vissza a főoldalra

 2013.05.17. 

Erzsébet-tábor, mint az esélyegyenlőség megteremtésének színhelye

A magyarság hagyományával, kultúrájával, értékeivel ne csupán „száraz” tananyag szintjén találkozzanak a gyerekek

Áprilisban újabb, többségében fogyatékossággal élő gyermekeknek és felnőtteknek szóló táborokra írtak ki pályázatokat az Erzsébet-programban. Nagy Anna, az Erzsébet-program szóvivője lapunk megkeresésére közölte: az Erzsébet-program célja, hogy olyan embereknek is biztosítson üdülési, kikapcsolódási lehetőségeket, akiknek erre saját forrásból nem lenne módja.

 Öt további táborra lehet pályázni ebben a hónapban. Ezek közül négy a fogyatékossággal élőkre vonatkozik. Ők milyen táborokban vehetnek részt, illetve csak csoportok, vagy magánszemélyek is pályázhatnak?

 –Három pályázatunkra fogyatékossággal élő gyermekeket várunk. Kifejezetten gyerekeknek szól a Bicebócatábor, amelyre különböző fogyatékossággal élők egyénileg jelentkezhetnek. Ezek egyhetes, balatoni táborok. Az „Esélytábor” már felnőtteknek szól – esetükben szintén egyéni jelentkezőket várunk – , míg ugyancsak a fogyatékossággal élő, tíz éven felüli korosztálynak két alkotótábort is szervezünk, egy Ipar- és Képzőművészetit, valamint egy Tánc- és Drámatábort. Az alkotótáborokba csak csoportosan lehet jönni. Igen sok intézet foglalkozik fogyatékossággal élőkkel, s rajtuk keresztül lehet ezekre a táborokra jelentkezni. A tavalyi tapasztalat azt mutatta, hogy a fogyatékossággal élő pályázók többsége kísérővel érkezett, akik számára szintén kedvezményes az önerő. Ezekre a táborokra 2000 Ft az önerő mértéke, ha a minimálbér összegét nem haladja meg a családban az egy főre jutó jövedelem. Ha a család jövedelme ennél magasabb, akkor 10 ezer forint az egyhetes tábor teljes költsége. Ezek az anyagi feltételek mind a pályázókra, mind a kísérőkre vonatkoznak.

 Tehát léteznek a fogyatékossággal élők számára akadálymentesített, és speciális kialakítással rendelkező szálláshelyek?

 – A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2013-ban ismét együttműködést kötött több fogyatékossággal élőket támogató szervezettel. Ennek eredményeként több mint 10 akadálymentesített, speciálisan kialakított szálláshelyen nyílik lehetősége kedvezményes üdülésre a fogyatékossággal élő nyertes pályázóknak. Az Erzsébet-tábor mellett a programunk másik alappillére a szociális üdültetés, ahová szintén jelentkezhettek fogyatékossággal élők. Számukra szintén akadálymentes helyszíneket biztosítunk, hogy ne szenvedjenek semmiben hiányt üdülés közben.

 Gondolom a fő motiváció az esélyegyenlőség megteremtése?

 –Nem csak ebben az esetben, hiszen az Erzsébet-program célja, hogy olyan embereknek is biztosítson üdülési, kikapcsolódási lehetőségeket, akiknek erre saját forrásból nem lenne lehetősége. A szociális üdülési lehetőségeket még az év elején írtuk ki többek között a nagycsaládosok, a fogyatékossággal élők, a nyugdíjasok, illetve a közfoglalkoztatottak számára. Az idei gyerektáborokba az eddigi jelentkezések alapján több mint 39 ezer gyereknek biztosítjuk a részvételt. Tudjuk, ha a család nehezebb anyagi helyzetbe kerül, akkor először a nyaralásról mond le. Az Erzsébet-táborokban viszont 1000-2000 forintért egy hétig teljes ellátást kap a Balatonnál minden gyerek, úgy, hogy közben remek programokat is biztosítunk számukra. Ez egy olyan lehetőség, amit érdemes kihasználni..

 Az is sokat elárul, hogy a pályázatokra a legtöbben Kelet-Magyarországról, a hátrányosabb helyzetű régióból jelentkeztek.

