|
 2013.05.22.
Megjelent a Magyar Fórum XXV. évfolyamának
21. száma!
A tartalomból:
Június
4-én, kedden 16 órakor a Fiumei úti Sírkertben kerül sor Csurka István síremlékének megáldására.
Emlékező beszédet mond:
Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke,
Medveczky Ádám,
Kossuth-díjas karmester, a Csurka István Emlékbizottság elnöke
A síremléket megáldja:
P. Reisz Pál OFM
Közreműködik:
Gárday Gábor színész, operaénekes
Csorja Gergely: Tudnia kellett róla?
(címoldalon)
Az
ügy külön érdekessége, hogy Laborc Gyurcsány és Bajnai
Gordon miniszterelnöksége alatt vezette a titkosszolgálatot, így
nehéz elképzelni, hogy a miniszterelnökök ne tudtak volna
Laborc politikai célú akcióiról. Feltehető, hogy a
miniszterelnököknek eljuttatott nemzetbiztonsági jelentésekben
is szerepelhettek a Radnai által előadottak. Amennyiben ez
bebizonyosodik, Bajnai választási esélyei a nullára csökkennek,
de az ügynek akár büntetőjogi következményei is lehetnek.
IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
Csurka István: Dr. Fejér Lajos és a Zsidóság
(2.oldal)
Az
antiszemitizmus kérdéskörével a Lámpás tanfolyamok, előadások
anyagaiként felvilágosítás és ismeretterjesztés céljából
foglalkozunk, és mellesleg igyekszünk elfeledett, félretett
tudományos, történeti és szociológiai munkákat, szerzőket
és sorsokat is bemutatni. Ilyenként mindjárt élre kívánkozik
egy zsidó származású magyar szerző, dr. Fejér Lajos, aki már
a hitleri korszakban írta meg Zsidóság című, nagylélegzetű
művét, és aztán a mauthauseni koncentrációs táborban
pusztult el, annak ellenére, hogy a magyar jobboldal képviselői,
köztük a később kivégzett Kolozsváry Borcsa Mihály közbenjártak
a kiszabadítása érdekében. Fejér Lajos az egyik utolsó képviselője
annak az irányzatnak, amelyik még ok-okozati összefüggésekben
tárgyalja ezt a számára is súlyos kérdést, és munkájában
majdnem kizárólag zsidó származású írók, történészek
elemzéseire támaszkodik. Később ugyanígy jár el az
orosz–zsidó viszony tárgyalója, Alexander Szolzsenyicin is.
A dunaújvárosi megálmodott fejlesztések
valósággá válnak
Támogatjuk és támogatni is fogjuk a Dunaújvárosi
Kézilabda Akadémiát
(4.oldal)
Idén
ünnepli Dunaújváros várossá válásának 62. évfordulóját.
A település polgármestere ünnepi közgyűlésen összegezte az
elmúlt év sikereit és a következő esztendők terveit. Cserna
Gábor Dunaújváros polgármestere szerkesztőségünkkel közölte:
botrányos eset a korábbi MSZP-s városvezetés által 2005- ben
jóváhagyott élményfürdő megépítése. Ez több milliárdos
beruházás volt a vasmű és a kohók tövében. Az élményfürdő
jelenlegi tulajdonosa, a CIB Bank nem talál üzemeltetőt. Így
ez az építmény is kihasználatlanul áll.
Cserna
Gábor: Egy időben a Dunaferr rendelkezett Európában a legjobb
női kézilabdacsapattal. Radulovics Bojana Szerbiából érkezett
hozzánk, ma már magyar állampolgár. Teljesítményének
elismeréseként kétszer is a világ legjobb női kézilabdázójának
választották, ami egyedülálló a sportág történetében.
1995-ben megkapta a dunaújvárosi díszpolgári címet. Az ő
szakmai irányításával működik a Dunaújvárosi Kézilabda
Akadémia, melynek az egyik tulajdonosa a város, a másik a főiskola.
Az oktatási intézményekre is ráépülő kézilabdabázis jött
létre. A növendékek több korosztályos bajnokságban indulnak,
és így folyamatosan nő az érdeklődés a nézők részéről a
dunaújvárosi sport eredményei iránt.
Célunk, hogy Hévíz világhírű európai fürdővárossá
váljon
A repülőtér működtetését majdnem a nulláról
kezdtük újra (5.oldal)
Papp
Gábor, Hévíz polgármestere: Az,
hogy sikerült kiaknázni a helyi adottságot a hévízi
lakosoknak és az új városvezetési metódusnak köszönhető. Célunk
az új piacok nyitása, a városi fejlesztések koncepcionális
kezelése és felépítése. Természetesen a fejlesztések még
korántsem fejeződtek be, de az eredményeket mutatják a számok.
Így a vendégéjszakák száma évről évre emelkedik, és már
2010-ben 15%-os javulást értünk el. Mára a vendégéjszakák
száma Hévízen Budapest után a legmagasabb. Számos olyan fejlődést,
turisztikai attrakciót tudtunk végrehajtani, melyek a város
biztos fejlődését segítik elő. Ezen intézkedések közé
tartozik a sármelléki repülőtér, a Hévíz-Balaton Airport átvétele
is. Számos külföldi várossal, térséggel – kínaiakkal,
oroszokkal, az Öböl-országokkal, skandinávokkal – kötöttünk
politikai, gazdasági kapcsolatokat, melyek a város fejlődését
garantálhatják.
