|
 2013.05.17.
Érdekünk a magyarországi és a romániai
LEADER csoportok együttműködése
50 millió forintot biztosítunk akciócsoportonként beruházásra,
eszközbeszerzésre
V. Németh
Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár április
26-án, a kolozsvári agrárfórumon közölte: a magyar állam
valamennyi LEADER akciócsoport számára 50 millió forintot
biztosít a jó gyakorlatok átvételére. Ebből a forrásból a
romániai és a magyarországi LEADER csoportok közös szerveződéseket
alakíthatnak, de akár eszközöket is beszerezhetnek.
Államtitkár úr részt vett Kolozsváron „A közös agrárpolitika
kilátásai a 2014-2020-as programozási periódusban” című
konferencián. Kik voltak ennek a rendezvénynek a szervezői?
–A Kolozsváron évente megrendezett, AGRARIA néven
ismertté vált Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Állattenyésztési
Nemzetközi Kiállítás és Vásár idén 2013. április 25-28. között
zajlott. Ez alkalomból Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa,
a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara és a Kárpát
Régió Üzleti Hálózat Kolozsvári Irodája rendezte meg a
konferenciát.
Közös kihívások előtt áll mindkét ország
agráriuma?
–A közös gondjaink nyilvánvalóan a bürokráciából
adódnak. Erdélyi barátaink speciális problémája, hogy az
ottani ingatlan-nyilvántartás meglehetősen kezdetleges állapotban
van. Viszont az EU-s támogatásoknak nagyon komoly feltételeik
vannak, pontos földhasználati nyilvántartás szükséges ahhoz,
hogy akár a földalapú támogatást, akár a környezetgazdálkodáshoz
kapcsolódó támogatásokat megkapják a gazdák.
Tudtommal az is problémát jelent, hogy a román agrártárca
a több ezer hektáron gazdálkodó dél-romániai agrárvállalkozók
igényeihez igazítja terveit, és így az erdélyi gazdálkodók
hátrányt szenvednek.
–Ez a helyzet javulhat, mert a következő programozási
időszakban biztosítani kell a kisgazdaságoknak a lehetőséget,
hogy egyszerűsített támogatást vegyenek igénybe. Ez kisebb
adminisztrációs teherrel jár, és a kis, néhány hektáron
gazdálkodók részére könnyebbséget jelent.
Milyen határon átívelő lehetőségeket tudnak kiaknázni?
Mit tudnak tenni az agrárium szereplőinek összekapcsolása érdekében?
–Több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza a
LEADER vidékfejlesztési módszer, aminek a legfontosabb eleme az
együttműködés országhatáron belül, és azon túl is. A
nemzetközi együttműködésre írtunk ki pályázatot, amely a
magyarországi LEADER-akciócsoportok és más EU-tagállamban,
vagy éppen harmadik országban levő LEADER-, vagy LEADER-szerűen
működő csoportok között jöhet létre. A LEADER-szerű működés
olyan vidékfejlesztési módszert jelent, amelyben a helyi közszféra
a civil szervezetekkel és a vállalkozókkal együtt hozza a döntést
úgy, hogy a döntéshozó testületben a közszférának –
azaz, a helyi önkormányzatnak – kisebbségben kell lennie. A
LEADER nem feltétlenül a beruházások miatt létrejött szerveződést,
hanem főleg a jó gyakorlatok átadását jelenti. 50 millió
forintot biztosítunk akciócsoportonként beruházásra, eszközbeszerzésre,
közös szervezetek alakítására, képzési, oktatási tevékenységre,
publikációk megjelentetésére.
Közösen pályázhatnak a romániai és a magyarországi
csoportok?
–Kifejezetten szükséges, hogy a pályázatban a
partnerszervezetet megjelöljék. Ennek az együttműködés az
alapfeltétele. Egy példa az együttműködésre: Székelyföldön
egyes kisebb településeken a gyümölcsöt úgy hasznosítják,
hogy maga a közösség működtet egy gyümölcslékészítő üzemet.
A közösség tagja vagy pénzben fizeti ki a gyümölcslé elkészítésének
a költségét, vagy bizonyos részarányban a termékkel fizet.
Ha ezt az eljárást itthon is meg akarják valósítani, forrást
lehet kapni a helyszíni tanulmányozáshoz, és akár még a
megvalósításra is fordíthatnak összeget. Természetesen
hasonló LEADER-források működnek Romániában is a magyar
tapasztalatok átvételére.
Ezek a LEADER-csoportok képesek helyi piacokat is
teremteni?
–Természetesen,
s mi azt szeretnénk, ha ezek az együttműködések még inkább
gazdaságfejlesztési természetűek lennének. Túl vagyunk már
azon az időszakon, ami csak a kulturális együttműködést
hangsúlyozta. Így a gazdaság terén is partnereket kereshetünk.
Mindkét fél tud olyan új programot felmutatni, ami a másiknak
hasznos lehet. Számos LEADER-közösség elől jár a helyi termék
piacra juttatásában, vagy egyedi márkázásában, védjegyrendszer
kialakításában. Egy példa a balaton-felvidéki, amelyik
spanyolországi mintákat vett át a helyi termékfejlesztésben.
Ezt a tapasztalatot most ők képesek átadni erdélyi barátainknak.
A LEADER- közösségek meg is határozhatják a helyi
vidékfejlesztési stratégiákat?
–Ezek a közösségek fogadják el a helyi stratégiákat.
Ez a program is azt példázza, hogy a közösségnek kell döntenie
a prioritásokról, arról, mely területekre akarnak forrást
biztosítani.
Az átlag állampolgárban azért ott él még az, hogy a
LEADER hiába előremutató rendszer, mégis 2010 előtt félresiklott
a politikai mutyik világában. Sikerült helyreállítani a
LEADER becsületét?
–Bízom benne, hogy igen. A dolog természeténél
fogva a botrányok sokkal nagyobb publicitást kaptak, mint a példaszerű
együttműködések, de 2010-től számos rendelkezést hoztunk a
témában. Behatároltuk a tiszteletdíjak nagyságrendét, a költségtérítéseket
maximáltuk, meghatároztuk az irodabérleteket, a szervezetek kötelesek
honlapjukon közzétenni kiadásaikat, és tisztújításra is sor
került. Ezzel a bezárkózó LEADER-szervezeteket, melyek a helyi
politikai elit magán üzleti csoportjainak gondolták magukat,
kinyittattuk.
Tehát fontosnak tartják, hogy a vidék ne csak „lakótér”-ként
funkcionáljon, hanem a szó szoros értelmében vett közösség
alakuljon ki a szükséges önrendelkezési jogosítványokkal és
lehetőségekkel?
–Így van, és ide kapcsolódik, hogy az EU-ban úgy
gondolták, hogy nagykorúsítják a LEADER-t, ami azt jelenti,
hogy nem csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
szolgál a működés keretéül, hanem a szociális alap és a
regionalis alap fejlesztési forrásait is be lehet vonni a
finanszírozásba. Szeretnénk is ezzel élni, és az év hátralevő
részében intenzív képzésben részesíteni a LEADER-csoportok
döntéshozóit. Azt is el szeretnénk érni, hogy a kisvárosok
is tagjaik legyenek ezeknek a közösségeknek, hiszen a város-vidék
kapcsolat nagyon fontos a helyi termék piacra juttatásában.
Medveczky Attila
|
