vissza a főoldalra

 2013.03.01. 

Mostohán kezelt déli országrész

Lehetséges háttérszándék: a déli régiókból a magyar fiatalok vándoroljanak el

Komoly siker koronázta a Kohézió Barátai uniós csoport törekvéseit. Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetése jelentősen lecsökkent, a Közép-kelet európai országok azonban általában jól jártak.

 Külön egyeztettek a kohézió barátainak nevezett, 15 uniós tagállamot tömörítő csoport vezetői február 7-én Brüsszelben, az Európai Unió tanácsának épületében, mielőtt hivatalosan is kezdetét vette volna a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló uniós csúcstalálkozó. Gazdasági, pénzügyi kérdésekben mi ennek a csoportnak a fő törekvése? – kérdezem Farkas Ivánt, a Magyar Közösség Pártja gazdasági és régiófejlesztési alelnökét.

 –Ezek a közép-kelet-európai országok az utóbbi két csatlakozási hullámban csatlakoztak az EU-hoz. Zömében így nem érik el azt a gazdasági fejlettségi szintet, mint a Lajtától nyugatra lévő államok, ezért is féltették az érdekeiket a következő hét éves – 2014-2020 közötti időszakban -; hogy lényegesen csökkennek a támogatások a központi brüsszeli költségvetésből számukra. Főleg a kohézióra, a fejlettségi szintnek a felfejlesztésére szánt európai uniós támogatási pénzek csökkenésétől tartottak, ezen belül természetesen a regionális operációs fejlesztési tervekre, a közlekedésfejlesztési tervekre, közlekedési infrastruktúrára szánt támogatások visszaszorulásától. Fennállt a veszély, hogy a meghatározó uniós országok – Franciaország, Németország - részéről erőteljes az igény arra, hogy csökkentsék ezeket a támogatásokat. A Kohézió Barátai laza uniós csoportosulást alkottak, amelynek keretében hallatták hangjukat, és utólag el kell mondanunk, hogy törekvésük mindenképpen sikeres volt.

 Mennyivel növekszik meg Szlovákia és Magyarország uniós támogatása a következő ciklusban?

 –Ezt mindkét kormány másképpen kommunikálja. A szlovák kormányról elmondható az, hogy a mostani hét éves időszakban a folyó hét éves időszakkal összehasonlítva durván két milliárd euróval növekszik a Brüsszelből jövő támogatás. Ez azt eredményezi, hogy éves szintre lebontva – ugye a hét éves cikluson belül – az eddigi 290 euró/fő támogatás megnő 344 euróra a következő hét éves időszakban. A magyar kormány ezt egy kicsit másképpen kommunikálja. Azt mondja, hogy ha a támogatásból levonjuk azt a pénzt, amit Magyarország befizet majd a hét éves időszakban a brüsszeli büdzsébe, és ezt a különbséget forintban fejezzük ki, akkor egy főre a mai 660 ezer forint helyett 712 ezer forintra növekszik a brüsszeli támogatás, ami teljesen logikus. Egyetlen egy dolgot kell figyelembe venni, hogy milyen volt a forint árfolyama az euróval szemben mondjuk 2006-ban, amikor készítették elő a mai, most folyó európai uniós ciklust, és milyen ma, ebben az évben, 2013-ban, amikor folynak az előkészületek a következő hét éves ciklusra.

 A 2007 és a 2013 közti időszakban Szlovákia mennyire jól tudott gazdálkodni a számára megítélt kerettel?

 – Nagyon gyengén tudott gazdálkodni. A 27 európai uniós tagország közül végig az utolsó három ország között kullogott – tehát Románia, Bulgária, Szlovákia volt a sereghajtó. Mai napig ez így van. A Szlovákia számára megítélt 11,4 milliárdos költségvetésnek csupán 38%-át tudta felhasználni. Ez nagyon kevés. Sőt azt állítjuk, hogy ha figyelembe vesszük azt, hogy durván ennek a támogatási keretnek a felét kell Szlovákiának bizonyos időközönként, negyedévente, befizetni kell a brüsszeli büdzsébe, és ha ennek a keretnek, a 11,4 milliárdnak csupán 38%-át volt képes ebben az időszakban lehívni, felhasználni, akkor sajnos Szlovákia nettó befizető országgá vált

 – Az EU által támogatott fejlesztések főleg mely országrészben történtek? Tehát inkább a magyarok lakta déli régiókban, vagy pedig északon és keleten?

