|
 2013.03.15.
A nagy múltú légitársaságot kivéreztették
A szocialista-szabaddemokrata kormányokat, és az ágazatért
felelős minisztereket politikai felelősség terheli
Az Országgyűlés
február 26-ai ülésnapjának utolsó témája volt a Malév és
a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentése.
Ismert, a privatizációt, valamint a légitársaság visszaállamosításának
körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló
parlamenti bizottság mandátumát az Országgyűlés tavaly év végéig
hosszabbította meg.
A vizsgálóbizottság megállapításai alapján a
nyomozó hatóság indíthat büntetőeljárást. De ki ellen?
– kérdezem Dr. Varga István országgyűlési képviselőt,
a Malév-ügyet vizsgáló bizottság vezetőjét.
–A parlamenti vizsgálóbizottságok csak a politikai
felelősséget vizsgálhatják, s ezt tettük mi is ebben az
esetben. A büntetőjogi felelősség megállapítása nem a
parlamenti vizsgálóbizottság feladata. Elvégzett munkánk
jelentését letettük a Ház asztalára, és reméljük azt el is
fogadják a képviselők. Ebből a jelentésből kiderül, hogy a
privatizáció idején idegen rossz kézbe adták a nagy múltú
magyar légitársaságot, elkótyavetyélték és felélték annak
a vagyonát. Ha valaki mindezt később megvizsgálja, a jelentés
alapján büntetőjogi eljárás is indulhat, az azonban nem igaz,
amit Veres János alelnök úr mondott, hogy az elkészült jelentés
már vádiratnak tekinthető. A bizottság többségi véleménye,
hogy a szocialista-szabaddemokrata kormányokat, illetve az ágazatért
felelős minisztereket politikai felelősség terheli a történtekért.
Egy nagy múltú légitársaságot kivéreztettek, s ahogy egyik képviselőtársam
mondta; halálos injekciót kapott, s utána már nem lehetett
megmenteni, csődbe került.
Igaz, hogy vannak olyan eredeti iratok, szerződések,
amelyeket nem is találnak a nemzeti vagyonkezelőnél?
–Több iratot kértünk, amik nem álltak rendelkezésünkre,
s most a plenáris ülésen tudtuk meg, hogy eltűntek a Malév
privatizációjával kapcsolatos egyes dokumentumok. Megérne egy
vizsgálatot az, miként is lehetséges, hogy eredeti iratok az
APV Zrt-nél eltűntek. A minisztériumban, a főhatóságnál
semmilyen irat nem veszhet el. Az már költői kérdés: kinek állt
érdekében a dokumentumok eltüntetése.
Veres János, volt pénzügyminiszter szerint az önök célja
az volt, hogy mindent a volt kormányra kenjenek, és bizony
2009-ben készült egy terv arra az esetre, ha leállna a Malév,
de a kormánypártiak ezt nem vették figyelembe. Erről mi a véleménye?
–Az országgyűlési határozat szerint a 2002 és
2010 közti időpontot kellett megvizsgálnunk. A bizottság munkája
nem terjeszkedhet túl az országgyűlési határozatban
megfogalmazottakon. Veres János személyével kapcsolatban pedig
nem értem azt, hogyha valaki politikusként, pénzügyminiszterként
– akkor a privatizációnál a pénzügyminiszter képviselte a
magyar államot – részt vett a Malév privatizációjában,
akkor hogyan lehet az, hogy pont ezt a tettet vizsgáló bizottság
alelnöke lehet. Egyértelmű, hogy ezért a házszabályt módosítani
kell, hiszen nem lehet valaki egyszerre rabló és pandúr, kuruc
és labanc.
Anyagi szempontból összesen mekkora kár érte a Malév és
a Budapest Airport privatizációjával az országot?
–Mindennek beláthatatlan
anyagi konzekvenciái lesznek. A szakemberek szerint jövőre lesz
igazán érezhető anyagi szempontból az, hogy mit jelent az, ha
egy országnak nincs légitársasága, és jól tudjuk, hogy a repülőtér
pedig német kézben van.
Felvetette, hogy a Fejér megyei Börgöndön lehetne
magyar állami nemzetközi repülőtér. Miért pont ott? Sármellék,
vagy Debrecen nem lenne erre megfelelő?
–Egyrészt Börgönd
nagyon közel van a Székesfehérvárhoz, és a fővárostól
sincs messze. Másrészt Székesfehérvár nemzeti kegyhely, s egy
ideig az országgyűlés színhelye is volt, így a város méltó
lenne az állami repülőtérhez.
Medveczky Attila
|
