|
 2013.08.13.
Fellépünk a kereskedelmi maffia ellen
Az aluljárókat ellepő illegális termékeket árusítók, az
utcazenészek, hittérítők pedig azt látták, hogy Demszky nem
törekszik a rend meghozatalára, és ezt ki is használták
Szeptember elején
elfogadhatja a Fővárosi Közgyűlés azt az új rendeletet,
amelynek alapján megszüntethető lesz a Budapest több pontján,
a kiemelt parkokban és az aluljárókban az illegális árusítás.
Ughy Attila országgyűlési képviselő, a fővárosi közterület-használati
bizottság elnöke, városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnok
elmondta, hogy a kérdés nem csak városképi, hanem egészségügyi
szempontból is lényeges, mert a közterületeken árult termékeknek
nincs eredetigazolásuk.
Két évvel ezelőtt Fővárosi Közgyűlés közterület-hasznosítási
bizottságának ülésén elhangzott: a városvezetés azt kéri,
hogy a testület ne adjon engedélyt az aluljárókra. Az indoklás
szerint a szórólapozás általában szemeteléssel jár, a zene
pedig az akusztikai körülmények miatt túl hangos. Mindettől függetlenül
lehet az aluljárókban azóta zenészekkel és szórólaposztókkal
találkozni. Mi a biztosíték arra, hogy az illegális árusítás
a rendelet megalkotásával megszűnhet?
–Korábban a Fővárosi Közgyűlés
azt mondta ki, hogy mind az utcazenélést, mind a szórólap osztást
csak szabályozott formában lehet végezni az aluljárókban. Tehát
ezt engedély nélkül nem tehetik. Nagyon sokat ártott a főváros
rendteremtő akaratának, és lefogta a kezét a fővárosi közterület
fenntartóknak és a rendőrségnek az Alkotmánybíróság (AB)
azon döntése, mely megszüntette a kirívóan közösségellenes
magatartásoknak önkormányzati szabályozását. S ezzel együtt
azokat a lehetőségeket is kivették az önkormányzatok kezéből,
melyekkel a normakerülő cselekedeteket bármilyen formában is
szankcionálni lehet. Igaz, az Országgyűlés az AB döntése után
újra elfogadott egy jogszabályt, de abban jóval szűkebb mozgásteret
adott az önkormányzatoknak arra, hogy a témába vágó rendelet
megalkossák. Emellett a legfontosabb eszközt vették el az önkormányzatok
rendeletalkotói gyakorlatából; az elkobzás intézményét. Korábban,
ha valaki közterületen illegálisan árusított, azt nem csak pénzbírsággal
lehetett büntetni, hanem az árú elkobzásával is. Ez a lehetőség
megszűnt, mert az AB szerint az önkormányzat magasabb rendű
jogforrás hiányában nem kobozhat el illegális árúkat, mert
egyetlen egy törvényben sem szerepel az elkobzás intézménye.
Ezért György István képviselőtársammal módosító indítványt
nyújtottunk be a kereskedelmi törvényhez. Előzetesen arról
volt szó, hogy a nyári ülésszak végén lesz erről a végszavazás,
de ez elmaradt. Így fennáll az az ex
lex állapot, hogy nem
lehet elkobozni az engedély nélkül árusítók portékáit. Ezért
az I. kerületi önkormányzat – ahol szintén komoly problémát
okoz ez a kérdés – jegyzője felvetette azt a lehetőséget,
és olyan átmeneti rendelkezést talált ki, ami átmeneti megoldást
jelenthet addig, amíg a felhatalmazó jogszabály az Országgyűlésben
nem születik meg. A Fővárosi Közgyűlés pedig ezt a módszert
ülteti át saját gyakorlatába.
Esetünkben mi lesz a rendteremtés kulcsa? A lapok az
elkobzásról írnak, de ezt az AB döntése miatt nem lehet véghez
vinni.
–Mi nem elkobozzuk az árút, hanem az eljárás
lefolytatásának végpontjáig megőrzésre átvesszük. Ha ezt
minden nap megtesszük, akkor a 30-60 napos időtartam miatt több
élelmiszernek lejár a szavatossága, s nem lehet tovább árusítani.
