2013.08.17.
A Julianus Project
A magyarság egyik
aktuális, ám korántsem újkeletű problémája az elvándorlás.
Tapasztalható ez akár az anyaországban, akár az elcsatolt területeken,
így nálunk, a Felvidéken élők körében is, hogy sokan a jobb
boldogulás reményében a Föld különböző pontjain próbálják
ki szerencséjüket. Bár vannak, akik számára ez csak egy
ideiglenes állapot és egy idő után jószerivel hazatérnek szülőföldjükre,
de legalább ennyi azok száma is, akik maradnak idegenben, és állandó
érvénnyel cserélik le hazájukat. A felvidéki magyarok
vonatkozásában, főleg a Csehországba való kivándorlásról a
Vox Juventae Polgári Társulás végzett kutatásokat. Ennek a
jelenségnek a visszafordítására számos hazai törekvés
indult, aminek sorába most négy magyarországi fiatal mérnök
is bekapcsolódott. Karrierjük során ő maguk is megküzdöttek
a menni, kint maradni,hazajönni dilemmával. Most a régen
tervezett világkörül útjukat felhasználva próbálják felhívni
a figyelmet az értelmiségi kivándorlás nem elhanyagolható társadalmi
hatásaira. Remélik, hogy az utazásukkal saját élményszerzésükön
felül azt a célt is elérik, hogy néhány külföldön
letelepedett honfitársuk hazatér, vagy legalább elgondolkodik a
hazaköltözésen, illetve a kivándorlást fontolók közül párakat
sikerül mégis itthon marasztalni. Mivel Julianus barát az
1200-as években szintén kelet felé indult a magyarok felkutatására,
így névadónak őt választották. Céljuk a figyelem felkeltése
a magyar értelmiség nagyarányú kivándorlására, valamint
annak társadalmi hatásaira. Fel szeretnék hívni a figyelmet,
hogy a külföld sem hozza el mindenki számára „Kánaánt",
hanem inkább kiszámíthatatlan, akadályokkal teli utat jelent.
Hangsúlyozni akarják a fiatalok számára a külföldi
tapasztalatszerzés fontosságát, de hogy a megszerzett tudást
otthon kell kamatoztatni. Megüzenni a kivándorolt értelmiségnek,
hogy jöjjenek haza! – olvasható magukról a projekt honlapján.
A fiatal
kalandorok június 22-én indultak útnak, és első úticéljukat,
Magadant - Oroszország legkeletibb lakott területe, ahova út
vezet – valamivel több mint egy hónapos út után el is érték.
Ez az etap közel 13 ezer kilométer volt, de a kihívás talán még
csak most kezdődik igazán, hiszen innen folytatják tovább útjukat
az amerikai kontinensen hosszában áthaladva, majd Dél-Afrikából
észak felé érkeznek vissza az öreg kontinensre, s Magyarországra.
A projekt támogatója
többek közt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséghez köthető
Gyere Haza program is, ami hasonló célkitűzésekkel
rendelkezik, intézményesített formában.
Csonka Ákos,
Felvidék.ma
|