vissza a főoldalra

 

 

 2013.03.01. 

Bizonyára gazdasági problémákat akarnak eltussolni a székely zászló-üggyel

Nem csak az a baj, ha valaki Székelyföldön kitűzi a székely zászlót, hanem az is, ha ezt Magyarországon teszi

Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa hivatalos átiratban szólította fel a megye polgármestereit, hogy távolítsák el településükön a közintézményekről a székely zászlót. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a prefektus a marosvásárhelyi táblabíróságnak a zászlóra vonatkozó jogerős ítéletére hivatkozott. A táblabíróság ugyanis tavaly szeptemberben érvénytelenítette a Hargita megyei tanácsnak azt a határozatát, amelyben a megye szimbólumává nyilvánították a zászlót.

 Az úgynevezett székelyzászló-ügy azonban a Kovászna megyei Uzon községben kezdődött. A székely zászlót körülbelül öt éve helyezték ki. Miért csak tavaly zavarta ez a román köztisztviselőket? – kérdezem Dr. Ráduly Istvántól, a Kovászna megyei Uzon község polgármesterétől.

 –A pontos okot nem tudom, de az egész azzal kezdődött, hogy tavaly júliusban a Spanyolországban tartózkodó román állampolgár, Dan Tanase feljelentést tett a Kovászna Megyei Kormányhivatalnál és a belügyminisztériumnál azért, mert Uzon községben a polgármesteri hivatalra ki van tűzve a székely zászló. Ennek nyomán a prefektus úr felkeresett engem írásban, s közölte: el kell távolítanunk a zászlót. Kértem tőle, hogy azon túlmenően, hogy fizikai eltávolítást követel tőlünk, írja meg azt a jogszabályt, amely megtiltja Románia területén egy olyan zászló használatát, amely nem egy ország zászlaja. Erre ő válaszképpen beperelt. Ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, hogy ezt az ügyet a közvélemény elé kell vinnem. Fel akartam a hívni kollégáim figyelmét arra a veszélyre, hogy a román igazságszolgáltatás román bírója által hozott esetleges negatív ítélet nyomán Erdély-szerte eltűntetik a székely zászlókat. Kértem polgármester-társaimat ők is tűzzék ki a székely zászlót, hiszen Székelyföldön tömbben élünk magyarok. Ezt követően megszaporodtak a támadások ellenünk, s elvesztettük a pert. Az indoklás messzemenően nem jogi, hanem inkább elméleti volt. A törvényszéki bírónőtől mi viszont jogi indokolást vártunk. Mi a fellebbezést ezért szintén egy kevés „filozófiával fűszereztük”. Községünk egyik falvát, Lisznyót a XVI. században építették, és már akkor a református templom torony tetejébe elhelyezték a székelység két szimbólumát, a Napot és a sarlószerű Holdat. Ez mutatja, hogy ezek a szimbólumok több száz éve megfogantattak vidékünkön. Arra is kértem a fellebbezésben a bírákat, hogy vegyék figyelembe, hogy Romániában még létezik olyan földrajzi terület, mint Barcaság, Máramaros, Nagyszeben környéke, és mindenütt megtalálhatók a jelképek címer, vagy zászló formájában. Szerencsémre a táblabíróság Brassóban az első időpontot 2013. június 5-ére tűzte ki. Így addig ehhez a zászlóhoz senkinek sincs joga hozzányúlni. A táblabíróság ítélete után hozzuk meg mi is a döntésünket. Addig is természetes, és magától érthető, hogy ilyen esetben a magyarok egységesen, nemzetként gondolkodva kiállnak egymás mellett. Nem tudom megérteni, egyeseket miért zavar a székely zászló. Ugyanis nem csak az a baj, ha valaki Székelyföldön kitűzi a székely zászlót, hanem az is, ha ezt Magyarországon teszi. Bízunk benne, hogy a Kovászna megyei román ajkú bajtársaim megértik azt, hogy tiszteljük őket, és jelképeiket is. Remélem, elhiszik az olvasók, hogy a civil életben nincs is probléma a két nép között. Községünk hét faluból tevődik össze, és az egyik teljesen román ajkú, de őket soha nem zavarta a székely zászló. Elképzelhető, hogy különböző gazdasági problémákat akarnak eltussolni a székely zászló-üggyel.

 A székely zászló nem egy ország jelképe, mégis irritálja a román hatalmat. Mit gondol, ha egy USA-zászlót tennének ki, akkor is ez lenne a reakció?

 –Ugyanezt a kérdést tettem föl élő adásban a bukaresti hír-tv műsorvezetőjének: az is zavarná, hogyha amerikai zászlót tennék ki? A válasz: de most a székely zászló van kitéve. Megtörténhet, ha a pert elveszítjük, kitűzök az amerikai zászlót. Lássuk, erre mit válaszolnak. Az 1994. évi ide vonatkozó törvény csak azt szögezi le, hogy mennyit és milyen módon kell elhelyezni a román és az EU-s zászlót. Arról is ír, hogy idegen ország zászlaját mikor és hogyan lehet használni. A székely zászló viszont egy népcsoport jelképe. Bízom benne, hogy véget ér a botránykeltés, és megértik, hogy ez a lobogó senki számára nem jelent veszélyt.

 

Medveczky Attila