vissza a főoldalra

 2013.05.31. 

Hagyományteremtés Kalotaszegen

Bánffyhunyadon, Kalotaszeg fővárosában a magyarok 30%-os aránya hatalmas visszaesést jelent

Először szervez Kalotaszegi Magyar Napokat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület: a hagyományteremtés céljával létrejött rendezvényt május 31. és június 2. között szervezik meg Bánffyhunyadon. A rendezvényről Kolozsvárott Gergely Balázzsal, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnökével, a Kalotaszegi Magyar Napok főszervezőjével és Boros Lóránd programfelelőssel beszélgettünk.

 Mi motiválta önöket a Kalotaszegi Magyar Napok megszervezésében? Voltak –e olyan helyi kalotaszegi népi kezdeményezések, melyek a mostani rendezvény előképei lehetnek?

 Gergely Balázs (G.B): Kalotaszeg vonatkozásában minden túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy ilyen típusú rendezvény korábban nem létezett. Nyilván a térségben nagyon sok kulturális rendezvényt szerveznek – elsősorban a magyar lakta települések falunapjaira gondolok, illetve a táncház-táborokra, melyek a ’90-es évek elejétől folyamatosan működnek, bővülnek. Kalotaszegnek a néptánc, a népzene, a népművészet, népi építészeti öröksége az egyik legnagyobb kincsesbányája, de figyelembe kell venni, hogy a XXI. század elején az igények sokszínűbbek és szerteágazóbbak. Ezért úgy gondoltuk, mindez elég ok arra, hogy legyen Kalotaszegnek, mint néprajzi, történelmi régiónak olyan mindenkit megszólító, mindenkit érintő, átfogó rendezvénye, ahol színes programot kínálunk föl az érdeklődőknek. Ki kell emelni: olyan régióról van szó, amely ezelőtt néhány évtizeddel még 60 ezres magyar közösséget jelentett, ám mára igencsak negatív irányba változott az etnikai összetétel, és az identitástudat is meggyengült. Ezen mindenki a saját eszközeivel tud változtatni, ha akar. Mi arra gondoltunk, hogy ezzel a kezdeményezéssel hagyományt teremtünk. Tavasszal megszerveztük Bánffyhunyadon az első kalotaszegi legényes versenyt, amelynek sikerén felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy egy korábbi álmunkat is valóra váltjuk, így vágtunk bele a Kalotaszegi Magyar Napok megszervezésébe.

 Miben nyilvánul meg az identitástudat meggyengülése?

 G.B.: Egy atomizálódó, interetnikus Erdélyben élünk, leszámítva a Székelyföldet és Partium Érmelléki részét, amelyben sajnos a magyarok is egyre inkább a tévék előtt, vagy az internet virtuális valóságában élik meg a „közösségi életet”. A közvetlen emberi kapcsolatok egyre ritkábbak, és egyre jobban gyengülnek. Ez főleg faluhelyen jelent problémát, mert a magyarok által lakott nagyvárosokban több identitást erősítő programot szerveznek. Bánffyhunyadon, Kalotaszeg fővárosában a magyarok 30%-os aránya hatalmas visszaesést jelent, arról nem is beszélve, hogy a magyarság maradéka is eléggé magára hagyatott. Ezért is érezzük úgy, hogy nagy szükség van a Kalotaszegi Magyar Napokra, amely nem csak az embereket, hanem a kalotaszegi kisközösségeket is összekötheti egymással.

 A magyarság lélekszáma csökkenésének az az oka, hogy máshol vállalnak munkát, vagy, kevesebb gyermeket terveznek?

 G.B.: Mindkét tényező szerepet játszik a magyarság számarányának csökkenésében. Kalotaszegen évtizedek óta majdhogynem általános „egykézés” mellett a fiatalság komoly hányada külföldön keresi a boldogulást, vagy ha nem is hagyja el az országot, a több mukalehetőséggel kecsgtető nagyvárosokba költözik.

 A Kalotaszegi Magyar Napok főleg kulturális rendezvény, vagy lesznek más jellegű programok is?

 G.B.: A kultúra gyűjtőfogalom. Az első sorban urbánus magas kultúra mellett rengeteg más, így népművészet, a sport, vagy akár a gasztronómia is hozzátartozik egy közösség értéktárához. A Kalotaszegi Magyar Napok programjainak összeállításakor arra törekedtünk, hogy az érdeklődők lehetőség szerint mindenből kapjanak egy kis izelítőt. A népi, képzőművészeti vásártől, és a fánk, azaz pánkósütő versenytől a klasszikus zenéig, vagy a népzenétől és néptánctól a képzőművészeti kiállításokig sokminden lesz a Kalotaszegi Magyar Napokon.

 Egyaránt lesznek erdélyi és magyarországi fellépők?

