|
 2013.08.17.
Művészet az agyag kolostorából
A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek – Nemzetközi Kerámia
Stúdió gyűjteményének kiállítása
Szeptember 2-áig
látogatható az Iparművészeti Múzeumban a legendás kecskeméti
kerámia stúdió kiállítása. A stúdió köztudomású, hogy
nemzetközi, így nem csak magyar, hanem japán, holland, koreai,
kanadai, USA-beli, észt, orosz, litván, belga, német, cseh és
angol mesterek műveit is megtekintheti az érdeklődő.
A
Nemzetközi Kerámia Stúdió az 1970–1977 közötti években jött
létre, és mindmáig Magyarország egyik legjelentősebb, egész
évben folyamatosan működő művészeti alkotótelepe. Alapítója
a Bács-Kiskun Megyei Tanács és a Finomkerámiaipari Művek
volt, létrehozásának gondolata és kivitelezése Probstner János
keramikusművész nevéhez fűződik, aki a kezdetektől 2011.
november 30-ig irányította az intézményt. 1982-ben létesült
a stúdió területén az első kiállítóterem. A stúdió a
kezdetektől nyitott a legkülönbözőbb irányzatok, műfaji sajátosságok
és művészi kísérletek iránt, az alkotómunka egyetlen mércéje
mind a mai napig a legmagasabb művészi színvonalnak való
megfelelés, ennek is köszönhető a kortárs kerámiaművészetben
kivívott nemzetközi és hazai tekintélye.
A stúdió a kezdetektől következetesen gyűjtötte a műhelyében
készült minőségi műveket, a programokban részt vevő művészektől
kapott vagy megvásárolt alkotásokat. A mindmáig köztulajdont
képező gyűjtemény az Országos, majd a Nemzetközi Szilikátipari
Triennálék alkalmával választott, díjazott művekkel is
gyarapodott. A helyben őrzött, a közös helyiségekben, a
kertekben, a modern kiállítótérben és a meseszerű padlástérben
elhelyezett, valamint a pincék labirintusában raktárpolcokra
rendezett kollekció az évek során egyre bővült. 1978 és 2012
között az öt kontinens 44 országából 499 keramikus alkotott
a műhelyben, és 2728 mű került a gyűjtemény törzsleltárába.
Az utóbbi évtized során készült munkák közül még további
1165 műtárgy várakozik arra, hogy szakmai zsűrizéssel muzeális
értékükről végső döntés szülessen, és ezek is a gyűjteménybe
kerülhessenek. A gyűjtemény tárgyainak fontos, közös
jellegzetessége az egyediségük. Tehát a szobrok, domborművek,
festmények, mini-installációk, a használati és dísztárgyak
valamennyien, alkotójuk eredeti szándéka szerint is egyedi tárgyak.
Alkotóik szándékosan mellőznek minden olyan munkamódszert,
amely lehetővé tenné a mű pontos másodpéldányának elkészítését.
A formák, a színek, a faktúrák megismételhetetlen módon
olvadnak egységbe e művekben.
A
kiállításon a Kecskeméti Kerámia Stúdió több ezer műtárgyat
számláló gyűjteményéből főként az elmúlt 18 évben készült
kerámiákat mutatják be, mintegy 290-et. A tárlat legrégebbi
alkotása Schrammel Imre 1978-ban készített Edénytanulmánya, a
legújabb művészeti kerámiák pedig 2011-ben készültek. A
magyar keramikusok közül többek között Márk Kornél, Geszler
Mária, Túri Levente és Kun Éva, a külföldi alkotók közül
mások mellett a japán Hosino Szatoru, a cseh Jindra Viková, az
észt-orosz Szergej Iszupov és a belga Steyaert Frank munkáit
mutatják be. A mai kerámia, nem kis részben a technikai lehetőségeknek
köszönhetően éppúgy alkalmas történetek elbeszélésére,
az egyént vagy a közösséget foglalkoztató kérdések
megfogalmazására, mint bármely más műtípus, és ez érezhető,
a kiállított tárgyakon is. A kiállításon végigmenve többféle
stílus nyomaira bukkanunk. Van, aki a népi motívumokat kedveli,
mint a japán Takamori Akio, mások a szecesszióhoz nyúlnak
vissza. Ugyanígy váltakoznak a figurativ és a nonfiguratív
elemek. Míg Probstner János 1981-es Sziklás Madonnája inkább
a nonfiguratív csoportba tartozik, addig Péter Vladimir, Molnár
Sándor, Szalai László, Nácsa Edit, vagy a kanadai Matthieu
Paul alkotásai főleg figuratívek. Különösen szépek a litván
Dalia Lauckaite-Jakimavicien szitázott, matricázott porcelánjai,
így a Hölgy lepkével, vagy a Tál ikrekkel. Geszler Mária
1978-ból való Festett tálja szintén szemet gyönyörködtető.
A művésznő pályájának első két évtizedében (1960-1980) a
magyar népművészeti hagyományokra és a közép-ázsiai
fazekasok munkásságára figyelve alakította ki saját egyéni
expresszív stílusát.
Ezen
a kiállításon nem szokásos agyagedényeket, tálakat, vázákat
találunk. Az agyag új és szokatlan felhasználási módja ez,
mely során színes szobrok és díszek kerülnek ki a művészek
kezei közül. A kiállítás másik érdeme, hogy mind a
klasszikus, mind a modern művészet kedvelői megtalálják a számukra
érdekes, kedves tárgyakat. A kecskeméti nemzetközi kerámiastúdiót
jól ismeri és elismeri a szakma az egész világon. A kecskemétiek
az országban egyedülálló módon képviselik és mutatják be főként
a kortárs kerámiaművészetet és természetesen az iparművészetet,
így már nemcsak a szakmában, hanem tágabb értelembe vett közönség
előtt is egyre ismertebbé váltak, programjaikkal igényes és
értékes pillanatokat nyújtva az érdeklődőknek. Ilyen érékes
pillanatokban lehet annak része, aki ellátogat az Iparművészeti
Múzeumban rendezett kiállításra.
M.A.
|
