|
 2013.06.21.
Hozzácsapnának bennünket Galíciához?
Újra „felmelegítették”
a területi reform témáját Ukrajnában. A Dzerkalo tizsnya országos
hetilap internetes változatában a közelmúltban ismertetett
egyik elképzelés szerint a jelenlegi 24 ukrajnai megyét nyolc régióba
vonnák össze. Kárpátaljának Lemberg, Ivano-Frankivszk és
Csernyivci megyékkel kellene egy régiót alkotnia.
Szerhij
Grinyeveckij, a hatalompárt, a Régiók Pártja (PR) parlamenti képviselője
az országos hetilap számára írt áttekintésében rámutat,
hogy a jelenlegi adminisztratív-territoriális felosztás és a végrehajtó
hatalom gyökeres átalakításra szorul. Már évekkel ezelőtt,
2005-ben is történtek kísérletek a reformra, emlékeztet, de
az akkori koncepciót negatív fogadtatása miatt hosszú időre
jegelni kellett.
„Sőt, a
tapasztalat azt mutatja, hogy az elégedetlenség katalizátorává
válhat a puszta felemlegetése is az olyan gyökeres változásoknak,
melyek elsősorban a megyei és a helyi hatalmi intézmények és
struktúrák vezetőinek érdekeit érintik. Ha pedig figyelembe
vesszük azt a tényt, hogy országunkban majdhogynem 2-3 évente
választásokra kerül sor, érthetően nem túl sok a vállalkozó,
aki csökkentené a népszerűségi mutatóját a szükséges, de
a helyi csinovnyikok körében népszerűtlen reformokkal” –
írja Grinyeveckij.
A cikk ezután
szakemberek véleményét idézi a reform okairól, céljairól és
mikéntjéről. „A tudósok egy része azt javasolja, hogy készüljünk
fel a gyökeres területi reformra, melynek eredményeként a
jelenlegi 24 apróbb megye helyett nyolc masszív territoriális-adminisztratív
képződmény jelenik meg – állítja a szerző. – Konkrétabban
az ukrán államnak az alábbi területi felosztásáról van szó:
Krím Autonóm Köztársaság; Donyecki régió (Donyeck és
Luhanszk megyék); Kárpáti régió (Lviv, Ivano-Frankivszk,
Csernyivci és Kárpátalja megyék); Kijevi régió (Kijev,
Kirovográd, Cserkaszi és Csernyihiv megyék); Podóliai régió
(Vinnyica, Hmelnyickij és Ternopil megyék); Polisszjai régió (Voliny,
Rivne, Zsitomir megyék); Dnyeper-melléki régió
(Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék); Fekete-tenger melléki
régió (Odessza, Herszon, Mikolajiv megyék); Szlobozsanszki régió
(Harkiv, Szumi, Poltava megyék).”
„A tudósok véleménye
szerint a területi reformnak éppen ez a modellje teszi lehetővé
a végrehajtó hatalom egyértelmű vertikumát, konszolidálja a
pénzügyi-finansziális forrásokat, csökkenti nagyságrendekkel
a bürokratikus apparátust és következésképpen a ma totális
korrupció határait és potenciálját. Ennek a területi
optimalizálásnak köszönhetően számottevően megnő a régión
belüli kapcsolatok intenzitása és szilárdsága, jelentősen csökken
a depresszív régiók száma, nem lesznek olyan szélsőségesek
a különbségek a társadalmi-gazdasági fejlődés terén” –
hangsúlyozta a képviselő.
Grinyeveckij rávilágít
ugyanakkor, hogy egyelőre nincs egyetértés a szakemberek és a
politikusok között abban a tekintetben, hogy mi lesz az új
rendszerben a járások szerepe. Az sem világos, hogy milyen
szerep juthat a jövőben a helyi önkormányzatoknak – teszi
hozzá.