Hagyományteremtés Kalotaszegen
Bánffyhunyadon, Kalotaszeg fővárosában a
magyarok 30%-os aránya hatalmas visszaesést jelent
(7.oldal)
Először
szervez Kalotaszegi Magyar Napokat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
és a Reconstructio Egyesület: a hagyományteremtés céljával létrejött
rendezvényt május 31. és június 2. között szervezik meg Bánffyhunyadon.
A rendezvényről Kolozsvárott Gergely Balázzsal, az Erdélyi
Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnökével, a
Kalotaszegi Magyar Napok főszervezőjével és Boros Lóránd
programfelelőssel beszélgettünk.
Gergely
Balázs: Gergely Balázs : Kalotaszeg vonatkozásában minden túlzás
nélkül ki lehet jelenteni, hogy ilyen típusú rendezvény korábban
nem létezett. Nyilván a térségben nagyon sok kulturális
rendezvényt szerveznek – elsősorban a magyar lakta települések
falunapjaira gondolok, illetve a táncház-táborokra, melyek a
’90-es évek elejétől folyamatosan működnek, bővülnek.
Kalotaszegnek a néptánc, a népzene, a népművészet, népi építészeti
öröksége az egyik legnagyobb kincsesbányája, de figyelembe
kell venni, hogy a XXI. század elején az igények sokszínűbbek
és szerteágazóbbak. Ezért úgy gondoltuk, mindez elég ok
arra, hogy legyen Kalotaszegnek mint néprajzi, történelmi régiónak
olyan mindenkit megszólító, mindenkit érintő, átfogó
rendezvénye, ahol színes programot kínálunk az érdeklődőknek.
Bálványosi nyár– huszonnegyedszer
Még az erdélyi román fiatalok is felháborodnak
azon, hogy adójuk Bukarestbe kerül,
és abból nem szülőföldjük fejlődik
(4.oldal)
A
2014-es választási évvel kapcsolatos kérdések lesznek a július
23. és 28. között megrendezendő 24. Bálványosi Nyári
Szabadegyetem és Diáktábor kiemelt témái. Bozsó Imre Lehel,
a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke a „kincses városban”
személyesen tájékoztatta szerkesztőségünket a Tusványosként
emlegetett rendezvénysorozat tematikájáról.
Magyarországi
választásokon kívül a romániai elnökválasztás kérdése is
megjelenik, valamint az EP-s jelöltállításokról is szó esik.
Minden az úgynevezett választási kérdéskör része. A másik
lényeges téma az autonómia, hiszen aktuális probléma a régiósítás
kérdése. 2013-ra az autonómia évét hirdette meg az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács, amihez több szervezet, így a Székely
Nemzeti Tanács és a Magyar Ifjúsági Tanács is csatlakozott.
Jelentősen nőtt a kaposváriak vagyona
Nem gondoltam arra három évvel ezelőtt,
hogy az EU intézményei az ország teljesítőképessége
tekintetében politikai döntéseket hoznak
(9.oldal)
A
2010-ben a kaposváriakkal közösen megalkotott „Kaposvár a
legfontosabb” programon alapul a megyeszékhely 2014-es költségvetési
koncepciója. Több beruházás is megvalósult (Nagypiac, Együd
Árpád Kulturális Központ), a város vagyona pedig 74 milliárd
forintra nőtt.
Szita
Károly polgármester: 1994
óta vagyok polgármester, és azóta azt, hogy mi történjen
Kaposváron, nem a városvezető dönti el az íróasztala mögül.
Így nem is lehet építeni a várost. Ezért a stratégiai
programokat a kaposváriakkal közösen alkotjuk. 2010-ben a város
lakóival közösen fogalmaztuk meg a Kaposvár a legfontosabb címet
viselő várospolitikai programot, amely az évtized végéig elérendő
célokról és feladatokról szól.
Vitéz Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész: Dobozaimban
nagyon fontos szerepet kap az 1848-as forradalom, a kiegyezés –
az egyik olajnyomaton Ferenc József fogadja a főrendeket, s
alatta egy osztrák sorompó, mutatva, arra a magyaroknak zárva
az út–, az első és a második világháború, az ’50-es évek
és 1956, majd a rendszerválás s végül napjaink időszaka.
Nagyon lényegesnek tartom az emberi, és a nemzeti szabadság kérdéskörét.
Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján olyan felháborító
események zajlottak, amik arra késztettek, hogy még jobban felhívjam
a figyelmet egyéni és nemzeti identitásunkat megnyomorító és
veszélyeztető tényezőkre. Ez a figyelemfelhívó akció igazából
úgy sikerül, ha nem grafikát alkotok, hanem ilyen dobozokat,
mert ezekkel jobban érzékeltethetem a nemzetet és az emberiséget
fenyegető veszélyeket.
Keresse a Magyar Fórumot
csütörtöktől az újságárusoknál. Vagy fizessen rá elő!
Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím:
1464 Budapest, Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236,
06-30/754-5017.
|
