vissza a főoldalra

 2013.08.18. 

Számos program kapcsolódik Sándor István boldoggá avatási ceremóniájához

Számos program előzi meg Sándor István, a kommunizmus idején 1953-ban kivégzett mártírsorsú szalézi szerzetes október 19-ei boldoggá avatási ceremóniáját - mondta Ábrahám Béla, a magyar szalézi rendtartomány vezetője.

 Elmondta, hogy a budapesti Szent István-bazilika előtti téri ceremónia délutánján másfélezer fiatal a Körcsarnokban tovább ünnepli majd az eseményt. Ez lesz az alkalom arra is, hogy az érdeklődők találkozzanak a világ második legnagyobb szerzetesrendjének, a szaléziaknak a rendfőnökével, Pascual Chávezzel, aki a boldoggá avatásra érkezik Budapestre, és az ifjúságnak tart majd hitoktatást.

Rómában is megemlékeznek filmbemutatóval és konferenciával Sándor Istvánról, Magyarország ottani nagykövetségével együttműködésben, előreláthatóan november 4-5-én - tette hozzá.

Októberben a jezsuita Párbeszéd Házában lévő Loyola Caféban kiállítást rendeznek az 1914-ben Szolnokon született Sándor István életéről és a szaléziakról. Szolnokra költözik a jelenleg Szombathelyen látható A jókedv rendje – Szaléziak című tárlat, Újpesten pedig interaktív kiállítást rendeznek, amelyen háromszáhetven papírdobozra írt információ segítségével mutatják be a kivégzett szerzetes életútját - sorolta.

A szalézi tartományfőnök beszámolt arról, hogy Újpesten játszóteret, Szolnokon pedig sugárutat neveznek el a proletár származású Sándor Istvánról. Október közepén pedig ünnepélyes keretek között a nagyközönségnek is bemutatják az Isten szolgája, Sándor István szalézi vértanú című filmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Ősszel a szolnoki Szigligeti Színházban kamaraszínházában Utolsóból első címmel mutatnak be darabot Sándor István életéről, és a Don Bosco Akadémia szeptember-októberi előadásai is kötődnek majd hozzá.

A liturgiai és a technikai előkészületek már folynak, a boldoggá avatási szentmisét Erdő Péter és Angelo Amato, a Szenttéavatás Kongregáció vezetője celebrálja - ismertette Ábrahám Béla.

Sándor István 1914-ben született Szolnokon. 1931-ben vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban belépett a szalézi rendbe mint laikus testvér. 1940 és 1949 között nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Lakhelye és működésének fő színhelye a rend újpesti székhelye, a Clarisseum, a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet volt. 1950 tavaszán betiltották a rendek működését, de Sándor István továbbra is találkozott a fiatalokkal, kirándulásokat, összejöveteleket szervezett, hittant tanított.

1951. február végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenységének egy része. 1952 júliusában társaival együtt letartóztatták, és koholt vádak alapján elítélték. Az eljárás a pártőrség pere néven híresült el. Sándor Istvánt kötél általi halálra ítélték, és az ítéletet 1953. június 8-án végrehajtották. Legnagyobb valószínűséggel a Rákoskeresztúri köztemető 30l-es parcellájában hantolták el. A Sándor Istvánra kiszabott halálos ítéletet csak 1994-ben semmisítették meg. A mártír sorsú szerzetes boldoggá avatásának egyházmegyei eljárása 2006-ban kezdődött és 2007-ben fejeződött be. Ez idő alatt számos tanút hallgattak meg. Ennek folytatásaként a szentszéki eljárás 2008-ban kezdődött meg, a bíborosok kollégiumának döntése idén január 15-én született meg. A pápa március 27-én fogadta Angelo Amatót, és engedélyezte 63 új boldog dekrétumának kihirdetését. Közöttük volt az is, amely elismerte Sándor István vértanúságát. A magyarországi jelenlétük századik évfordulóját ünneplő szaléziak első boldogjukat tisztelhetik a sztálinista egyházüldözés áldozatául esett Sándor Istvánban.