vissza a főoldalra

 2013.03.15. 

IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN

Csurka István: Bajnai már most tehetetlen, nem bír ezzel a rebellis nemzettel

A Sláger Rádió volt tulajdonosa tragikus hangon jelenti be, hogy ő bizony örökre kivonul innen, mert itt kutya világ jár az amerikai befektetőkre, kilenc nagykövet pedig veszi a bátorságot, hogy egy szemrehányó levélben beleavatkozzék a magyar belpolitikába. A kormány nemhogy visszautasítaná a példátlan eljárást, Bajnai még fogadja is őket és kezeit mosva közli velük, hogy az egészért a jövendő magyar kormánya, a Fidesz, Orbán Viktor a felelős.

 Igen, igaz, elkezdődött a választási kampány, de ennél fontosabb és mélyebben igaz, hogy egyidejűleg folytatódik és nagyobb erőre kapcsolódik a magyarság lejáratásának hadművelete a Gyurcsány–Bajnai-kormány és vesztésre álló pártjaik, idegen és magyar titkosszolgálatok és magyar állampolgárságú, magyaridegen emberek által. A két dolog szorosan összefügg. A balliberális és kommunista gyökerű kormány és két pártja bukása tulajdonképpen az idegen elemekből álló és az idegenek jóvoltából haszonélvező ötszázalékos törpe kisebbség, a komprádor burzsoázia bukását jelentheti, s ez ellen a leghatásosabb védekezés – sajnálatos történelmi tapasztalatok szerint is – a magyarság rasszista hajlamaira való rámutatás. Egy óriási vád. A magyarság eredendően nem hajlamos a demokráciára – állítják hamisan –, a másságok eltűrésére, antiszemita, ázsiai módra rasszista, cigánygyűlölő és képtelen államában rendet tartani. Azt akarják a világgal elhitetni, hogy bukásuk vak nacionalizmust, antiszemitizmust eredményez. Azt kürtölik szét a világban, hogy a kétharmados többséget szerző nemzeti oldal zsarnokságot hoz. Ázsiait. Már most ez áll a cigányüldözés mögött, amely csak előjáték. A cigányüldözést komolyabbak követik. Ettől védje meg a Nyugat a magyar komprádor burzsoáziát, a zsidóságot.

Mindez a magyar médiumokban valósul meg, mégpedig úgy, hogy ami a valóságban történik, illetve amit megrendeznek, az csupán arra szolgál, hogy a magyar média ezt mint magyar rasszizmust szétkürtölhesse. A magyar média nem tudósít, hanem a számára megrendezett eseményeket mint magyar valóságot tárja a világ elé. A liberális vezetésű világmédia természetesen készségesen átveszi ezeket és hitelesíti is. Az összefoglalásokat külföldre pedig maga Bajnai Gordon exportálja, felkeresvén, akit csak lehet (a Wallis Rt. nevében még a pápát is sikerült kihallgatnia…) és tárgyalás címén mindegyik partnerének a fülébe súgta a nagy Jászi Oszkáros üzenetet: a magyar nem demokrata, hanem különítményes. Ez a válságkezelés. Fel is bátorodnak a nagytőke minden rendű és rangú képviselői. A Sláger Rádió volt tulajdonosa tragikus hangon jelenti be, hogy ő bizony örökre kivonul innen, mert itt kutya világ jár az amerikai befektetőkre, kilenc nagykövet pedig veszi a bátorságot, hogy egy szemrehányó levélben beleavatkozzék a magyar belpolitikába. A kormány nemhogy visszautasítaná a példátlan eljárást, Bajnai még fogadja is őket és kezeit mosva közli velük, hogy az egészért a jövendő magyar kormánya, a Fidesz, Orbán Viktor a felelős. Ő már most tehetetlen, nem bír ezzel a rebellis nemzettel. A követek és országaik, tőkéseik, különösen zsidó tőkéseik, nézzenek szembe azzal a ténnyel, hogy a jövendő kormány szélesre tárja a kaput a nemzeti sovinizmus és a kirekesztés előtt, mert maga is ilyen hajlandóságú. Mert itt mindig ez a népszerű, mert a magyarság ilyen, mert a magyarságot kordában kell tartani. Kérünk tehát támogatást, hogy a nyakán maradhassunk és megtanítsuk őket a nemzetközi tőkés társaságok és a benne megnyilvánuló etnikai akarat tiszteletben tartására.

