|
 2013.05.17.
Hamis
MSZP-és vádak
Az oligarcházást azok hozták be a köztudatba, akik haszonlesésből
támadják az NFA-t
Az MSZP mögött
álló mamutbirtokos érdekkörök politikai ellentámadásba
kezdtek. Gőgös Zoltán szocialista parlamenti képviselő egy
kiszivárogtatott jegyzőkönyvre hivatkozva vonta kétségbe a földhaszonbérleti
pályázatok tisztaságát.
Az MSZP szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
(NFA) ellenőrző bizottsága súlyos aggályokat tárt fel az állami
földhaszonbérleti pályázatok értékelésével kapcsolatban,
és hivatali visszaélés gyanúját veti fel, hogy a fél éve
elkészült, de csak a napokban ismertté vált jelentés hatására
sem változtattak a földosztási gyakorlaton. Mi erről Szabó
Csaba földügyekért felelős miniszteri biztos véleménye?
–A szocialisták nagyon kutakodtak, de ilyen jelentés
mégsem létezik. Az általuk idézett anyagot az NFA Ellenőrző Bizottsága nem
fogadta el. Csupán magánvéleményről beszélhetünk,
amit valaki átadott az MSZP-nek. Nem tudjuk, ki az anyag szerzője,
de az NFA Ellenőrző Bizottsága elnöke, Péter Mihály leszögezte:
a testület vizsgálatai alkalmával törvénytelenséget nem észlelt,
az NFA tevékenységében szabálytalanságra nem lelt. A bizottság
tehát pontosan az ellenkezőjét állapította meg annak, mint
amiről Gőgös Zoltán beszélt. Szerintük a haszonbérleti pályázatoknak
a lebonyolítása minden szempontból megfelel a vonatkozó
jogszabályoknak.
Konkrétan mit, illetve kit ellenőriz a NFA Ellenőrző
Bizottsága?
–Az ellenőrző bizottság vizsgálhatja az NFA eljárásait:
hogy a nyertes pályázó jogosan nyerte-e el a földet, és azt
is, hogy a vállalásokat betartja-e az illető, bár erre már
felállítottunk egy külön osztályt. Ebből látható, hogy az
ellenőrző bizottság nagyon széleskörű jogosítvánnyal
rendelkezik.
A képviselők saját jogon megismerhetik-e az állami földbérleti
pályázatok teljes tartalmát, vagy csak azokat az adatokat,
amelyeket az NFA egyébként is nyilvánosságra hozhat?
–Az országgyűlési képviselők betekinthetnek a pályázatokba,
és ezt meg is teszik. Rendszeresen bejárnak az NFA-hoz, ahol külön
szobában átolvashatják a pályázatokat, és aztán jönnek a
sajtótájékoztatók.
Ügyelnek arra, hogy főleg a kis-és közepes vállalkozókat
jutassák földhöz?
–Nem azért ügyelünk erre, mert a képviselők
olvasgatják az anyagokat, hanem mert ez a pályázati rendszer célja.
Érthetetlen, hogy Gőgös Zoltán miért kezdett el hirtelen a
kis-és közepes vállalkozásokért aggódni, mert eddig, főleg
amíg a pártja kormányon volt, nem állt ki ilyen hévvel értük.
A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai időszakban több mint 30 ezerrel csökkent
a mezőgazdasági vállalkozások száma, és nem a nagy részvénytársaságok
mentek tönkre! Mi azt akarjuk, hogy bővüljön a gazdaság, minél
több családi vállalkozó kerüljön jobb
helyzetbe, és az állattartók rendelkezzenek takarmánytermő-,
vagy trágya-elhelyezési területtel. Ez a programunk, és mi ezt
valósítjuk meg.
Még mindig divat oligarchákról beszélni. Mekkora a
megnyert átlagos területnagyság?
–Mintegy
16 hektár
. A másfél hektárostól a 150 hektárig mindenkinek az igénye
szerint nyújtott a jogszabály lehetőséget. A következő időszakban
még több földet pályáztatunk meg, így még inkább kiválaszthatják
a vállalkozások azokat a földeket,
melyek legjobban megfelelnek a gazdálkodásuk kívánalmainak. Az
oligarcházást azok hozták be a köztudatba, akik haszonlesésből
támadják az NFA-t. Hazudnak „reggel, éjjel meg este”, hogy
egy „klasszikust” idézzek.
A nyertesek mennyi időre lehetnek a föld bérlői?
–Húsz évre kötjük a szerződéseket. Ez az időtartam
lehetővé teszi a hosszú távú fejlődést. Ezzel hozzájárulunk
a vidék fejlődéséhez is, mert ahol eddig egy bérlő volt,
most nyolc vagy tíz gazdálkodik. Nyilvánvalóan a helyben lakó
bérlők képesek fejleszteni a helyi gazdaságot, ezért javulnak
a gazdálkodási eredmények és munkahelyeket is létre tudnak
hozni.
Az ellenzék azt is kétségbe vonja, hogy a családi
gazdaságok életképesek lehetnek.
–Holott a példák azt mutatják, hogy Európa
agráriuma a családi gazdaságokra épül. A gazdasági hatékonyság
azt jelenti, hogy 5000 hektárt megművel valaki hat emberrel, gépesítve.
Ám nekünk a társadalmi hatékonysággal kell foglalkozni: egy
adott erőforrásból, a földből mennyien tudnak megélni? Számunkra
az a hatékony, ha a föld minél több embernek ad munkát.
Ezzel a helyi piacok is
fejlődnek?
–Ez
szinte biztos; kézzel fogható a fejlődés. Nap, mint nap nyílnak
helyi piacok, és eddig péntekenként a VidékMustra a Vidékfejlesztési
Minisztérium épülete előtt, újabban a Hold utcai piacra költözve
mutatja be, mire képes a magyar mezőgazdaság, hogy milyenek a
magyar kézműves termékek.
Mit gondol, mi áll a hatalmas ellentámadás mögött? Mi
indította el ezt a lavinát?
–Az ellenzék
keresett egy stratégiájának megfelelő területet, mert kézenfekvő,
hogy egy nyitott pályázati szisztémának nemcsak nyertesei,
hanem vesztesei is vannak. Akadnak csalódott emberek. Az is érdekes,
hogy régebben nem is volt pályáztatás, illetve ha volt, csak
olyanok vehettek rajta részt, akik például le tudtak tenni 200
millió forint bánatpénzt. Mostanáig esélyük sem volt állami
haszonbérletre a kis- és közepes gazdaságoknak.
Vannak
olyan fórumaik, ahol fel tudják a gazdákat világosítani a valóságról?
–Természetesen. Járjuk
az országot Fazekas Sándor tárcavezető úrral s az államtitkárokkal
együtt is, s hetente tartunk fórumokat a termelők tájékoztatására.
Gőgös Zoltánékkal ellentétben minket nem szorított kordonok
mögé a közfelháborodás. Azért, mert a vidék társadalma
tudja, hogy a földet dolgos kisgazdák kapják, s a gyarapodó
agrárközéposztály. Olyanok, akik a baloldal regnálása idején
talpalatnyi állami területet sem kaphattak, mert a nagybirtokok
mindent vittek. Pályázat nélkül, haveri alapon. Mi tehát nem
érezzük azt az ellenséges hangulatot, amit Gőgös Zoltán
felvázolt.
Medveczky Attila
|
