|
 2013.05.31.
A
dunaújvárosi megálmodott fejlesztések valósággá válnak
Támogatjuk és támogatni is fogjuk a Dunaújvárosi Kézilabda
Akadémiát
Idén ünnepli
Dunaújváros várossá alapításának 62. évfordulóját. A
település polgármestere ünnepi közgyűlésen összegezte az
elmúlt év sikereit és következő esztendők terveit. Cserna
Gábor Dunaújváros polgármestere szerkesztőségünkkel
közölte: botrányos eset a korábbi MSZP-s városvezetés által
2005-ben jóváhagyott élményfürdő megépítése. Ez több
milliárdos beruházás volt a vasmű és a kohók tövében. Az
élményfürdő jelenlegi tulajdonosa a CIB Bank, ami nem talál
üzemeltetőt. Így ez az építmény is kihasználatlanul áll.
A hajdani népköztársaság minisztertanácsa 62 évvel
ezelőtt, 1951. április 29-én hozott határozata nyilvánította
várossá Pentele nagyközséget és a mellette épülő új várost.
Dunaújvárosról – legújabbkori története miatt – sok
emberben negatív kép él, hiszen az első igazi szocialista város
volt. Milyen koncepcióval lehet ezt a képzetet megváltoztatni?
–El kell ismernünk, hogy
Dunaújváros egy történelmi korszak lenyomata: az ’50-es, és
’60-as évekre jellemző szocreál stílus épületei
megmaradtak a városban. Így a ma a jövő és a múlt egyszerre
van jelen a városban. A településnek nagyon jó a földrajzi
elhelyezkedése, csodálatos a kilátás a Dunára, és az Alföldre.
Kétségkívül sok emberben negatív kép él a várossal
kapcsolatban, de ugyanakkor többen érkeznek hozzánk bel-és külföldről
éppen azért, hogy tanulmányozzák a védművek megépítését,
vagy éppen az épületeken lévő szocreál freskókat, így azt
is, ami a Dunaferr főbejáratánál látható. Egy biztos, hogy a
többségi frakció azon dolgozik, hogy azt, ami érték ebben a városban,
megőrizzük, s ami felett eljárt az idő, azt úgy varázsoljuk
ujjá, hogy a mai kornak megfelelő tartalommal és funkcióval töltsük
meg. Ilyen a főtér felújításának a terve, ami most konkretizálódik
2 milliárdos beruházással, de ide tartozik még a szabad strand
rekonstrukciója, a kikötő, vagy éppen a falusi régi részen
található malom és környékének átrendezése. Ha megindulnak
ezek a fejlesztések, és új beruházások is érkeznek a városba,
amelyek kapcsán tárgyalások vannak folyamatban, s ha újabb
kapcsolati tőkét tudunk a testvérvárosi szerződések alapján
kovácsolni, akkor van esélyünk arra, hogy változtassunk a régi,
megcsontosodott közhelyszerű megítéléseken.
A rendszerváltás körüli
időszak privatizációs hullámai mennyire érintették érzékenyen
a várost?
–Dunaújváros számára
nem a rendszerváltás idején lévő magánosítás okozott fő
gondot. 2004-ben a Medgyessy-kormány privatizálta a Dunai Vasműt.
Ennek eredményeképpen sokáig nem lehetett nyomon követni, hogy
kinek a kezében van a többségi részvények kezelése.
Kezdetben ukrán, míg ma orosz többségi tulajdonban van a vasmű.
Mégpedig az orosz állami külkereskedelmi bank a többségi
tulajdonos, aminek vezetője a mindenkori orosz elnök. Így áttételesen
Putyin elnök kezében van a vasmű sorsa. Ez az értékesítés
érintette közvetlenül a lakosságot, hiszen nincs olyan család,
ahol valaki ne dolgozott volna a vasműben. A város 2. számú
rendelőintézetének is megtörtént az értékesítése, de az
épület üresen áll, a jelenlegi tulajdonos nem foglalkozik
vele. A harmadik botrányos eset a korábbi MSZP-s városvezetés
által 2005-ben jóváhagyott élményfürdő megépítése. Ez több
milliárdos beruházás volt a vasmű és a kohók tövében. Mi
annak idején azt mondtuk, hogy azt a városi sportuszodát
kellene felújítani, ahol már megannyi nagyszerű eredmény született,
és nem élményfürdőt építeni. Mi most ezt tesszük. Az élményfürdő
jelenlegi tulajdonosa a CIB Bank, ami nem talál üzemeltetőt. Így
ez az építmény is kihasználatlanul áll.
