|
 2013.05.10.
Kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal
szemben
A szorosabb intézményi rendszer kialakítását magyar és
magyar közösség között, csak saját magunktól várhatjuk
Tíz
évvel ezelőtt járulhattak Magyarország polgárai a szavazó
urnák elé, hogy Magyarország EU-hoz való csatlakozásáról döntsenek,
és ebben az időszakban tartott a 2004-ben csatlakozni szándékozó
többi ország is hasonló népszavazást. Közép-Európa, és különösen
annak fiataljai számára többszörös jelentősége is volt
ennek. Az Unió nyújtotta előnyök és lehetőségek, valamint
az „Európához” való tartozás érzése elérhető közelségbe
kerültek. Visszatekintve az akkori céljainkra, és elvárásainkra,
megállapíthatjuk, hogy azok ma, tíz évvel később is érvényesek
- áll a
Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ),
a Via Nova Ifjúsági Csoport és a Magyar Ifjúsági Értekezlet
(MIÉRT) nyilatkozatában.
A csalódás késztette önöket a nyilatkozat
megfogalmazására? – kérdezem Gubík Lászlót, a
felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoport elnökét.
–A nyilatkozatot magyarországi partnerszervezeteink,
a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség
fogalmazták meg. Ehhez csatlakozott az erdélyi MIÉRT és Felvidékről
a Via Nova ICS. Mást vártunk a csatlakozáskor, és ezt tükrözi
a nyilatkozatnak az a része, ami arra utal, hogy egyenlő feltételekkel,
megkülönböztetés nélkül szeretnénk élni ugyanazokkal a
szabadságjogokkal, amelyekkel a nyugat-európai országok állampolgárai.
A csatlakozástól nem csak új lehetőséget vártunk Magyarország,
és külön az egyes egyének számára, hanem úgy gondoltuk
minden tagállam egyenlő, és nincsenek egyenlőbbek, vagy másodrendűek.
Szabadon és egyenrangúan szeretnénk megvalósítani mindazt,
amiért mi csatlakoztunk az európai nemzetek családjához.
Idézek a nyilatkozatból: „a kommunista diktatúra
évtizedei ellenére Közép-Európában is demokratikus, szabad társadalomban
kívánunk élni – a keresztény világ részeként, az európai
országok közösségében, nem pedig nagyhatalmak csatlósaként.”
Beszélhetünk –e egyáltalán keresztény Európáról, amikor
azért támadnak minket, mert Isten neve szerepel az alkotmányban?
–Nem feltétlenül kell
azonosítani Európát, az európai értékeket az Európai Unióval.
Az EU intézményrendszerei több esetben nem merték felvállalni,
vagy nem érezték fontosnak azokat a kulturális és vallási gyökereket,
értékeket, melyeket mi, a nyilatkozat megfogalmazói és nagyon
sokan mások is iránytűként használnak mind a mindennapokban,
mind közéleti pályájuk során. S attól, hogy az EP, vagy az
EB más dolgokat tart követendőnek, Európa még mindig keresztény.
Úgy érzik, látják, tapasztalják, hogy az európai
nagyhatalmak bele akarnak szólni a magyar belügyekbe?
–Felvidéki magyar ifjúsági vezetőként tudok csak
erre választ adni, hiszen nem élek Magyarországon. Azt viszont
látom, hogy 2010-től kettős mércét alkalmaznak az EU intézményeiben
Magyarországgal szemben. Nem tudom, hogy az fáj-e, hogy van egy
állam Európában, amelyik hangoztatja a keresztény eszmékhez
és a történeti gyökerekhez való ragaszkodást. Az is sokat elárul,
mikor úgy szólalnak fel EU-s bizottsági szakértői tagok, képviselők,
hogy „bár nem vagyok a tények pontos birtokában”, de elítélem.
A felvidéki magyar fiatalok mit vártak az EU-s
csatlakozástól?
–Azt vártuk, hogy megnyílnak, és intenzívebbé válnak
a kapcsolattartás lehetőségei a magyarok lakta országokkal.
Leginkább az adott okot a kiteljesedéshez, hogy a magyar-magyar
kapcsolatok újabb dimenzióba kerülhetnek, legyen szó akár határon
átnyúló gazdasági programokról, diák-csere programokban való
részvételről. Természetesen vannak negatívumok is, de
mindennek a beteljesülését nem kell az EU-tól várni, erre az
elmúlt 10 év példát is mutatott. A nemzet újraegyesítését
nem oldja meg egyetlen egy európai intézmény sem. A szorosabb
intézményi rendszer kialakítását magyar és magyar közösség
között, csak saját magunktól várhatjuk.
További magyar probléma, hogy az ellenzékiek kimennek súgni,
és rágalmazzák a kormányt, az országot. „Aki azt akarja,
hogy Magyarország felszabadulhasson a ma épülő önkényuralom
alól, az nem ellenezheti az Orbán-kormánnyal szemben hozott
politikai szankciókat, és azt sem kívánhatja, hogy az európai
demokráciák eurómilliárdokkal támogassák egy önkényuralmi
rendszer építését egy névleg még uniós tagországban.”-
idézem Bauer Tamás volt SZDSZ-es, jelenleg DK-ás politikust.
Elképzelhetőnek tartja, hogy egy szlovák ellenzéki politikus
hasonló nyilatkozatot tegyen?
–Sajnos ez magyarországi
sajátosság. Sehol máshol, így Szlovákiában sem, nem tudom
elképzelni azt, hogy a nemzetpolitika ne lenne egységes, és
ahol egy kétharmados többségű országvezetés határozatait az
ellenzék kintről támadná, és hergelne másokat is. Minden államnak
az az érdeke, hogy kifelé egységes képet mutasson, függetlenül
a belső vitáktól, belpolitikai konfliktusoktól. Hiszen az
illető politikus az ilyen kijelentésekkel a saját országát
alacsonyítja le.
Medveczky Attila
|
