vissza a főoldalra

 2013.03.22. 

Átláthatatlan volt az eddigi rendszer és sok esetben ezzel visszaélések is történtek

Alapvető része az emberi méltóságnak és a társadalmi integrációnak a munka vállalásának joga

Dr. Tapolczai Gergely a Magyar Parlament első siket képviselője, aki munkájával legalább hatszázezer fogyatékkal élőt, sőt a családtagjaikat is képviseli. A fideszes honatya szerkesztőségünknek adott interjújában közölte, hogy a kormány célja a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban az: a megmaradt munkaképesség figyelembevételével vezessünk vissza mindenkit a munka világába, amint készen áll rá. Szerinte az önbecsülést segítő munkavégzés a helyes út.

 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló T/5000. számú törvényjavaslat, jelentős mértékben megváltoztatja az eddigi struktúrát. Legyen kedves először felvázolni a jelenleg érvényben lévő szerkezetet.

 –Nagy szükség volt az átfogó reformra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak szabályozásában, egyszerűsítésre és modernizálásra volt szüksége a rendszernek mind a megváltozott munkaképességű munkavállalók, mind a munkáltatók szempontjából.
Az új szabályozás egyszerűsített az igényelhető ellátások tekintetében, elkülönítette azokat funkciójuk alapján és definiálta a jogosultak körét. A cél egyértelműen kiderül a szabályozásból: a megmaradt munkaképesség figyelembevételével vezessünk vissza mindenkit a munka világába, amint készen áll rá. Mindenki más számára pedig megfelelő jövedelempótló támogatást biztosítsunk, amennyiben nem rehabilitálható.
Az új rendszer hatni akar a munkáltatókra is a megemelt összegű hozzájárulási kötelezettséggel, mert nem lehet, hogy egy nagy cég – fittyet hányva a szociális felelősségvállalás morális követelményére – előnyhöz jusson azon vállalkozásokkal szemben, akik foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket. Ezen utóbbi cégek számára pedig megalkotta az új szabályozás az új támogatási rendszert leváltva az elavult védett foglalkoztatói rendszert, mely nemcsak a modern gazdasági rendszereknek nem felelt meg, de átláthatatlan, nehezen ellenőrizhető volt és szűkítette a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának lehetőségeit.

 Mennyire volt átlátható, nyomon követhető az eddigi rendszer?

 –Március 4-én tárgyalta az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottsága azt az Állami Számvevőszéki jelentést, amely épp ezt a rendszert vizsgálta 2007 és 2011 között. A „Jelentés a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása költségvetési támogatási rendszerének és a támogatások hasznosulásának ellenőrzéséről” című dokumentumból határozottan az derült ki, hogy átláthatatlan volt a rendszer és sok esetben ezzel visszaélések is történtek. Bizonytalan volt továbbá a rendszer és nem volt biztosítva az esélyegyenlőség sem a pályázati rendszer sajátosságai miatt.

 Az európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020 céljai között szerepel a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási rátájának a növelése. Mit tett eddig mindezért a jelenlegi kormány?

 –A korábbi válaszomban már röviden felvázoltam az új átláthatóbb támogatási rendszert, a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséggel támogatott foglalkoztatók számára előírt 5%-os foglalkoztatási kvótát. Mint az, az első hónapokban bebizonyosodott, az új rendszerben a támogatást átláthatóan kiírt pályázatok útján széles igénylői körben határidőn belül sikerült kiosztani, ami a korábbi rendszerre nem volt elmondható és ez sok finanszírozási problémát okozott. A kormány átszervezte a korábbi a rehabilitációs igazgatási szervet is, melyet most Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (NRSZH-nak) hívnak, létrehozta a kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szervét,az NRSZH szakmai irányítása alatt álló, elsőfokú rehabilitációs hatóságot, illetve orvos-szakértői és rehabilitációs szakértői szervet, az elérhetőség megkönnyítése a feladatok helyi szinten történő elvégzése végett. Az új struktúra átláthatóbb, könnyebben hozzáférhető a szolgáltatás, és egyértelműbb a jogorvoslati rendszer is. Az európai nniós forrásokat pedig pályázatok útján juttat a kormány a piaci szereplőkhöz, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében folyamatosan minden kiírási időszakban. A kormány bevezette a rehabilitációs kártyát, mely a munkáltató által fizetendő járulékokat csökkenti, amennyiben a megváltozott munkaképességű személy a nyílt munkaerőpiacon helyezkedne el. Jelenleg mintegy 67 000 embernek van rehabilitációs kártyája, és növekvő tendenciát mutat a kártyával elhelyezkedők száma is: 2012. júliusban 5574 főt foglalkoztatott 3217 cég, októberben már 6014 főt foglalkoztatott 3482 cég, míg decemberben 9647 főt foglalkoztatott 4015 cég. Ez önmagában is többszáz milliós megtakarítást jelent a cégek számára. Mindezek mellett a kormány megtartotta és támogatja a fogyatékossággal élő felsőoktatásba jelentkezők és járók számára nyújtható gyakorlati, személyi és pénzügyi támogatásokat, igyekszik elősegíteni ennek a társadalmi rétegnek felsőoktatási végzettség megszerzését, mely ugyancsak elősegíti a foglalkoztatás növekedését. A felsőoktatásba jutás támogatása mellett a kormány támogatja a fogyatékossággal élők felnőttképzésbe való bejutását és ottani oktatásukat, mert a modern versenyképes szakmai képzés és végzettség is elősegíti a foglalkoztatás javulását. A kormány célja: támogatni a felsőoktatásban vagy a felnőttképzésben képesítés megszerzését; átlátható struktúrában felmérni a rehabilitálhatóságot és az egészségi állapotot, a felmérésnek megfelelő jövedelempótló juttatásokat megítélni. Továbbá a rehabilitációt elősegíteni az akkreditált foglalkoztatók ellenőrzött pályázatokon való támogatása és a rehabilitációs foglalkoztatás útján; előírni a kötelezően foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek kvótaarányát a foglalkoztatotti körben, ezt megtámogatni a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettségével és segíteni a rehabilitációs kártya segítségével, annak bevételeit pedig visszaforgatni a rehabilitáció folyamatába.

