vissza a főoldalra

 2013.05.10. 

Cél a kínai-magyar testvérvárosi kapcsolatok bővítése

A keleti nyitás politikáját szívélyesen fogadják Kínában

Czira Szabolcs Nagykőrösi polgármestere szerint közös a szándék a kínai-magyar testvérvárosi kapcsolatok életben tartására. A polgármester a hétmilliós kelet-kínai Suzhou város 600 ezres lélekszámú központi (Wuzhong) kerületének vezetőjével írt alá szándéknyilatkozatot a későbbi együttműködés reményében.

 Polgármester úr április közepén Kínában tárgyalt Suzhou város központi kerületének vezetőségével. Ki kezdeményezte a találkozót?  

–A kínai települések hazánk pekingi nagykövetségén, vagy a sanghaji konzulátuson jelzik, hogy nyitottak magyarországi testvérvárosi kapcsolatokra. Minket úgy kerestek meg, hogy Suzhou város szeretne testvérvárosi kapcsolatokat létesíteni. Átnéztük az „erőviszonyokat”, és nem tartottuk ésszerűnek, hogy a 25 ezres Nagykőrös egy hét milliós várossal lépjen ilyesfajta együttműködésre. Így mi az egyik kerülettel, Wuzhonggal kötöttünk előszerződést, testvérvárosi kapcsolatokra szóló szándéknyilatkozatot.

 Hogyan fogadták a küldöttségüket?

 – Amikor kint jártunk, több delegáció is érkezett, melyeket Suzhou alpolgármester asszonya fogadott ünnepélyes keretek között. Nagyon ügyeltek arra, hogy ne éreztessék a két ország erőviszonyának, gazdasági fejlettségének a különbségét. Barátilag, azonos partnerként fogadtak bennünket. Másnap Wuzhong vezetése fogadott bennünket; és láthattuk, hogy mind a kerület, mind a város dinamikusan fejlődik, metróvonalakat építenek. És ami feltűnt, az a rendezettség, a tisztaság. A tárgyalásokon megemlítettem, hogy Nagykőrösnek nagy hagyománya van a konzervipar területén, tehát amennyiben kínai befektetők érdemesnek találják élelmiszeripari termékek feldolgozására a város területét, akkor szívesen látjuk őket. Azt is közöltem, hogy a város alatt termálkincs húzódik, ami gyógyvízzé minősíthető. Ezt a lehetőséget is ki lehet aknázni. Nagyon tetszett nekik az ajánlatunk, a kivitt anyagok áttanulmányozása után jelentkeznek. Úgy gondolom, hogy csak akkor van értelme testvérvárosi szintre emelni a kapcsolatot, ha az gazdasági kapcsolatokkal is jár. Számunkra a legfontosabb, hogy a kínai befektetők Nagykőrösön munkahelyeket teremtsenek.

 Ha azt mondjuk, hogy kínai áruk, akkor sok embernek a kínai piacok, olcsó boltok jutnak eszébe. Esetünkben, gondolom, többről van szó.

 –Már kötöttek híres kínai cégek a kormánnyal szerződéseket. Látható, hogy a nagy kínai vállalkozásoknak annyi pénzük van, hogy nem csak belső fogyasztásra képesek termelni, és Magyarországra, mint közép-európai hídfőállásra tekintenek. Így elképzelhető, hogy nem csak termékeket gyártanának nálunk, hanem bekapcsolódnak a termálvízkincs kihasználásába is. Ez nem lenne példa nélküli, hiszen az arab országok vállalkozói a tengerpartokon építenek szállodasorokat. Egyébiránt, úgy gondolom, hogy az Ön által említett nézet is változóban van, hiszen mára nagy világmárkák is gyártatnak Kínában, ami azért jelzi, hogy a termékek színvonalát tekintve ott is változik a paletta.

 Jelen volt azon a konferencián, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium valamint a Kínai Külföldi Baráti Társaságok Szövetsége rendezett április 24-én? Milyen álláspontra jutottak a rendezvény résztvevői?

 –Ott voltam a tanácskozáson, és azt tapasztaltam, hogy a keleti nyitás politikáját szívélyesen fogadják Kínában. Azt már említettem, hogy egy város területe akkora, mint Magyarország, így az lenne a hasznos, ha egy adott önkormányzattal, tartománnyal venné fel hazánk a kapcsolatot. S oda be tudnánk törni néhány termékünkkel. A külföldi borokat is nagy becsben tartják, így a magyar borok értékesítésének is komoly lehetőségei nyílhatnak meg Kínában.  

Polgármester úr azt nyilatkozta, hogy a rendszerváltás időszakában szinte eufórikus érzések közepette keresték a testvérvárosokat az Európai Unióban, de nem sok eredménnyel. Nem bíztak nyugaton a magyarokban?

 –Szó sincs róla. Arról beszéltem, hogy ezek elsősorban baráti kapcsolatok a két település iskolái, nyugdíjasklubjai, énekkarai, sportolói, néptáncosai között. Gazdaságilag egyik fél sem profitált ebből. Természetesen jönnek Magyarországra külföldi nagyberuházók, gondoljunk csak a Mercedes kecskeméti megtelepedésére, de ezek nem testvérvárosi kapcsolatok hozadékai.

 Amikor legutoljára beszéltünk, arról esett szó, hogy Nagykőrös Bács-Kiskun-megyéhez szeretne tartozni. Megtörtént a megyeváltás?

 –Nem történt meg, mert a népszavazás érvénytelen és eredménytelen volt. Mivel véleménynyilvánító népszavazás volt, ezért a képviselő testület többsége úgy döntött, hogy vigyük tovább az ügyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felé, és arra kérjük Navracsics Tibor miniszter urat, vigye a kérésünket a Parlament elé, hiszen a népszavazáson megjelentek 89%-a a megyeváltás mellett döntött.