2013.05.31.
Célunk, hogy Hévíz világhírű európai
fürdővárossá váljon
A repülőtér működtetését majdnem a nulláról kezdtük újra
„A
magyar kormány határozott célja Magyarország versenyképessé
tétele a helyi adottságok és termékek kiaknázásával, s Hévíz
sikerei éppen e törekvést erősítik, bizonyítva: e cél elérése
egyértelműen lehetséges.”- mondta Németh Lászlóné ,
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minisztere Hévíz város születésnapi
ünnepségén.
Hévíz miként tudta az
utóbbi években kiaknázni a helyi adottságokat?
– kérdezem Papp Gábort, Hévíz város polgármesterét.
–Az, hogy sikerült kiaknázni
a helyi adottságot a hévízi lakosoknak és az új városvezetési
metódusnak köszönhető. Célunk az új piacok nyitása, a városi
fejlesztések koncepcionális kezelése és felépítése. Természetesen
a fejlesztések még korán sem fejeződtek be, de az eredményeket
mutatják a számok. Így a vendégéjszakák száma évről évre
emelkedik, és már 2010-ben 15%-os javulást értünk el. Mára a
vendégéjszakák száma Hévízen Budapest után a legmagasabb.
Számos olyan fejlődést, turisztikai attrakciót tudtunk végrehajtani,
amik a város biztos fejlődést segítik elő. Ezen intézkedések
közé tartozik a sármelléki repülőtér, a Hévíz-Balaton
Airport átvétele is. Számos külföldi várossal, térséggel
– kínaiakkal, oroszokkal, az Öböl-országokkal, skandinávokkal
– kötöttünk politikai, gazdasági kapcsolatokat, melyek a város
fejlődését garantálhatják. Szintén fontos, hogy a várost
nem ad hoc jelleggel, hanem koncepció mentén fejlesztjük. Fel
kell kutatni a lehetőségeket, fel kell mérni a hiányosságokat,
s közben figyelni kell a bel-és külföldi piacok utazási szokásait.
Fejlesztéseinket ezekhez és a helyi lakosok igényeihez próbáljuk
igazítani.
Amint említette, tavaly vette át a város a sármelléki
repülőtér üzemeltetését, mely azóta Hévíz-Balaton Airport
néven fogadja légi úton érkező vendégeket. Egy év alatt beváltotta
a repülőtér a hozzá fűződő reményeket?
–A repülőtér működtetését majdnem a nulláról
kezdtük újra, mert a korábbi üzemeltetők nem a megfelelő
szinten kezelték. Ahhoz minimum 3-4 év szükséges, hogy egy repülőtér
gazdaságossá váljon. Így most még maga a repülőtér üzemeltetése
közvetlenül nem nyereséges. A közvetett nyereség viszont
megmutatkozik az itt eltöltött vendégéjszakák számában,
abban, hogy a turisták nálunk költik el a pénzüket, sőt az
áruszállítás területén is. Az előzetes számítások
szerint a repülőtér forgalma idén 20-25%-kal lesz magasabb,
mint tavaly. A közvetett bevételek sokszorosai annak, amit ráfordítunk
a repülőtérre. Nagy segítséget jelent, hogy a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium tavaly támogatást nyújtott az üzemeltetéshez,
s reméljük, hogy ez idén is így lesz. Erről már elkezdődtek
a tárgyalások. A légügyi törvényekkel kapcsolatban azt
gondoljuk, hogy a Hévíz-Balaton Airport mellett a debreceni repülőtérnek
is szüksége van különböző jogszabályi módosításokra,
hogy minél előbb nyereségessé válhassanak, és gazdaságilag
fel tudják lendíteni az adott térséget. Ebben a témában is
komoly egyeztetések folynak a szakminisztériumokkal és szakértői
intézményekkel.
196 millió forintos támogatás elindulhat a helyi járatú
közlekedés megújítása. Igaz, hogy ezzel a személygépkocsi
forgalmat szeretnék csökkenteni?
