2013.06.28.
A választás tétje
Takarékossági okokra hivatkozva megszűnhetnek az önálló
magyar tannyelvű iskolák
A Magyar Közösség
Pártja (MKP) Nagyszombati Kerületi Tanácsa ez év február
4-én hozott döntést arról, hogy a Nagyszombati kerületben
megyei elnökjelöltet indít. E döntés ételemében a járási
konferenciák határozata alapján június 11-én a kerületi tanács
a párt országos elnökét, Nagyszombat megye önkormányzati
képviselőjét, Berényi Józsefet választotta megyei elnökjelöltnek.
Miért döntött úgy, hogy megméretteti magát a megyei
elnökválasztáson?
–Február 4-én a megyei kerületi tanács ülésén döntöttünk
az önálló jelölt indítása mellett, és már akkor felvetődött
a nevem a komoly aspiránsok között. A belső szabályzatunk
alapján ki kellett várnom, hogy a galántai és a
dunaszerdahelyi járási küldöttek, képviselők miként határoznak.
A dunaszerdahelyi járásban a küldöttek 92%-a titkos szavazásban
személyem mellett döntöttek, s ezután nem volt kérdéses,
hogy vállalom a megmérettetést, hiszen mind a magyar közösség,
mind az MKP szempontjából rendkívül fontosak a regionális választások
Mikor lesz, és hány fordulós a megyei elnökválasztás?
–Még a pontos dátumot nem hirdette ki a parlament
elnöke, de azt tudjuk, hogy novemberben választás. Szlovákiában
külön tartják a megyei választásokat, tehát akkor nem döntenek
a helyi polgármesterekről, képviselőkről. Az elnöki választást
azért határozták meg kétfordulósként, hogy megnehezítsék a
magyar elnökjelöltek helyzetét. Ha viszont sikerül kellőképpen
mozgósítani a magyar közösséget, akkor van esély a nyerésre.
Általában nagyon alacsony a részvételi arány – négy évvel
ezelőtt 30%-os volt – a megyei választásokon, így nem
indulok esélytelenként, de ehhez az kell, hogy a magyarok az urnákhoz
járuljanak. Nagyszombat megyén kívül minderre még Nyitrán
van lehetőség.
Mi az érvényességi küszöb?
–Ha az első fordulóban egy jelölt megkapja az 50%+1
szavazatot, akkor a választás érvényes és eredményes. Erre
ritkán kerül sor, így a második fordulóba a legtöbb
szavazatot kapott két jelölt kerül.
Az nem osztja meg a magyar szavazókat, hogy a Most-Híd
is indít magyar jelöltet a megyei elnöki posztra?
–Eleve az osztotta meg a magyarokat, hogy létrejött a
Most-Híd. A két magyar jelölt indulásának lehet pozitív
hozadéka is, az, hogy mindkét fél mozgósítja a magyarokat a választásokon
való részvételre.
Ha az egyik magyar jelölt bekerül a második fordulóba,
akkor van esély arra, hogy a másik támogatói rá szavazzanak?
–Erről még nagyon korai nyilatkoznom. Nagyon sok múlik
azon, hogy milyen lesz a kampány légköre. Ha a kampány korrekt
verseny lesz, akkor látok esélyt arra, hogy a második fordulóban
bent maradt magyar jelölt mögé felsorakozzon a magyar közösség.
Milyen kompetenciája van Szlovákiában a megyei elnöknek?
–A magyarság szempontjából a legfontosabb, hogy a
megyei önkormányzat rendelkezik a középiskolák fenntartói
jogkörével. Nagyon sok magyar tannyelvű középiskola, szakmunkásképző
tartozik Nagyszombat megyéhez. Az is lényeges, hogy minél több
magyar kulturális rendezvény kapjon támogatást a megyétől.
Nem közvetlenül magyar vonatkozású, hogy a megye jogkörébe
tartozik az egészségügyi hálózat kialakítása, kórházak,
szociális intézmények és a másod-harmadosztályú közutak
fenntartása. Szintén jelentős hatásköre van a határon átnyúló
gazdasági együttműködés és a területfejlesztés szegmensén
belül.
Milyen fő célkitűzéseket fogalmaznak meg a választók
felé?
–Szlovákiában jelentős mértékben lassult a gazdasági
fejlődés, ezért a kormány takarékossági intézkedéseket óhajt
bevezetni. Az a nagy kérdés, hogy min akar spórolni az állam.
A szlovák nacionalizmus ma már nem úgy jelenik meg, hogy azért
zárnának be egy magyar tannyelvű iskolát, mert az szakmailag
nem jól teljesít. Olyan kimutatásokat készítenek, melyek a különböző
iskolák költségvetését vizsgálják. Bizonyára kiderül,
hogy a magyar tannyelvű iskolák a legdrágábbak. Tehát fennáll
a veszélye annak, hogy takarékossági okokra hivatkozva megszűnnek
az önálló magyar tannyelvű iskolák, s azokat szlovákok
tannyelvűekkel vonják össze. A magyar megyei elnök mindezt meg
tudná akadályozni. Néhány éve azt tapasztaljuk, hogy a felvidéki
magyar intézményeket és magyar vezetésű önkormányzatokat a
költségvetésen keresztül támadják. Ezért is hívjuk fel a
magyarországi partnerek figyelmét erre a szofisztikált
nacionalizmusra. Szintén lényeges a színvonalas egészségügyi
ellátás biztosítása, külön hangsúllyal az anyanyelven való
kommunikáció érvényesítésére. A közutak további felújításának
megvalósítását is el szeretnénk érni, főleg európai uniós
alapokból. A szélsőséges időjárás az utóbbi hónapokban
nagyon megviselte a közutak állapotát.
A Pozsonyba ingázók vagy Nagyszombat megyében élnek,
vagy a megyén keresztül jutnak el a fővárosba. Van ehhez
megfelelő infrastruktúra?
–Ma már sajnos a falu nem megtartó erő, így a közutak
állapotának milyensége meghatározza a munkába jutás idejét.
A megye munkanélküliség tekintetében relatív nem áll
rosszul. Milyen beruházásokra lát lehetőséget?
–A megyén belül is változó a munkanélküliség
helyzete. A Nagyszombati járásban, ahol a Peugeot–Citroen
legnagyobb közép-európai üzeme van, gyakorlatilag nincs munkanélküliség,
viszont a megye északi és déli részén a helyzet rosszabb,
hiszen Pozsony munkaerő felvevő piaca sem végtelen. A
dunaszerdahelyi járás munkavállalói sajnos igen nagy távolságokat
ingáznak. A beruházási lehetőségeket pedig a határon átnyúló
gazdasági együttműködésben és a turizmus területén látom.
Milyen eredménnyel lenne elégedett?
–A második fordulóba való bejutás már
siker, hiszen ez komoly tárgyalási alapot jelent. Ez az eredmény
azt is jelentheti, hogy magyar nemzetiségű megyei alelnöki és
bizottsági elnöki posztokra is megvan minden esélyünk.
Medveczky Attila
|