Megfigyelők felhívják
a figyelmet, hogy bár a szóban forgó cikk szerzője rendre a
tudósokra hivatkozik az új területi felosztásra vonatkozó elképzelések
ismertetésekor, mégsem nevezi meg őket, ami arra utalhat, hogy
az általa vázolt koncepció inkább hatalompárti politikusok
egy csoportjának véleményét tükrözi. Emlékeztetni érdemes
arra is, hogy az 1991-es kárpátaljai referendumon a szavazók 78
százaléka támogatta Kárpátalja megye autonómiáját, vagyis
az itteni lakosság nem híve a beolvasztásnak.
Szerencsére
Kijevben nem úgy tekintenek egyelőre a területi felosztás átalakítására,
mint a közeljövő feladatára. Marina Sztavnyijcsuk, az államfő
tanácsadója kijelentette: a helyi önkormányzati és területi
államigazgatási reform koncepciója utalást sem tartalmaz a
territoriális felosztás átszabására. Szerinte az Ukrajna
adminisztratív-territoriális felosztásának megváltoztatására,
a megyék megnagyobbítására vonatkozó szóbeszédek, s az egyéb
efféle „tudománytalan fantasztikum” egyes politikusok és
szakértők álláspontját tükrözik.
Az elnöki tanácsadó
ugyanakkor még tavasszal egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta,
hogy a helyi önkormányzati rendszer most kezdődő reformja és
az adminisztratív territoriális reform összefügg, ezért az önkormányzati
reform egyik prioritást élvező feladata a régiók társadalmi-gazdasági
állapotának elemzése.
„Meg kell ma
vizsgálnunk, milyen állapotban van a gazdaság az egyes régiókban,
mire elég a jelenlegi infrastruktúra, s mit és mennyit kell
hozzátenni ahhoz, hogy egyszer majd, talán hosszú távon az
adminisztratív-territoriális berendezkedésről beszélhessünk
– jelezte Marina Sztavnyijcsuk az Ukrinform tájékoztatása
szerint.
A reform gondolatától
Kárpátalján is sokan berzenkednek. Vaszil Lemak, az Ungvári
Nemzeti Egyetem jogászprofesszora a trubyna.org.ua-nak
nyilatkozva egyenesen abszurdnak nevezte a Kárpátalja megye
megszüntetésére vonatkozó elképzelést. „A gazdasági, mentális
és számos egyéb problémán kívül nem vették figyelembe a
legfontosabbat: az adminisztratív központnak az adott területi
egység lakossága általi megközelíthetőségének kritériumát”
– nyilatkozta a portálnak az egyetemi tanár.
A területi
reformnak természetesen „magyar vonatkozása” is van. A Kárpátalja
Ma portál elemzésében rámutat: meg kell válaszolnunk a kérdést,
mi lesz a jogainkkal, ha azoknak a galíciai ukránság központjának
számító Lembergben kell majd érvényt szerezni? „Jelenleg a
helyi magyarságnak Kárpátalja lakosságán belüli részaránya
12 százalék körül van, s a két magyar párt 7 képviselővel
rendelkezik a kilencvenfős megyei tanácsban. Ha azonban a tervek
szerint »összecsapják« Kárpátalját a három nyugat-ukrajnai
megyével, a 150 ezernyi magyar szinte kimutathatatlanná válik
az óriásmegye ötmilliót is meghaladó ukrán lakosságában,
ami érthetően a tanácsi képviseleten is megmutatkozik majd”
– írja a portál.
A Kárpátalja Ma
rámutat: léteznek megoldások, amelyek kompenzálhatják
valamelyest az új helyzetből fakadó hátrányainkat. „Ilyen
intézkedés lehetne például, ha létrehoznák a KMKSZ részéről
már évek óta szorgalmazott Tisza-melléki járást, amely a tömbmagyarság
által lakott kárpátaljai területeket egyesítené, s amelyben
a magyarok alkotnák a többséget a lakosságon belül. A lakosságon
belüli többség azután a járási önkormányzat közvetítésével
lehetővé tenné a magyarságot érintő kérdések megfelelő
kezelését itt, a Lembergtől oly távoli végeken.”
Más kérdés,
hogy mennyi egy ilyen „magyar járás” létrehozásának az esélye
mostanában, amikor a nyelvtörvény végrehajtása is problémákba
ütközik.
Hk
(forrás:
karpatalja.ma)
|