–A fő célunk, hogy Hévíz rangjához méltóan világhírű
európai fürdővárossá váljon. Ennek egyik kritériuma a
megfelelő közlekedés. Meg kell szabadítani az úgynevezett
tranzitforgalom terhétől a várost, hiszen az csak károsítja,
zavarja az itt élőket és az ide érkező vendégeket. Ezenkívül
meg kell találni azokat a lehetőségeket, hogy vendégeink a tömegközlekedést
vegyék igénybe a városon belül, ne a személygépkocsikat
használják, mert a környezet-és természetvédelmi
szempontokat Hévízen fokozottan figyelembe kell venni. Ezért
kezdtük el 2010 végén megalkotni a közlekedésfejlesztési
koncepciót, s az első gyakorlati lépés, hogy a helyi közlekedés
fejlesztésére vonatkozó pályázatot el tudtuk nyerni. Így csökkenhet
a személygépkocsi forgalom a városban, de úgy, hogy megújítjuk
a helyi járatú tömegközlekedést, hiszen Hévízre sok idős,
és mozgáskorlátozott ember érkezik, akiknek az igényüket
figyelembe kell vennünk.
Össze tudják –e kapcsolni a sármelléki Hévíz-Balaton
Airport a várossal? Tehát lesz-e közvetlen autóbuszjárat?
–Koncepciónk fontos része, hogy a repülőteret
összekössük a várossal, de úgy, hogy a közbeeső településeket
is bevonjuk a fejlesztésbe. Tudni kell, hogy Hévíz városa a környék
egyik legnagyobb munkaadója; körülbelül 5000 munkahely található
nálunk, melyeknek jelentős részét a környékből bejárók töltik
be. Tehát az ő közlekedésüket is elő tudjuk segíteni. Ráadásul
azt is figyelembe kell vennünk, hogy számos esetben ezek az
emberek nem normál munkaidőben dolgoznak, hiszen a szállodákban,
repülőtereken 2-3 műszakban dolgoznak. Így egy hajnali illetve
éjszakai járatok indítását is betervezzük.
El tudták érni, hogy Hévízen
a szezon ne csak júniustól szeptemberig tartson?
–Az új piacok megnyitásával és a repülőtér üzemeltetésével
értük el azt, hogy egész évben jöjjenek hozzánk vendégek a
különböző desztinációkból. A német területekről télen
és koratavasszal kevesebb vendég érkezett, viszont az orosz
piac felé való nyitással sikerült meghosszabbítanunk a
szezont. Az Air Baltic légitársaság bevonásával a skandináv
és balti országok felé nyitottunk, ami ugyanazt a célt szolgálja,
hogy egész évben tudjunk külföldi vendégeket Hévízre csábítani,
persze nem feledkezve meg a belföldiekről sem.
Mennyire veszik figyelembe az árképzésben Hévízen a
magyar turisták pénztárcájának tartalmát?
–Hévízen a termék, vagy szolgáltatás ára összhangban
van annak értékével. Ezért, ki merem jelenteni, hogy a település
megfizethető. Így a kisebb jövedelmű turisták is megtalálják
a pénztárcájuknak megfelelő szolgáltatásokat, turisztikai
attrakciókat. A magán szálláskiadók nagyon kedvező áron
tudnak minőségű szolgáltatást biztosítani.
Többet is nyújt a város a fürdőzésnél? Lesznek
kulturális és egyéb programok, melyekkel várják a turistákat?
–Minőségben és mennyiségben sokkal nagyobb volumenű
programokat biztosítunk, mint város korábbi vezetése. Az már
nem elegendő, hogy csak a gyógyturizmusra építsünk. Minél több
szabadidősport, kulturális, gasztronómia rendezvényre van ezért
szükség. Erre egy példa, hogy pályázati támogatással az
egregyi városrész idegenforgalmi fejlesztését tervezzük.
Emellett korszerű, az európai színvonalnak megfelelő sportlétesítmények
kialakítására is sor kerül a fürdővárosban. Idén kerékpáros
dokkoló állomásokat szeretnék létrehozni; kerékpárutak épületek
ki mind Zalakaros, mind Keszthely, s azon keresztül a Balaton irányába.
Célunk, hogy mind a fiatalok generációja, mind a pihenni, a gyógyulni
vágyók is megtalálják a számításukat minden téren Hévízen.
Medveczky
Attila
|