztet. A tantermek ajtóira ideje volna árcédulákat kiaggatni: például szigorlat 50 hrivnya, évfolyammunka 800 hrivnya, diplomamunka 2000 hrivnyától. Ezt az árlistát természetesen nem népszerűsítik különösebben, mégis jól ismeri minden diák és tanár, mindenekelőtt az állami finanszírozású felsőoktatási intézményekben.

A fentebbi példáknál persze lényegesen pénztárcába vágóbb díjszabások is léteznek az egyetemeken és főiskolákon. A Demokratikus Kezdeményezések Alap (DKA) 2011-ben végzett felmérése szerint a kenőpénz átlagos összege 376 hrivnya. A megkérdezettek egyharmada 200-300 hrivnyát fizetett, majd minden tizedik érintett pedig 500-600 hrivnyát.

Az érdemjegyek bankókra váltása szinte minden tekintetben a piac szabályai szerint zajlik, azaz használatos a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi ár, sőt még a barter fogalma is. A DKA szerint az ukránok 60 százaléka személyesen is találkozott korrupcióval a felsőoktatási intézményekben, vagy legalábbis hallott róla ismerőseitől. Ráadásul minél inkább közeleg a diplomaosztás napja, úgy válik egyre általánosabbá a korrupció. Míg ugyanis az első évfolyamosok 61,4 százaléka került szembe vele, addig a negyedikeseknél ez az arány 71,8 százalék.

A korrupció a felsőoktatásban nem újkeletű jelenség, napjainkra azonban minőségi változáson ment keresztül, állítják a szociológusok. A külső független tesztelés miatt a felkészült diákoknak immár nem kell fizetniük azért, hogy egyetemen vagy főiskolán tanulhassanak tovább, azonban diákként már nem biztos, hogy boldogulnak, hacsak nem fizetnek a szigorlatokért és vizsgákért. A DKA adatai szerint azok 74,6 százaléka, akiknek személyesen is volt már dolguk a korrupcióval, a „jó” és a „kitűnő” érdemjegyekért fizettek, 23,3 százalékuk diplomamunkája megvédéséért, 22,9 százalékuk meg azért, hogy elkerülje a kizárást. Az Uniter társadalmi szervezet kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a diákok kétszer gyakrabban adnak kenőpénzt „követelésre”, mint „önkéntes adományként”.

A felsőoktatási vesztegetés még nagyobb méretű, ha figyelembe vesszük a kapcsolatok igénybevételét, illetve a kölcsönös szívességeket is. A honi felsőoktatást ismerők ezzel kapcsolatban arra is felhívják a figyelmet, hogy a korrupció ugyan mindig is létezett az ukrán felsőoktatásban, napjainkra azonban fokozódott a cinizmus.

A szakértők szerint a felsőoktatási korrupció fő okai a tanárok alacsony bére, illetve az ukrán diploma elértéktelenedése a munkaadók szemében, akik mostanság nemegyszer jobbnak látják újratanítani a saját igényeiknek megfelelően az egyetemen, főiskolán végzett alkalmazottaikat. A HeadHunter fejvadász portál adataiból megtudhatjuk, hogy a HR-menedzserek felvételkor az esetek 52 százalékában csak a rend kedvéért érdeklődnek a diploma megléte felől a munkára jelentkezőknél, s csupán egynegyedüknél kérdeznek rá ismereteikre és szakképesítésükre.

Maguk a diákok is úgy látják, a jelenlegi állapotok konzerválását segíti, hogy manapság az elhelyezkedés szempontjából nem az számít, hogyan szerezték a jegyeiket az egyetemen, hanem az, hogy miként állnak szakértelem, képességek dolgában. Erre a szakértelemre viszont a diákok nemegyszer az egyetemen kívül, informális képzések, a tanulás mellett végzett munka révén tesznek szert.

Ugyancsak közrejátszhat a felsőoktatásban tapasztaltakban egyes vélemények szerint, hogy a lakosság egy jelentős hányada ma úgy tekint a diplomára, ahogyan néhány évvel korábban még az érettségi bizonyítványt kezeltük: ez is olyan „papír” lett, amelynek meg kell lennie, mielőtt a fiatal munkába állna. Ennek is tudható be egyebek mellett, hogy túlzottan elszaporodtak az országban a felsőoktatási intézmények. Összehasonlításképpen: míg Ukrajnában jelenleg mintegy 900 felsőoktatási intézmény ontja az ilyen-olyan végzősöket, addig a jelentősen nagyobb lélekszámú Franciaországban csupán 250 – írja a Korrespondent.

A korrupció a kárpátaljai felsőoktatási intézményekben is jelen van. Az elmúlt néhány évben, kis túlzással, már-már rendszeresekké váltak a helyi sajtóban az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) kenőpénz elfogadásán ért tanárainak leleplezéséről szóló híradások. Íme néhány nagy port felvert eset, a teljesség igénye nélkül. 2011 szep­temberében a megyei rendőrség szervezett bűnözés elleni főosztálya őrizetbe vette Miroszlava Fábiánt, az UNE román-germán filológiai karának dékánját nagyösszegű – egyes források szerint 800 dollár – kenőpénz elfogadásáért. Tavaly júliusban az egyetem két diákja a közgazdasági kar dékánja ellen tett feljelentést, azt állítva, hogy 1200 dollárt követelt tőlük a sikeres vizsgáért. Legutóbb éppen múlt héten számoltunk be arról, hogy Roman Oficinszkijt, az UNE rektorhelyettesét több mint 43 ezer hrivnya kenőpénz átvételekor érték tetten, amelyet az egyetem épületében működő büfé bérleti szerződésével kapcsolatban kapott.

Az egyetemen érthetően igyekeznek védeni a mundér becsületét. Minap Spenik Sándor, az UNE Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának dékánja a Kárpáti Igaz Szó (KISZó), az UMDSZ szócsövének hasábjain fakadt ki amiatt, hogy Orbán Viktor kö­zelmúltbeli beregszászi látogatásakor Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke beszédében egyaránt bírálta az Ungvári Nemzeti Egyetemet. „A felszólalók szavai szerint az UNE-t teljesen átszőtte a korrupció, ahol a diákokra kizárólag »fejőstehenekként« tekintenek, ahol a vizsgákat és a diplomát adni-venni lehet, s ahol olyan szakokat nyitottak, mint a beregszászi főiskolán” – panaszolja Spenik. „Senki sem állítja, hogy ebben a hatalmas struktúrában nincsenek megoldásra váró problémák. Azonban az egész egyetemet bemocskolni – civilizált helyeken –mégiscsak elfogadhatatlan…” – háborog valamivel lejjebb Spenik. Csakhogy – vethetnénk közbe – „civilizált helyeken” nem szoktak két éven belül három vezető egyetemi tanárt megvádolni korrupcióval, s ha mégis megtörtént, az már nem egyszerűen „megoldásra váró probléma”, sokkal inkább az egész rendszer válságának jele.

(Korrespondent/zzz)