Polgármester úr 2010-től vezeti a várost, de előtte
alpolgármesterként is tevékenykedett. Milyen örökséget vett
át?
–1990 óta egy ciklus
kivételével önkormányzati képviselő voltam. Sőt, a
rendszerváltáskor, 19 évesen, az ország legfiatalabb önkormányzati
képviselője voltam. Végig az oktatási bizottságban tevékenykedtem,
ellenzéki helyzetből bizottsági elnök is voltam, majd az előző
ciklusban – már csak végzettségemből adódóan is – humán
alpolgármester. 2010-től új feladat nyílt meg előttem; tanácsadói
testületet hoztunk létre jogászokból és közgazdászokból és
az ismertnél még katasztrofálisabb költségvetési helyzettel
szembesültünk. Óriási hitelállományt és így beszűkült
mozgáslehetőséget örököltünk, mert azok a bankok, melyekkel
kapcsolatban áll a város, nem voltak hajlandók további
hiteleket adni. Emellett ugyanakkor a fejlesztéseket is el
kellett indítani. Tehát kettős folyamat indult el 2010 végén:
a költségvetési helyzet stabilitása és a szükséges fejlesztések
elindítása. 2011 májusában a közgyűlés meghozta azt a számomra
is szomorú döntést, hogy átszervezte az alapfokú oktatási
intézmény hálózatát. Nem szűntek meg iskolák, hanem osztály-és
iskola-összevonásokra került sor. Így úgynevezett
„anyaiskolák” jöttek létre, úgy, hogy mind a pedagógus-,
mind a tanulói létszám megmaradt. Összefoglalva: felelős gazdálkodásra
törekszünk, amiben hatalmas segítséget nyújt Szepesi Attila
gazdasági alpolgármester úr, közgazdasági ismeretekkel bíró
szakember, a Dunaferr egyik kft-jének ügyvezetője. Létfontosságú
az a munka, amit ő társadalmi megbízásban végez a polgármester
mellett.
Az állam az önkormányzatoktól
feladatokat, másrészt a felhalmozott adósságok jelentős részét
is átvállalta. Mindez mekkora segítséget jelentett a város számára?
–A kormány először
a lakossági bejelentések alapján a devizahitelesek problémáján
próbált segíteni. Ezután segítettek a településeken. Felmérték,
hogy az önkormányzatok nagyon sok olyan feladatot látnak el,
melyekre nem állnak rendelkezésre a források, ezért
feladatokat vállaltak át – így jöttek létre a kormány-,
majd a járási hivatalok. A Klebelsberg Központ létrejöttével
pedig iskoláink fenntartásának egy része közvetlenül az államhoz
került. A város „csak” az ingatlanok üzemeltetését látja
el. Jelentős segítség volt a felhalmozott adósságok átvállalása.
Mi alapesetben az indítványozott 40%-os támogatási kategóriába
tartoztunk volna, ehhez képest – Dorkota Lajos kormánymegbízott
lobbijának köszönhetően – a 65%-os kategóriába kerültünk
be. Ez közel 11 milliárd forint adósság átvállalását
jelentette, ami a mindennapi működést nagymértékben megkönnyíti.
Az említett kiváló földrajzi adottságokat miként
tudják gazdaságilag kihasználni?
–Ahhoz, hogy turisták jöjjenek a városba, a város
marketingarculatát kell kialakítani. Mindez folyamatban van. Május
15-én adtunk át egy Széchenyi-programirodát átadása a városban.
