|
 2013.08.13.
Épül a Budafoki Szomszédok Piaca
Szeretnék a kerület kisvárosias jellegét megőrizni
Az elmúlt
hetekben számos egyeztető fórumot tartottak a XXII. kerületben
az új budafoki piac koncepciójának kialakításáról. El
szeretnék érni, hogy a jelenlegi piac helyén és környezetében
igazi közösségi tér jöjjön létre, ahol a helyi kisvállalkozók,
őstermelők és Budafok-Tétény valamennyi polgára kulturált körülmények
között veheti igénybe egy modern, de a helyi hagyományokhoz
illeszkedő kisvárosi piac szolgáltatásait.
Konzultáció sorozatot előzte meg a piac pályázati tervének
kialakítását. Mi volt az egyeztetések célja? Kiket vontak be
a tárgyalásokba? – kérdezem
Szabolcs Attilát, Budafok-Tétény polgármesterét.
–Nagytétény városrészben most fejeződik be egy több, mint 1
milliárd forintos EU-s pályázati projekt, s most Budafokon
szeretnénk megvalósítani egy nagyobb fejlesztést. A napokban
kaptam meg az értesítést, hogy a budafoki szakorvosi rendelő
felújítására nyertünk 180 millió forintot, szintén EU-s pályázatból.
Ennek azért örülünk, mert különben saját erőből kellett
volna minderre a forrást biztosítani. A budafoki piac problémáját
pedig régóta szeretnénk megoldani. Családias hangulatú,
kedvelt piacról van szó, de nagyon elhanyagolt az állapota. A
tisztelt olvasók a Szomszédok filmsorozatból ismerhetnek rá,
mert Budafokon forgatták a piac-jeleneteket. Egyszer már
nekifogtunk a piac megépítésének, de a befektető olyan mértékben
eltért az előzetes megállapodásoktól, hogy fel kellett
bontani a szerződést. Úgy döntöttünk, hogy saját erőből,
illetve a most beadandó fővárosi város rehabilitációs pályázat
segítségével építjük meg a piacot. Először a piac
jelenlegi bérlőivel egyeztettünk, mert szándékunk, hogy
minden régi bérlőnek, aki él a lehetőséggel, az új piacon
is helyet biztosítsunk. A másik feltétel, ami törvényi kötelezettségünk,
hogy az őstermelőknek is adjunk helyet. Ezenkívül nem szeretnénk
azt, hogy a bérleti díjak lényegesen magasabbak lennének a
mostaninál. Ez nem vonatkozik arra, hogyha az új üzlethelyiségben
magasabb lesz a technikai színvonal. Hiszen ha légkondicionáló
berendezést szeretne a bérlő működtetni, akkor egyértelmű,
hogy növekszik a bérleti díj. Most adjuk be a fővároshoz a
rehabilitációs anyagunkat, és ha nyerünk, akkor annak a segítségével,
ha nem, akkor önerőből kezdjük el az építkezést. A kereskedőkön
kívül a Civil Konzultációs Tanács tagszervezeteivel, és a
kiemelten érintett helyi szervezetekkel is volt egyeztetés. A
piacot nem szeretnénk egy napra sem bezárni. Kivásároltunk lakóházakat
a mostani piaccal szembe lévő területen, s ott építenénk meg
az új piacot. Csak az új épület átadása után zárnánk csak
be a mostani piacot. Örültünk volna annak, ha az új piac 2014
tavaszára megépül, de erre nincs sok esély. Nem akarunk
kapkodni; folyamatosak az egyeztetések, azért, hogy minél több
ember igényét elégítsük ki.
Az igazi promontori boroknak is ott lesz a piacuk?
–Nem kizárt, de annak örülnék, ha a budafoki borokat a budafoki
pincékben árusítanák. Ehhez az szükséges, hogy ezek a pincék
nyitva tartsanak. Minden borászatnak van üzlete, ám az lenne az
optimális, ha valaki kijön Budafokra, akkor betérne egy pincébe
egy- két pohár jobbfajta borra. A borászok többsége felkészült
a vendégfogadásra, de legtöbbször csak akkor nyitják ki a
pincéjüket, ha csoportosan érkeznek hozzájuk.
Mennyire tartják fontosnak, hogy az új piac épülete beilleszkedjen a
környezetbe?
–A jelenlegi XXII . kerület 1950-ig három önálló település
volt, és még most is őrzi falusias jellegét; döntően családi
házas övezet. Jelmondatunk is ezt tükrözi: „kisváros a
nagyvárosban”. Tehát mindenképp szeretnénk a kisvárosias
jelleget megőrizni. A piac a kerület központjában lenne, ezért
arra törekszünk, hogy igényes épület legyen, de nem emeletes,
tehát nem lesz tájidegen. Földszintes, egyszerű, polgárbarát
piacot szeretnénk, megőrizve a falusias kofajelleget.
Térjünk át a szellemi táplálékokra. A budafoki Klauzál
Ház színháztermét Bujtor Istvánról nevezték el. Volt a színésznek
kötődése a kerülethez?
–Az elnevezésről tudni kell, hogy a művelődési ház tehetséges,
fiatal igazgatója nagyszombat napján tragikus hirtelenséggel
elhunyt. Ezt követően a kamaratermet róla, Mészáros Csabáról
neveztük el. Ezután vetődött föl a színházterem elnevezésének
ötlete. A Klauzál Ház és a fenntartó önkormányzat által közösen
meghirdetett színházterem-keresztelő akcióban több mint hatszázan
vettek részt. A kétfordulós verseny első fordulójában
érkeztek a névjavaslatok, a második körben pedig az öt legtöbb
szavazatot kapó jelöltre lehetett voksolni. A második fordulóba
jutott öt jelölt, Bujtor István, Cziffra György, Latinovits
Zoltán, Bubik István, Karády Katalin került, és Bujtor lett a
győztes. Jómagam Cziffra Györgyöt szerettem volna, de ő a második
helyezést érte el. Cziffra György zongoraművész itt született,
innen indult „világhódító” útjára. Bujtor és
Latiniovitsnak az a kerületi kötődése, hogy a budafoki sportpálya
melletti Gundel villában éltek a nagyszülei, és sokat vendégeskedtek
náluk. Még a családdal egyezettünk kell, hogy Bujtor Istvánról
nevezzük el a nagytermet. Ha megkapjuk a hozzájárulásukat,
akkor szeretnénk impozáns névadó ünnepséget tartani.
Milyen a kerület kulturális élete?
–Minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy Budafok-Tétény
kulturális szempontból Budapest egyik legfejlettebb kerülete.
Nagyon sok híres, Kossuth-díjas művész lakik itt, és sok
civil szervezetünk célja a kulturális hagyományok ápolása.
Azon kevés magyarországi önkormányzat közé tartozunk,
amelyiknek saját szimfonikus zenekara van, és az ország egyik
legjobb művészeti iskolája működik nálunk.
Medveczky Attila
|
