2013.08.18.
A Kárpát-medence bronzkori kulturális
változásait vizsgálják az MTA régészei
A mai Magyarország
területén az időszámítás előtti 2500 és 1500 közötti időszak
társadalmi változásai és a népcsoportok vándorlása közötti
összefüggéseket, a korabeli életmódot és a táplálkozási
viszonyokat vizsgálják egy projekt keretében a Magyar Tudományos
Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának
szakemberei.
A kora és középső
bronzkorban élt népcsoportok ezeréves történetének a korábbinál
sokkal alaposabb vizsgálatára vállalkoznak a szakemberek az
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatásával
- tette közzé honlapján az MTA.
A 2014-ben induló
kutatási programban 14, több száz csontvázas sírból álló
bronzkori lelőhely leletanyagának régészeti, antropológiai,
radiokarbon- és stabilizotópos vizsgálatát tervezik, amelyek
eredményeit a kerámiák kőzettani (petrográfiai) és geokémiai
elemzésével egészítik ki. Az MTA BTK Régészeti Intézete
vezetésével megvalósuló projektben több magyar intézmény
szakemberei mellett részt vesznek az egyesült államokbeli
Quinnipiac University és a berlini Freie Universität kutatói
is. A radiokarbon-vizsgálatok az MTA Atommagkutató Intézetében
(ATOMKI), a kőzettani elemzések pedig a Magyar Nemzeti Múzeum
örökségvédelmi központjának laboratóriumában készülnek
majd.
"A
Kr. e. 2500 és 1500 közötti periódusban, a kora és középső
bronzkor időszakában jelentős társadalmi változások
zajlottak a Kárpát-medencében: egy addig ismeretlen fémtípus,
a bronz megjelenése innovációk sorát vonta maga után, de átalakult
a településszerkezet, és megváltoztak a temetkezési szokások
is. Az OTKA-támogatásnak köszönhetően e változások komplex
vizsgálatát tervezzük Kiss Viktória, az MTA BTK tudományos főmunkatársa
vezetésével" - magyarázta Kulcsár Gabriella régész, az
MTA BTK tudományos főmunkatársa, a kutatóprogram résztvevője.
Az
ezeréves perióduson belül azok a korszakok élveznek prioritást,
amelyekben a kutatási adatok tanúsága szerint új népcsoportok
érkeztek a Kárpát-medencébe. Közülük az egyik, az időszámítás
előtti 2500 és 2400 körüli időszak, amikor megjelent a
harangedényes kultúra térségben, a másik fontos vizsgált
periódus (időszámítás előtt 1600-1500 körül) pedig a
halomsíros népesség vándorlásával kapcsolatos. A szakemberek
azt vizsgálják majd, hogy valóban ezek a népcsoportok vándoroltak-e
a Kárpát-medencébe vagy csupán kulturális hatásuk volt érzékelhető.
A
kutatók a régészet és az antropológia módszerein túl a
legkorszerűbb természettudományos eljárásokat, a radiokarbon-
és stabilizotópos vizsgálatokat, valamint az archeogenetika
eredményeit veszik igénybe kérdéseik megválaszolásához. Az
MTA BTK Régészeti Intézetében megvalósuló projektben a
magyarországi bronzkor kutatásának több generációja és több
tudományterület dolgozik majd együtt.
MTI
|