vissza a főoldalra

 2013.05.03. 

Országos útfelújítási program készül

A jobb megközelíthetőség miatta települések vonzóbbá válhatnak a vállalkozások számára is

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntései nyomán 2010 és 2013 között több mint 114 milliárd forintot fordíthatnak a nyertes pályázók az alsóbbrendű úthálózat megerősítésére és felújítására. A 4-5 számjegyű utak fejlesztése terén minden régióban sikerült elérni a közel 100 százalékos forráslekötést már a jelenlegi programozási időszakban is. Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár szerkesztőségünknek elmondta, hogy a közútkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogató döntése nyomán a tavalyi érték háromszorosából, mintegy 87 milliárd forintból indíthat beavatkozásokat.

 Melyek az országos útfelújítási program legfőbb célkitűzései?

 –2002 után a hazai útállapotok súlyosan leromlottak. A korábbi kormányok hatalmas összegeket fordítottak az autópálya-hálózat bővítésére, részben a költségvetést évtizedekre megterhelő PPP-konstrukciókban. A szükséges karbantartásokra így sokkal kevesebb figyelem és forrás jutott. Ma már ott tartunk, hogy a 30 ezer kilométeres országos közúthálózat közel felén akár az azonnali beavatkozás is indokolt lenne. A kormány arra törekszik, hogy a szükséges források előteremtésével középtávon elvégezze a közutak rendbetételét. A Nemzeti Közlekedési Stratégia keretében ezért országos útfelújítási program készül. A javasolt célértékek szerint a burkolatok és hidak leromlását három éven belül meg kell fékezni. A legfontosabb műszaki jellemzőket az évtized végéig legalább a 2000. évi szintre kell visszaállítani. Az előkészített projektek közül első lépcsőben a legrosszabb állapotú szakaszok javítása várható.

Idén mennyi országos közút felújítását tűzték ki célul?

 –Idén országszerte közel 600 kilométernyi, régóta felújításra váró alsóbbrendű mellékút újít meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Új Széchenyi Terv forrásaiból. A közútkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogató döntése nyomán a tavalyi érték háromszorosából, mintegy 87 milliárd forintból indíthat beavatkozásokat. A 2013 első félévében megkezdődő munkákat döntő részben még az év vége előtt befejezik. A közútkezelő több megyében is az utóbbi évek legnagyobb keretösszegét használhatja fel a mellékúthálózat rekonstrukciójára. A beruházásoknak köszönhetően nő a forgalombiztonság, könnyebben és gyorsabban elérhetővé válnak a kistérségi központok, csökkennek a környezeti károk.

 Tudtommal az önkormányzatokat érintő útfenntartásban a legnagyobb hiányosságok a csapadékvíz elvezetés területén vannak, nedves időben a földutak egy része nehezen járható vagy járhatatlan – ez különösen a mezőgazdaság számára okoz komoly versenyhátrányt. Ebben tud-e segítséget nyújtani a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium?

 –A fejlesztési tárca az önkormányzati utak üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatban szakmai segítséget tud nyújtani, pl. ajánlásokat tehet a műszaki szempontokra, a beavatkozások megfelelőségére.

 Hogyan pályázhatnak az önkormányzatok az utak felújítására?

 –Az önkormányzatok helyi közutak felújításával összefüggő pályázati lehetőségeiről a Belügyminisztérium adhat teljes körű tájékoztatást.  A települések elsősorban az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokon nyerhetnek el forrásokat.

 A közép- és nagyvárosok kivételével általában hiányzik a szakirányítás és a szakszerű fenntartás. Mit lehet tenni a probléma orvoslására?

 –A helyi közutak kezelésének, így üzemeltetésének és fenntartásának lehetnek szakmai és finanszírozási problémái is. Az előbbi elvárásokat a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza, de egyedi kérdések, megkeresések esetén a minisztérium és háttérintézményei is segítenek az eligazodásban. Az önkormányzati tulajdonban lévő utak és hidak esetében a természeti károkból adódó (vis maior) események minősítésével, a károk helyreállításával kapcsolatban a jogszabályi előírások szerint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ ad szakértői támogatást, véleményt.

 A hidak átlagéletkora a nem gyorsforgalmi hálózaton 52 év, és ez folyamatosan nő mivel nem elegendő a hidak korszerűsítésének üteme. A hidak megfelelő javítását is tervbe vették?

 –Az útfelújítási program a szükséges hídfejlesztéseket is tartalmazza, rangsorolja majd. Ugyanakkor az idei beruházások részeként rendbe teszik az érintett hidakat is. A Komárom-Esztergom megyei Tát-Tarján-Tatabánya összekötő út esetében például teljes felújításon esik át a szakaszon található hét híd, a nagysápi Árok-hidat szélesítik.