Ez az iroda a kis-és középvállalkozók pályáztatási lehetőségét
könnyíti meg. A megépült Pentele-híd és az M6-os autópálya
a beruházások idevonzását teszi lehetővé. Az ma egyértelműen
kimutatható, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb, és éppen
ezért logisztikai bázist szeretnénk kialakítani a kikötő területén.
Mivel az ország középső területén fekszik a város, így új
befektetők jelentkeztek: Hankook mellett más profilú dél-koreai
cégekkel is tárgyalunk, melyek komoly munkahelyteremtő beruházásként
jelenhetnek meg a jövőben.
Az elmúlt két
esztendő alatt több mint 20 milliárd forint állami támogatást
kapott Dunaújváros. Ebből milyen fejlesztéseket tudnak véghezvinni?
–Már folyamatban van az a közel 4 milliárdos támogatású
beruházás, amelyből a Szent Pantaleon Kórház területén
modern műtő és központi diagnosztikai részleg valósul meg.
Jelenleg zajlik a belvárosi rekonstrukciós program kivitelezőinek
kiválasztása. Új parkolóhelyek és zöldövezetek létesülnek
a pályázatból kifolyólag. Megkezdődik a panelházas római városrész
1,2 milliárdos szociális rehabilitációja, amire már megvan az
elnyert pályázatunk. 300 millió forintot nyertünk a vidámpark
felújítására, ahol sport-és rekreációs központ valósul
meg. A Táborállás városrész jelenleg is egy rendezetlen löszfal
partszakasz; a mozgásveszélyes löszfalak stabilizálásának
első üteme már befejeződött, és kezdetét vette a második
ütem.
Meg tudják-e a városban tartani a fiatalokat?
–Ezt a célt akkor érhetjük
el, ha egyrészt megtartjuk a munkahelyeket, és újakat is teremtünk.
Másrészt lényeges a Dunaújvárosi Főiskola működése,
aminek önállóságát a tavaly kinevezett rektor úr segítségével
sikerült megtartani. A munkahelyeken kívül a kikapcsolódási
lehetőségek érdeklik a fiatalokat. Ennek érdekében dolgozunk
a vidámparkban történő beruházáson és a Szabadstrand felújításán
is.
Miként tudják menedzselni, támogatni a Dunaújvárosi
Kézilabda Akadémiát?
–Egy időben a Dunaferr rendelkezett Európában a legjobb
női kézilabda csapattal. Radulovics Bojana Szerbiából érkezett
hozzánk, ma már magyar állampolgár. Teljesítményének
elismeréseként kétszer is a világ legjobb női kézilabdázójának
választották, ami egyedülálló a sportág történetében.
1995-ben megkapta a dunaújvárosi díszpolgári címet. Az ő
szakmai irányításával működik a Dunaújvárosi Kézilabda
Akadémia, aminek az egyik tulajdonosa a város, míg a másik a főiskola.
Az oktatási intézményekre is ráépülő kézilabda bázis jött
létre. A növendékek több korosztályos bajnokságban indulnak,
és így folyamatosan nő az érdeklődés a nézők részéről a
dunaújvárosi sport eredményei iránt. Tehát támogatjuk és támogatni
is fogjuk a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémiát. Sport
ingatlanjainkat pedig nagyon komoly önkormányzati forrásból működtetjük.
A másik elképzelés pedig egy férfi röplabda bázis létrehozását
célozza meg. Nagy szívügyem a foci is, éppen most küzdünk a
Dráva –csoportban, és jó esélyünk van arra, hogy jövőre
NB II-es csapata legyen a városnak. Egervári Sándor szövetségi
kapitány néhány héttel ezelőtt, a város születésnapi ünnepségén
vehette át a díszpolgári címet, hiszen ő kovácsolt
bajnokcsapatot a Dunaferrből. 2000. május 13-án a Hungária körúton
4-1-re győzött a Dunaferr SE labdarúgócsapata, és ezzel a
sikerrel bajnokságot nyert. Dunaújváros pedig nem feledkezett
erről és hálásan gondol vissza az edző remek munkájára.
Medveczky
Attila
|