Igen, persze, ez egy végvonagló rendszer végvonaglása, de egyben sötét hazaárulás is, az egész magyar jövő aláásása. A választással, hacsak valami új csalást ki nem agyalnak, nincs mit kezdeniük. Csornán nyolcvan százalékkal nyert huszonöt százalékos részvétel mellett a Fidesz jelöltje, és az MSZP még az öt százalékot sem érte el. Budapest VIII. kerületében, az SZDSZ és az MSZP végvárában kétharmaddal lett polgármester a Fidesz jelöltje. A választási eredmény megfordítása tehát reménytelennek látszik számukra, csak arra törekedhetnek, hogy az új kormányt és az új többséget rákényszerítsék az általuk kimunkált „politically correct” szabályok betartására. Másként szólva és valóságosabban is: rákényszerítsék tőkehatalmuk eltűrésére és médiabefolyásuk fenntartására. Rá akarják kényszeríteni az új kormányt, hogy ne nyirbálja meg megszerzett koncesszióikat, ne vonja el a külföldi tőkének adott kedvezményeket. Isten őrizz, ne nyúljon bele az intézmények vezetésébe, hagyja helyükön az ő embereiket, a beépítetteket és a nyíltan hozzájuk tartozókat. Ne legyen tisztogatás. Maradjon a kivételezés. Úgy kormányozzon a Fidesz, mint ha ők kormányoznák magukat. A fontos, hogy a pénz az ő zsebükben maradjon. Ezt röviden úgy is össze lehet foglalni, hogy változzék a kormány, ha már változnia kell, de a hatalomnak ne legyen magyar jellege, keresztény magyar öntudata. És a kiválasztottak privilégiuma még növekedjék is. Legyen a magyarság és új kormánya gavallér hozzájuk, bizonyításául annak, hogy nem rasszista és mélyen demokrata.

Ez a trükk a magyar történelemben már többször bevált. Ez járt út.

A legkézzelfoghatóbb jele a magyarság lejáratására irányuló óriási támadásnak most a Jobbik szerepeltetése.

Ha eltekintünk az előtörténet elemzésétől, amely persze szorosan hozzátartozik ezekhez és csak a két legutóbbi médiaeseményt vizsgáljuk meg, ez a magyarságra emelt furkósbot-jelleg a Magyar Gárda és Jobbik együttes fellépéseiből és a média rendezvényeiből kiviláglik. Az első ütemben megrendeznek egy gondosan előkészített lakossági fórumot, a majdnem kizárólag csak romák lakta, városnak nyilvánított nagyközségben. A helyi cigányságot egyidejűleg felizgatják, azok betörik egy autó szélvédő üvegét, hirtelen odarántják a Gárda riadóztatott egységeit és jól fényképezhető éjszakai szembenállást játszanak el, óriási rendfenntartó erők felvigyázása mellett. Pénz, paripa, fegyver, minden azonnal rendelkezésre áll, csak legyen a botrány médiaerős. De ez még nem is a lényeg. A lényeg az, hogy még két hét múltán is erről beszélnek és kihámozzák belőle a cigány–magyar ellentétet, amely végeredményben a többségi magyarság rasszista hajlamából táplálkozik. Számos megszólaló mondja el, csak úgy mellesleg a tévés kommentárokban, hogy a magyarság többségének nincs ellenére ez a fellépés, mert íme, a romák most is erőszakosak. Most romákat kaptak el és helyeztek előzetesbe, védve a Jobbik jogát a lakossági fórumra. A kicsengés természetesen az, hogy a magyar alapjában rasszista és köreiben nehéz fenntartani a rendet. Itt már balkáni állapotok uralkodnak. Ezt – minő véletlen – az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki mint a holokauszt hivatalos írója és zsidó, egy német lapnak éppen ez idő tájt, nyolcvanadik születésnapján kinyilatkoztatja. Magyarország egyenlő Balkán, de ha ez kevés, Újgúria, ahol éppenséggel kedves rokonaink élnek.

Sajóbábony fogalommá jegecesedik. Születése pillanatában a benne élő és szereplő cigányok ugyan még egy kicsit sárosak, de a gazdag tévé és politikai elemző utóéletben már csak a magyarság marad benne a pácban. Eltelik néhány nap, néhány hét még és Sajóbábony fogalma egyenlő lesz a magyar kirekesztéssel, az összmagyarság által elkövetett bűnökkel. Sajóbábony = bűnös nép. Mint ahogyan az összes eddigi gárdamenetelés, fellépés, hűhó és maga a titkosszolgálatok által végrehajtatott sorozatgyilkosságok is ezt a célt szolgálták. Kezdetben még senki nem állította, csak a roma vezetők és az SZDSZ pedzette, hogy a gyilkosságsorozatnak rasszista indítéka van, most már egyre gyakrabban mondják ki ezt. Pedig közben kiderültek izraeli és titkosszolgálati kapcsolatok és fedések és felsejlik a megbízás. Nem számít. Magyarországon sűrű egymásutánban hat roma gyilkosság történt, minden indok nélkül. Ez Magyarország arca 2008–2009-ben. A magyarok megöltek vagy hagytak megölni hat romát azért, mert azok romák. Ez egy hosszú távú, el nem évülő vád, mint a holokauszt.