 Boros Lóránd (B.L): Felvetődik a kérdés, hogy mitől válik kalotaszegivé egy magyar nap Bánffyhunyadon? Egyfelől azért, mert figyelembe veszi a helyi közönség igényeit. Másfelől, mert célunk, hogy az idelátogatók számára a régió minél többet mutasson be és fel az eddig felhalmozott értékeiből. Kalotaszeg falvaiban és Bánffyhunyadon nagyon erős tradíciója van a rockzenének, ezért fontosnak tartottuk azt, hogy olyan erdélyi és magyarországi rockzenekarok lépjenek fel, amelyeket nagyon kedvelnek a régióban. De nem csak az a lényeg, hogy közkedvelt magyarországi együttesek lépjenek föl, hanem az is: adjunk fellépési lehetőséget a helyi, kevésbé ismert zenekaroknak. A zenei ajánlatnál maradva lényeges volt, hogy elhívjuk énekelni az X Faktorban második helyezett Antal Timit is, akinek nemrég még egész Erdély szurkolt, de talán  kevesebben tudták róla, hogy Bánffyhunyadon született, és ott is nőtt fel. Szintén helyi „kuriózum” a kolozsvári színészzenakar, akiket még itthon is ritkán láthat az érdeklődő közönség. A legfontosabb zenei műfaj mégis a kalotaszegi népzene, és a táncház. Ez már az értékfelmutatás kategóriája.

 G.B.: Kalotaszeg egyre több településén működnek újra tánccsoportok. Éppen ezért már a nyitógálán számos gyermek-és felnőtt néptánc csoportot léptetünk föl, de a vasárnapi programból a magyar nótát sem hagyhattuk ki, annak ellenére, hogy sokan vannak, akik lenézik ezt a műfajt.

 B.L.: Nem szabad azt gondolni, hogy a népzene és a magyar nóta egymás ellenségei. Sőt! Sok esetben keverednek az új típusú népzenében. Igyekeztünk figyelembe venni azt is, hogy minél több teret „lakjunk be”. Így a bánffyhunyadi vasárnapi istentiszteletet orgonakoncert követi és egy klasszikus quartett lép fel a templomban.

 Felelevenítik-e a kalotaszegi néprajzot?

 B.L.: A május 31-ei nyitó gála az istentisztelet után a néprajzi értékek felsorakoztatásáról szól. A táncegyüttesek különböző viseletben lépnek föl. A képzőművészeti kiállítások is a néprajzzal kapcsolatosak. Dennis Galloway skót származású festő-és fotóművész a XX. század elején Erdélyben élt, és az ő fotóiból szervezünk most közösen kiállítást a Kolozsvári Néprajzi Múzeummal. Ezek a fotók a korabeli kalotaszegi paraszti kultúrát mutatják be. A majd másfél évtizedes zsoboki képzőművészeti alkotótábor mukáiból összeállított válogatást is bemutatjuk, tudva, hogy a festmények alkotóit úgyszintésn Kalotaszeg inspirálta. Emellett előadás szervezünk a kolozsvári születésű Sefket Széfeddin bejről is, aki a később megfilmesített Kalotaszegi Madonna írója.

 És, amint már említették, lesz vásár is…

 B.L: Lesz, de nagy kérdés: mennyien jönnek a rendezvényre más régiókból? Hiszen annak nincs sok értelme, hogy egy kalotaszegi áruljon kalotaszeginek például helyi szövésű ingeket. Ha majd a rendezvény kinövi magát, mint a Kolozsvári Magyar Napok, és áramlanak a turisták, akkor egyértelmű, hogy több vásáros jelenik meg.

 G.B.: Nagy szerencse az, hogy a kalotaszegi emberek mai napig odafigyelnek a tiszta szobákra, s benne az őseiktől örökölt népművészeti tárgyakra, s népviseletekre. Ugyanakkor, egyre kevesebben művelik a hajdani mesterségeket, így a bútorfestést, a fafaragást, szövés-fonást, a ruhakészítést, csizmakészítést…Ez a rendezvény arra is jó, hogy bíztassa az embereket: űzzék, vagy tanulják újra bátran a hagyományos mesterségeket, hiszen az eredeti népművészeti termékekre nagy a kereslet. Mindez azért is lényeges, mert a bóvli nálunk is túlságosan nagy teret hódított, lassan minden valódi értéket kiszorít a piacról.

 Milyen anyagi forrásokból táplálkoznak a Kalotaszegi Magyar Napok?

 G.B.: Néhány éve a Kolozsvári Magyar Napok kezdeményezője voltam, és évek óta szervezzük egy nagyszerű, lelkes csapattal ezt a nagysikerű rendezvényt. A modell Kalotaszegen is hasonló, megpróbálunk egy jó ötlet köré rendszert építeni, és mindent megtenni a szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében. Végigkilincseltük a kalotaszegi vállalkozókat, a módosabb magánszemélyeket, de pályázunk a Bethlen Gábor Alaphoz is. Nagy potenciál van a saját belső forrásainkban, és ezeket ki is kell aknázni. A Kolozsvári Magyar Napok fejlődéstörténete is azt mutatja, hogy nagyon szívesen adakoznak a helyi és környékbeli cégek, ha azt látják, hogy olyan rendezvényt támogatnak, amelynek komoly közösségi hozadéka van.