|
 2013.06.21.
Magyar–magyar nyelvű Szent Pál
levelek
A kárpátaljai
ferencesek közreműködésével 480 év után újra megjelent az
első magyar részleges bibliafordítás, melyet június 15-én
9.30-kor mutattak be a sajtónak. A Szent Pál levelit tartalmazó
bibliafordítást Komjáti Benedek pozsonyi kanonok készítette
1532-ben a kárpátaljai Királyházán.
Az egy évvel később
Krakkóban megjelent könyvet a Hit éve alkalmából most különleges
reprintként adták ki magyar–magyar nyelven. Ugyanis a bal
oldalon az eredeti kiadás olvasható (a kíváncsiaknak, bátraknak
és ügyeseknek), a jobb oldalon pedig egy olvasóbarát változat
látható, segítvén a könnyebb megértést és a szentírási
helyek pontos és gyors kikeresését. Minden levelet kommentár
előz meg. A kiadvány hangos könyvet is tartalmaz, Komjáti
Benedek ajánlásával, és részeket Szent Pál leveleiből.
A sajtótájékoztatót
Bán Zsolt Jónás nagyszőlősi ferences házfőnök és a könyv
kiadásában résztvevő szakemberek tartották. A katolikus egyház
idén ünnepli a Hit évét, és ezért is különösen időszerű
e könyv – mondta a házfőnök, aki köszönetét fejezte ki Hölvényi
György és L. Simon László államtitkároknak, Bacskai József
ungvári és Tóth István beregszászi főkonzuloknak a vállalkozás
támogatásáért.
A ferences
szerzetes felelevenítette az eredeti könyv megszületésének néhány
fontos körülményét. Komjáti Benedek a Felvidéken született
és Királyházán végezte áldásos munkáját, melynek mecénása
Perényi Gábriel özvegye, Frangepán Katalin volt. A könyvet
Krakkóban adták ki 1533-ban. Nyolc évvel vagyunk a mohácsi
csatavesztés után, ahol Frangepán Katalin férje a harcokban
elesett. A Frangepán család birtokait a
mai Horvátország
területén már hosszú évek óta a törökök birtokolták. Érthető
lett volna, ha az özvegy sérelmei megtorlására fordította
volna minden figyelmét és vagyonát. Ő azonban úgy dönt, hogy
nem kis anyagi áldozat árán – melyeket költhetett volna
fegyverre, katonákra – lefordíttatta és kiadatta Szent Pál
leveleit. Tette ezt azért, hogy mulandó dolgok helyett örök értéket
adhasson fiának.
A XVI. század
nemzeti irodalmunk születésének időszaka – mutatott rá
Mezey András, a könyv szerkesztője. – Az első szárnypróbálgatások
egyike Komjáti Benedek műve. A törökök elől kétszer is
menekülni kényszerülő 22 éves fiatalember az őt befogadó özv.
Perényi Gáborné unszolására kezd hozzá a páli levelek
lefordításához. Bevezető dedikációjában a nehézségek
miatti vonakodás, mentegetőzés nem csak afféle reneszánsz stíluselem:
a feladat valóban szinte ember feletti. Komjáti példaképe a
nagy humanista, Rotterdami Erasmus, aki alig másfél évtizeddel
korábban készítette el a maga bibliafordítását. A magyar pap
az első hazai „erazmista”. A mű missziós szerepe Mezey
szerint: a pusztulásból ismét talpra állva, a dicső múltból
erőt merítve a magyarok nyelvi–kulturális értelemben az üdvösség
útjára léphetnek, és ahogy a kereszténység „második
Izraellé”, úgy ők is Isten újonnan kiválasztott népévé válhatnak.
Pelczéder Katalin
és Kocán Béla lektorok, akik a nyelvészeti bevezetőket is készítették,
a művet a magyar nyelvtörténet kiemelkedő alkotásának tarják,
ugyanis Komjáti munkája a kéziratos irodalom korszakának végét,
a nyomtatott irodalom kezdetét jelenti.
Kocsis Zoltán a
kiadvány különlegességeit ismertette. A könyv mérete az
eredetivel azonos, 120×170 mm-es, korhű grafikai rézvésettel,
gömbölyű gerinccel, műbőrkötésben. Harminc példányt arany
szélmetszettel és 2970 darabot sima széllel láttak el.
A kiadásban közreműködtek:
Idea Fontana, Grafikai Stúdió, Webdesign
(forrás:
ferencesek.hu)
|
