|
 2013.05.03.
Cél a segélyezési rendszer átláthatósága
Megváltozott munkaképességűek térhetnek vissza a munkaerőpiacra
Az Új Széchenyi
Terv keretében 11,7 milliárd forintot fordít a kormány a megváltozott
munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának
elősegítésére. A program célja az egyéni rehabilitáció
sikeres megvalósulásának támogatása, az ügyfelek nyílt
munkaerő-piacon történő elhelyezkedésének segítése. Soltész Miklós, az EMMI szociális és családügyért felelős államtitkára
elmondta, hogy a 2014-2020-as EU-s költségvetési időszakban
tovább működtetik a támogatási rendszereket, hogy még többen
tudjanak fogyatékossággal élőként, megváltozott munkaképességűként
akár a nyílt munkaerőpiacon, akár akkreditált cégeknél
dolgozni.
Mi tette szükségessé a megváltozott munkaképességű emberek
rehabilitációjának ilyen nagymértékű elősegítését?
– Eddig rokkantsági felmérés után mondták ki az egyes
emberről, hogy megváltozott munkaképességű. Sajnos a
rokkantasítással nagyon sokat visszaéltek; a lakosságszámhoz
viszonyítva a környező országokban arányaiban fele annyi
rokkantosított személy volt, mint Magyarországon. A vizsgálatnál
régebben az volt a mérvadó, hogy mennyi az egészségkárosodás
mértéke, jelenleg új szempontot veszünk figyelembe – ezt
használják az EU tagállamaiban is: mekkora a megmaradt munkaképesség.
Erre egy példa: a súlyosan látássérültek ma már számítógéppel
is tudnak dolgozni. A másik ok, amiért új metódust követünk,
az, hogy a megváltoztatott munkaképességűeket foglalkoztató cégek
támogatási rendszere átláthatatlan és igazságtalan volt. Korábban
21 kiemelt cég kapta a legmagasabb összeget egy, a 2000-es évek
közepén hozott kormányrendelet szerint. A következő körbe körülbelül
40 cég tartozott bele, ők valamivel kevesebb pénzt kaptak, míg
a többi cég nagyságrendileg alacsonyabb támogatáshoz jutott,
ha megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatott. Ezt a
rendszert változtattuk meg 2013. január 1-jétől. Azok a cégek,
amelyek akkreditáltatták magukat – körülbelül 300 ilyen vállalkozásról
van szó – havi rendszerességgel egységes támogatást kapnak.
Megjegyzem, a múltban negyed- vagy félévente folyósították a
támogatási összeget. A
következő döntésünk a megváltozott munkaképességűek által
előállított termékek piacra jutásának segítése. Ezelőtt
sajnos sokszor olyan dolgokat termeltek, amire nem volt kereslet.
Mindemellett bevezettük a rehabilitációs kártyát, amelynek a
lényege, hogyha egy cég azokat foglalkoztatja, akik a felülvizsgálást
követően rehabilitációs ellátott minősítést kaptak, nem
kell utánuk befizetni a szociális adót. Ennek eredményeképpen
ez év áprilisára a 10 ezer főt is meghaladta a
foglalkoztatottak száma.
Az Új Széchenyi Terven keresztül milyen módon segítik elő a megváltozott
munkaképességűek foglalkoztatását?
–Egyrészt nagyon fontos, hogy ezek a személyek megkapják
azokat a képzéseket, melyek nélkülözhetetlenek a munkavégzéshez
és a mindennapi életüket is könnyebbé teszik . Másrészt
akadálymentesítéshez, akár a munkahelyek létrehozásához, képzésekhez
adjuk a támogatásokat. Körülbelül 20 milliárd forintos keretösszeg
áll ehhez a vállalkozások rendelkezésére. Ezekre a forrást
az Új Széchenyi Terven keresztül EU-s támogatásból nyerjük.
A 2014-2020-as költségvetési időszakban tovább működtetjük
ezeket a támogatási rendszereket, hogy még többen tudjanak
fogyatékossággal élőként, megváltozott munkaképességűként
akár a nyílt munkaerőpiacon, akár akkreditált cégeknél
dolgozni.
Meddig tart ez a program, és milyen eredménnyel lenne elégedett a
kormány?
2015. június 30-áig kell lezárni azt a projektet, ami a már
említett 20 milliárdos program 11,7 milliárdos része. Akkor
lennénk elégedettek, ha 5000-6000 személy el tudna helyezkedni
a képzések után.
Kötelező-e felülvizsgálatra menniük a megváltozott munkaképességű
embereknek?
–Egy bizonyos korosztály felett már nem kell felülvizsgálatra
menni, ahogy azoknak sem, akiknek súlyos állapotú minősítésüket
véglegesítették. De nagyon sokan vannak, körülbelül százkilencvenezren,
akiknek újra kellett jelentkezniük. Hozzávetőlegesen hatezren
nem jelentkeztek vissza, bizonyára ők sejtették a vizsgálatuk
kimenetelét. Tehát ők a jövőben nem kapnak ellátást. A célunk,
hogy az adófizetők pénzéből az ellátás jó helyre menjen,
és ne azokhoz, akik adott esetben nem érdemelték meg. A
rendelet kihirdetésekor közzétettük, hogy aki nem jelez
vissza, azt nem kötelezzük utólagos felülvizsgálatra, így
– mondhatjuk – amnesztiát kapnak. Akik pedig újra
jelentkeztek, fokozatosan kapják a felülvizsgálatra az időpontot.
Olyan komplex felülvizsgálatról beszélhetünk, aminek része
az egészségi állapot felmérése, de meg kell vizsgálni az
illető életkörülményeit is. Továbbá azt is, hogy képes-e
mentálisan az elhelyezkedésre, a harmadik kérdés pedig a
regionális munkalehetőség helyzete. Ezt a három szempontot együtt
vizsgálva adják meg a végleges minősítést. A felülvizsgálati
reform következménye az is, hogy míg 2010-ben több mint
hetvenezer volt a jelentkezők száma, ez lecsökkent negyvenezer
alá. Tehát már csak a valóban rászorultak jelentkeznek.
Tárgyaltak-e erről a programról a megváltozott munkaképességű
emberek érdekérvényesítő szervezetivel?
–A Fogyatékosügyi Tanácson keresztül folyamatos a párbeszéd
a látássérülteket, a hallássérülteket, mozgássérülteket,
autistákat és értelmi fogyatékosokat képviselő
szervezetekkel. Arra korábban is figyeltünk, hogy ezek a
szervezetek olyan szintű állami támogatásból tudjanak működni,
ami függetlenné teszi őket. A függetlenségük pedig adott
esetben lehetővé teszi számukra a kritikát is. Jelenleg mind
az előkészítés eredményeképpen, mind azért, mert célunk,
hogy a valóban rászorultak kapják az ellátást, s nem azok,
akik potyautasként vannak a rendszerben, a szervezetek többsége
támogatja döntéseinket. Természetesen léteznek vitás kérdések,
és ha felvetődik valamilyen észrevétel a részükről, azt
lehetőség szerint megpróbáljuk beépíteni a programba.
Medveczky Attila
|