 –Ha ezt pénzben kellene kifejezni, akkor egyértelműen legjobban ebből a Vág -mente és Észak-Szlovákia jön ki, sőt még Közép-Szlovákia is. A nagy különbségek a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében, vasútfejlesztésben, autópálya építésben vannak. Meg merem kockáztatni, hogy mondjuk a dél-szlovákiai Duna -menti térséggel összehasonlítva akár 1:10 is lehet a lecsapódott európai uniós támogatásnak a hatása. Nagyon nagy különbségek vannak, és mi erre szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a következő hét éves időszakban mindenféleképpen elsősorban gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre kellene az európai uniós támogatást felhasználni, és ezen belül azokban a térségekben kellene a támogatásnak lecsapódnia, ahol hatalmas a munkanélküliség, leszakadó térség, hátrányos helyzetű térségekről beszélhetünk, és ilyen minden bizonnyal Kelet-Szlovákia és Dél-Szlovákia.

 Elvileg lehet emögött egy olyan hátsó szándék, hogy a déli területekről vándoroljanak ki az ott élő magyarok?

 – Ezt így nem lehet bizonyítani, de ha a számokat figyelembe vesszük, akkor azok mindenképpen árulkodóak, és tudjuk azt, hogy ha ezt összevetjük azzal, hogy a fiatalok kivándorlása 25 éves korosztályig mely területekről a legerőteljesebb, akkor látjuk ezek Dél-Szlovákia és Kelet-Szlovákia járásai. Ez a két tény. Ha ezt összehasonlítjuk az európai uniós támogatás és egyáltalán a beruházásoknak a lecsapódásával, és ha azt megállapítjuk, hogy Kelet-Szlovákia, Dél-Szlovákia ilyen szinten a mindenkori de a legutóbbi kormányok részéről nagyon mostohán van kezelve. Néhány kivételtől eltekintve egyáltalán nem érkezik ezekbe a térségekbe állami, vagy akár európai uniós beruházás, nagy jellegű, közlekedési fejlesztési projekt, vagy mondjuk ipari jellegű beruházás. Bizony lehetséges, hogy itt ilyen háttérszándékról van szó, hogy ezekből a térségekből a magyar fiatalok leginkább elvándoroljanak.

 Másik téma: az MKP aktivistái önerőből helyeznek el magyar nyelvű vasúti feliratokat. Gondolom ezt ott, ahol eléri a magyar lakosság száma a törvényben foglalt arányt.

 – Kisújfalun a lakosság 90%-a magyar ajkú, és ilyen módon nem tudjuk azt elfogadni, hogy továbbra is az a képtelen helyzet álljon fenn, hogy csak és kizárólag szlovák nyelven vannak az állomásnevek megnevezve. Az utazóközönség szeretné tudni, hova érkezik meg, melyik állomásra. És ha történetesen nem beszél szlovákul, akkor mindenféleképpen tájékozató jellegű kell, hogy legyen az ilyen információ. Azon belül pedig az ott élő lakosságnak joga van ahhoz, hogy anyanyelvén olvashassa az állomás megnevezését.

 Mindeközben székely lobogókat tűznek ki felvidéki településekre szolidaritás gyanánt. Mindez nem irritálja a szlovák belügyet? Nem ébred fel a kisantant?

 – Az ő nevükben nem mondhatok semmit. Egy tény: itt a Felvidéken is vannak olyan települések, ahol most már megtörtént a székely zászlók kihelyezése –szolidaritásként, figyelem felkeltésként. Úgy gondolom, ha Székelyföldön két megye elfogadta hivatalos jelképül a székely zászlót, akkor itt ezt tiszteletben kéne tartani.

Medveczky Attila