 Folytatódik –e közúthálózaton a hiányzó összeköttetések, városi elkerülő utak kiépítése?

 –A meglévő közúti összeköttetések igénybevételhez igazodó fejlesztése – esetenként új nyomvonalon – folyamatosan zajlik. Csak idén tavasszal 150 milliárd forint értékben indultak kivitelezői közbeszerzések jórészt közúti beruházások megvalósítására. A 31-es, 33-as főutakon közel 70 km hosszban burkolatmegerősítést végeznek majd, a túlterhelt 86-oson 7 kilométeres új szakasz épül 2x2 sávval. A települési szakaszok tehermentesítését, a lakók életminőségének javítását kiemelt feladatként kezeljük. 2015 nyaráig új elkerülőt kaphat Nagyatád, Nyíregyháza és Seregélyes is.

 Milyen technológiával történik az útfelújítás? Mert sokszor problémát jelent a hidegaszfaltos technológia, mikor nem egy teljes aszfaltszőnyeg terítés történik meg.

 –Nem egyszerű karbantartásról, kátyúzásról beszélünk, mindenütt a szakaszok átfogó rekonstrukciója történik meg. A teljes körű felújítások jellemzően tartalmazzák a burkolat megerősítését és szélesítését, a kopóréteg cseréjét, belterületi szakaszokon a vízelvezető árkok és buszöblök kiépítését, helyreállítását, külterületi szakaszokon az árok-padka rendezését, tartós útburkolatjelek festését és az átereszek rendbehozatalát is. Hideg- vagy speciális aszfaltot csak az ideiglenes helyreállítás érdekében, a végleges javításhoz nem megfelelő időjárási körülmények között használnak a közútkezelők.

 Az úthálózat javításával fellendülhet a helyi gazdaság is? Több vállalkozás indulhat el egy-egy településen?

 –A mellékutak felújítása elsősorban az érintett térségben élő és rendszeres átutazó több ezer ember életében hoz érzékelhető változást. A jobb megközelíthetőség miatt persze a települések vonzóbbá válhatnak a vállalkozások számára is. Az önkormányzat befektetőbarát hozzáállása, a megfelelő munkaerő-kínálat és egyéb tényezők is elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy cég üzemet alapítson. A színvonalas közlekedési infrastruktúra azonban olyan alapfeltétel, amelyet az elsők között mérlegelnek a befektetői döntéseknél.

 Engedjen meg egy másik témát, mégpedig államtitkár úr bakui tárgyalásairól. Tudtommal Budapest-Baku repülőjárat beindításáról is tárgyalt az azeri fővárosban. Ez is a keleti nyitás egyik részeként értelmezhető?

 –A keleti nyitás politikája jegyében a kimagasló növekedést produkáló partnerországokkal közösen keressük az együttműködések bővítésének lehetőségeit. E körbe tartozik Azerbajdzsán; Bakuban nyílt meg az első magyar kereskedőház is. A gazdasági kapcsolatok a közlekedési lehetőségeket tekintve itt leginkább közvetlen légi járatok indításával élénkíthetők. A Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter vezette delegáció április elején kétoldalú egyetértési nyilatkozatot írt alá az azeri fővárosban. A dokumentum kölcsönös elfogadásával megteremtődtek a menetrend szerinti légi közlekedés jogi alapjai. A kormányzati, diplomáciai erőfeszítéseknek is köszönhető tehát, hogy idén júniusban heti két járattal megindulhat a rendszeres légiforgalom a két ország, a két főváros között.

 Megbeszélést folytatott a Traceca, azaz az Európát, a Kaukázust és Ázsiát összekötő közlekedési korridor Bakuban működő munkaszervezetének képviselőivel is. Egy vasúti útvonalhálózathoz való csatlakozásról van szó?  

–Magyarország mindenféle csatlakozás nélkül is az útvonal része: Hegyeshalom és Lőkösháza között halad az európai 22-es korridor, amellyel Románián és Bulgárián át könnyen elérhető Isztambul. A Boszporusz alatt még idén átadnak egy vasúti alagutat, Törökország, Grúzia és Azerbajdzsán között pedig jelenleg is zajlik a vasúti vonalak felújítása, építése. A munkaszervezetben való szerepvállalással – a teljes jogú tagság elnyeréséig megfigyelői státusban – a kontinensek közötti vasúti áruforgalom bővítését segíthetjük.

Medveczky Attila