2013.05.17.
A koreai válság ördögi köre
Phenjan véleménye
szerint az USS Nimitz repülőgép-hordozó részvétele a háromnapos
amerikai - dél-koreai manőverekben komoly veszélyt jelent Észak-Korea
nemzetbiztonságára. A szakértők többsége úgy látja, hogy
ez amerikai részről provokáció, amit nem kellett volna felvállalni.
Az Egyesült Államok
és Dél-Korea közös haditengerészeti manőverei május 13-án
kezdődtek a Koreai-félsziget körzetében. A résztvevők
kidolgozzák az ellenfél rakétáinak elfogásával és megsemmisítésével
kapcsolatos feladatokat, a tengeralattjáró-elhárítás módszereit
és a légicsapások visszaverését.
A félszigeten valóban
nem ideális a helyzet – mondja Vlagyimir Jevszejev, a Társadalompolitikai
Kutató Központ igazgatója.
Nem kétséges, hogy az amerikai repülőgép-hordozó
megjelenését Észak-Korea provokációnak tartja. Így várni
lehet valamiféle válaszakciókat. Ez például lehet a negyedik
nukleáris kísérlet végrehajtása. Ebből a szempontból nyilván
ésszerű lenne, ha az Egyesült Államok lemondana a provokációról.
Komoly szakemberek a legutóbbi időkig abból indultak ki, hogy a
helyzet javul. Phenjan tett bizonyos lépéseket. Várni lehetett,
ha nem is a helyzet normalizálódását, de legalábbis a krízis
„leállását”. Az amerikai akciók viszont hozzájárulhatnak
a válság kiterjedéséhez a Koreai-félszigeten.
Másrészt az amerikaiaknak és a dél-koreaiaknak úgy tűnik,
van mitől félniük. Egyes vélemények szerint Észak-Korea a közeli
öt évben rendelkezni fog nukleáris robbanófejekkel felszerelt
rakétákkal. Igaz, ez még a jövő. Jelenleg Észak-Koreát a
Pentagon nélkül is képes legyőzni a dél-koreai hadsereg.
Így a szakértők úgy látják, hogy valójában nincs mitől
tartaniuk a délieknek. Az északiak fenyegetőzhetnek, de lényegében
semmi olyat nem tehetnek jelenleg, ami veszélyeztetné a dél-koreai
rendszer létét. Végeláthatatlan katonai manővereket folytatni
ilyen helyzetben legalábbis irracionális.
Akkor miért van
szükség arra, hogy az amerikai adófizetők pénzét erőfitogtatásra
használják, miközben ez az erő úgyis ismert? Minden bizonnyal
azért, hogy erősítsék uralmukat a térségben. Ennek nem sok köze
van Dél-Korea biztonságához, és semmiképpen nem segíti elő
a konfrontáció csökkentését a Koreai-félszigeten. Következésképpen
nem várható a meglehetősen feszült helyzet lényeges változása.
Sajnos, olyan ördögi kör keletkezik, amelyből egyre
nehezebb kilépni. A mostani helyzethez hasonló előtt már álltak
a 20. században a nagyhatalmak. A karibi válságot lényegében
az utolsó pillanatban sikerült megoldani. Megvannak-e ehhez a
feleknek a technikai, a szervezeti és egyszerűen a kommunikációs
lehetőségei a Koreai-félszigeten, olyan kérdés, amire egyelőre
nincs válasz.
(Forrás:
Oroszország hangja)
|