2013.06.14.
Emília elvtársnő csatába indul
Ismét hallatott
magáról Rytkó Emília (1950), aki a rendszerváltozás után állandóan
a különböző választások körül sürgölődött-forgolódott,
legutoljára – nyugállományba vonulása előtt – az Országos
Választási Iroda vezetője volt. A múltja alapján soha senki
nem vonta kétségbe baloldali
érzelmeit és elkötelezettségeit, még ha igyekezett is
politikailag teljesen semleges színben feltüntetni magát.
A nyugdíjas éveit töltő volt OVI vezető most ismét csatába
indul, feladva a semlegességet, helyesebben kimutatva az eddigi
beágyazódását, és a meglehetősen zavaros összetételű
baloldali ellenzék által létrehívott Választási Monitoring
Bizottságban vállalt részvételt. Feladata lesz, hogy a közelgő
2014-es választásokon védje a demokratizmust és felügyelje a
törvényességet.
Néhány mondatban
érdemes tehát felfrissíteni ismereteinket ennek a választási
frontharcosnak, Rytkó Emíliának életútja legfontosabb és
legjellemzőbb állomásait illetően.
A rendelkezésre
álló levéltári adatok szerint (forrás: Magyar Országos Levéltár
288.f
. 7. csop. 718. ö.e.) 1968-as érettségije után egy élelmiszeripari
szakközépiskolában dolgozott technikus tanárként. 1971 és
1976 között volt a KISZ Budapest VI. kerületi bizottságán
politikai munkatárs, egy időben úttörő elnök, majd
iskolatitkár. Közben 1974-ben elvégezte a Komszomol főiskoláját.
Ugyanebben az időben – 1971-ben – lett az MSZMP tagja. 1976
és 1982 között a KISZ budapesti bizottságán volt előbb osztályvezető-helyettes,
utóbb már osztályvezető. Ez idő alatt elvégezte, a
Marxista– Leninista Esti Egyetem filozófia szakosítóját és
1979-ben diplomát kapott. Utána, 1982-ig az ELTE Bölcsész Karán
tanult, tudományos szocializmus szakon. Mint ideológiailag és
politikailag megfelelően képzett elvtársnő az MSZMP Budapest
XII. kerületi bizottságának politikai munkatársa lett.
1986-ban javasolták a szovjetunióbeli továbbtanulásra, az SZKP
Társadalomtudományi Akadémiájára ösztöndíjas aspiránsnak,
hogy amennyiben azt elvégezte, tanár legyen az MSZMP budapesti
bizottságának oktatási igazgatóságán. Kutatási témaköre
ekkor a következő volt: A közép-kelet-európai népi
demokratikus forradalmak sajátosságai, azonos és eltérő vonások
építésének kezdeti szakaszában. Az nem derül ki az eddig
fellelt dokumentumokból, hogy Rytkó Emília elvtársnő ezt a
szovjetunióbeli aspirantúrát megkezdte-e, illetve befejezte-e.
Az úgynevezett népi demokratikus forradalmaknak már előző
tanulmányai alapján is kiváló ismerője lehet elméleti síkon.
Amit pedig a rendszerváltozás előtti időkben népi
demokratikusnak hazudtak, arról nagyon jól tudjuk, hogy nem volt
más, mint a kommunisták diktatúrája. Csak nehogy ezért
induljon harcba ismét Emília elvtársnő!
Bálint László
|