 –Az idei pályázatok azt mutatják, hogy többnyire Kelet-Magyarországról és az alföldi megyékből jelentkeztek. Úgy tűnik, sikerül elérni azokat a családokat is, akiknél nagy problémát jelent gyermekük üdültetése. Nagyon sok olyan gyerek vett részt eddig a programban, aki soha nem volt még nyaralni, nem volt a Balaton partján. Az igazán szép gyerekkor tele van élményekkel.Az Erzsébet-program tehát túlmutat az egyhetes élményen, hiszen a nyaralások hatása sokkal tovább tart. Nemrég találkoztam olyan gyerekekkel, akik tavaly voltak táborozni, ami számukra még mindig friss élmény, s alig várják, hogy idén is mehessenek.

 Az ötödik újonnan kiírt táborra pedig a határon túli gyerekek pályázhatnak?

 –Így van, ez az úgynevezett Határtalan túra, amire a határon túli, kárpát-medencei gyerekeket várjuk.

 Az is lényeges, hogy a határon túli iskolások a fürdőzésen túlmenően megismerkedjenek egymás népi hagyományaival, szokásaival, táncaival?

–Fontosnak tartjuk, hogy a határon túli magyar gyerekek számára Magyarország ne csak egy elvont fogalom legyen, hanem ismerjék is meg ezt az országot. Olyan közösségi élményben legyen részük, hogy elmondhassák, a magyarok közt működik az összetartó erő.

 Jelentkezik-e elég segítő az Erzsébet-táborokba?

 –A táborok lebonyolítása hatalmas szervezői munkát igényel. Tavaly elég segítő érkezett, és abban reménykedünk, hogy idén is így lesz. Sőt, volt, aki később az Erzsébet-táboros tapasztalatait a saját egyetemi munkájában is felhasználta, és elkezdett kutatni ebben a témában, s arra jutott, hogy a miénk nemzetközileg is sikertörténetnek számít.

 Vannak még nyitott pályázatok?

 –Honlapunkat böngészve láthatják, hogy sporttáborokba, például a vívótáborba, úszótáborba még lehet jelentkezni. Az Egészséges életmód tábort pedig lisztérzékeny gyerekeknek szervezzük, hogy megtanulják, miként lehet ezzel a problémával a mindennapokban együtt élni. Az „Őszi kirándulás” programra iskolai csoportokat várunk, ahol a gyerekek fejenként 1000 forintért vehetnek részt egy háromnapos kiránduláson, az Alapítvány teljes ellátást és szállást biztosít számukra. Az osztálykirándulást így a szülők is könnyebben ki tudják fizetni. Két tábor szintén újdonság az Erzsébet-programban; az egyik a Mutasd meg a településed Európának!, ahol négynapos brüsszeli kiránduláson vesznek részt a gyerekek, a másik pedig egy történelmi kirándulás, a Hunyadi járat 2013. Az utóbbi kettő fontos ismérve, hogy azokat kifejezetten a 47 leghátrányosabb térségben lévő gyerekek, iskolák számára hirdettük meg.

 Nemrég rendezték meg Kárpát-medencében élő gyermekek számára meghirdetett Erzsébet-vetélkedő döntőjét. Mennyien jelentkeztek erre a versenyre?

 –Decemberben írtuk ki a vetélkedőt, melyre a csapatoknak regisztrálniuk kellett, majd az interneten keresztül megoldani a feladatokat. Még a mi reményeinket is meghaladta az, hogy közel 300 csapat regisztrált. Az elsődleges cél, hogy a magyarság hagyományával, kultúrájával, értékeivel ne csupán „száraz” tananyag szintjén találkozzanak a gyerekek, hanem kutatómunkát is végezzenek egy-egy értékünk után. A döntő egyik feladata például az volt: ha elnyernének egy pályázatot, abból mit valósítanának meg a saját lakóhelyükön. Nagyon jó, kreatív ötletek születtek; s annak is örültünk, hogy sokan – a döntőben küzdő tíz csapat közül kettő – érkeztek a határon túlról. A gyerekek élvezték a versenyt és felkészültek is voltak. Terveink szerint jövőre is megrendezzük a versenyt.

Medveczky Attila