Ez a kérdés nem csak városképi, hanem egészségügyi
szempontból is lényeges, mert a közterületeken árult termékeknek
nincs eredetigazolásuk. Azt sem tudjuk ellenőrizni, milyen módon
kezelték azokat. Tehát, aki az aluljáróban vesz élelmiszeripari
terméket, ne csodálkozzon , ha rövid időn belül egészségügyi
problémákkal néz szembe. Ki kell emelni, hogy a kereskedelmi
maffiával vesszük fel a harcot. A háttérben meghúzódnak a
mozgató emberek, s aki kint árul, az könnyen lecserélhető.
Megbünteti őket 50-100 ezer forintra, s ők többet nem jelennek
meg a közterületeken, s emellett nem lehet őket ezután elérni,
így a bírságot sem lehet rajtuk behajtani.
Azzal, hogy ezeket a termékeket visszaadják az eljárás
végén az érintetteknek, akkor a hatóság könnyebben eljuthat
a bűnszövetkezet vezetőihez?
–Már most
sejthető, hogy kik irányítják az árusítást a Városligetben,
az Erzsébet téren, a Lánchíd pesti hídfőjénél, viszont az
ellenük való fellépés nagyon nehéz. A közelmúltban tárgyaltam
a Liget Köztársaság Egyesület vezetőjével. Egy olyan
nonprofit társaságról van szó, amely a Városliget intézményeinek
összefogásával jött létre 1995-ben. Céljuk, hogy a Városliget
visszakapja eredeti pompáját. Ők elmondták, hogy több levelet
írnak számomra, hogy tudjuk, mi is történik ott az utcai árusítók
szintjén. Éppen a Városligetben volt az az ominózus eset, amit
az egyik kereskedelmi csatorna is bemutatott, hogy a perecet árusító
hölgy, mivel jóban volt a nyilvános illemhely üzemeltetőjével,
ezért portékáit a WC-ben raktározta el. Ez is jól példázza
azt, milyen veszélyt jelent egészségünkre, ha ilyen árusoktól
veszünk élelmiszert. Tehát a közegészségügyi szempontokra
is figyelni kell, s éppen ezért számomra érthetetlen az AB döntése.
Lehet, hogy a jogállam megvédése szempontjából nagy dicsőség
a tettük, de ha a közrendre, és a közegészségügyre
gyakorolt hatását nézzük a döntésnek, akkor az igencsak botrányos.
A kéregetők és a hajléktalanok maradhatnak az aluljárókban?
Hiszen ők is rontják a városképet…
–Velük szemben is az új rendelet elfogadása után tud
fellépni a Fővárosi Önkormányzat, hiszen fontos turisztikai célpontok
mellett élnek életvitelszerűen a fedél nélküliek.
Vannak olyan aluljárók, ahol nem csak a főváros,
hanem a kerületek, illetve a MÁV is tulajdonos. Ez nem okoz
gondot?
–A Nyugati téri aluljáró egy ilyen felosztott terület,
mert ott az V., a VI., a XIII. kerületi és a Fővárosi Önkormányzat
és a MÁV is tulajdonos. Ezen a helyszínen szükséges az összehangoltság,
bár a Máltai Szeretetszolgálattal történt egyeztetések után
látványos eredményeket tudtunk elérni; sajnos az a terület
van a legrosszabb állapotban, ami a MÁV tulajdonában van.
A már említett alkotmánybírósági döntésen kívül az
oka annak, hogy 1990 óta nem sikerült rendet teremteni a fővárosi
aluljárókban, és a mai napig balkáni állapotokkal találkozhatunk?
–Az akarat hiányzott arra, hogy felszámolják ezt az
állapotot. A Demszky-korszak liberális felfogása nem a szabadság,
hanem a szabadosság eszméjét alapult. Emellett a jogszabályi háttér
is ezt a szabados elméletet támasztotta alá. Az aluljárókat
ellepő illegális termékeket árulók, az utcazenészek, hittérítők
pedig azt látták, hogy Demszky nem törekszik a rend meghozatalára,
és ezt ki is használták. Tehát sokkal bátrabban kerülték ki
a normákat, és mentek szembe a hatályos jogszabályokkal. Remélem,
hamarosan visszatérünk ahhoz az ideális állapothoz, mikor az
aluljárót a felszíni forgalmat kikerülők, a metróhoz igyekvők
használják, s nem nyugat-balkáni zsibvásárhoz hasonlítanak
ezek a területek.
Medveczky Attila
|