 Tehát a rehabilitálható személyeket vissza kell vezetni a munka világába?

 –A rehabilitálható személyeket először rehabilitálni kell és, ha ez a szakértők szerint sikeresen megtörtént, akkor igen, fokozatosan vissza kellene vezetni a munka világába, a megmaradt vagy visszanyert munkaképesség függvényében támogatott munkahelyekre vagy a nyílt munkaerőpiacra. Alapvető része az emberi méltóságnak és a társadalmi integrációnak a munka vállalásának joga, kormányunk azt kívánja elősegíteni, hogy aki képes és akar, az munkát vállalhasson munkaképességének megfelelő módon, munkahelyen és időintervallumban.

 Miként tudja az állam rávenni a munkaadót arra, hogy megváltozott munkaképességű személyt alkalmazzon?

 –A kormányzati döntések egyaránt tartalmaznak kötelező előírásokat és igénybe vehető segítségeket, támogatásokat. Előírja a szabályozás a kötelezően foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek arányát, de nem kényszerítheti rá egyetlen vállalkozásra sem ezt, ha az nem akarja, ebben az esetben azonban ezek a cégek úgy kell, hogy kivegyék a részüket a szociális felelősségvállalásból, hogy megfizetik a rehabilitációs hozzájárulást. Mindezek mellett rendelkezésre áll a rehabilitációs kártya a munkáltatói járulékokat csökkentő eszköz, mely a munkáltató terheit csökkenti, ha ilyen kártyával rendelkező munkavállalót alkalmaz. Nagy hatású továbbá az új, nem korlátozott körű akkreditációs alapú támogatási rendszer.

 Mi az elvárásuk? 2014-ig mennyivel több megváltozott munkaképességűt foglalkoztassanak?

 A KSH adatai alapján 2011-ben a 15-64 éves korosztályban 767 ezer megváltozott munkaképességű ember élt Magyarországon. Ők azok, akiknek a munkaerő-piaci jelenlétét egészségi állapotuk valamilyen mértékben hátrányosan befolyásolja. Közülük foglalkoztatott volt 139 ezer fő, ami 18,1 %-os arány. A támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma (benne vannak a 139 ezer főben) mintegy 10 %-kal bővül 2013-ban, azonban ezek még a statisztikai adatokban nem szerepelnek (tehát nincsenek benne a 139 ezer főben). Az új szabályozást követő foglalkoztatás (2013-ban) során a rehabilitációs kártyával rendelkező foglalkoztatottak száma 9500 fő, a foglalkoztatási támogatás által foglalkoztatottak száma 30 500 fő, míg a szociális foglalkoztatás keretében 8000 fő dolgozik, összesen 48 000 fő.

A tendenciákat jól mutatja, hogy a rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatás 2012 második félévben havonta több, mint 10%-al bővült. 2012. decemberi adatok szerint ez 9647 fő munkavállalót, és 4105 munkáltatót jelent. A cél elsősorban az, hogy aki alkalmas rá, azt a nyílt munkaerőpiacra vezessük vissza, akár a tranzit foglalkoztatás segítségével.

 2010-ben hivatalosan a körülbelül hatszázezer fogyatékkal élő tíz százaléka dolgozott. Milyen jelenleg az átképzés rendszere?

 –Az Új Széchényi Terv keretében a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő programok, elsődleges célja a megváltozott munkaképességű emberek számára a fejlesztés biztosítása, ezen belül is képzésük megvalósítása különböző TÁMOP-os projektek, pályázatok segítségével. A projektekre összesen közel 21 milliárd forintot fordít a Kormány, mint például: a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése (11,7 Mrd Ft),  a leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése, illetve ennek érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása (4,676 Mrd Ft), továbbá ennek érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása foglalkoztatóknál és munkaerőpiaci-szolgáltatóknál (4,7 Mrd Ft).  

Azt mondják, eddig sokan kihasználták a rendszer hibáit, és a kiskapukat választották. Akik visszaélők voltak, azokat utólag megbírságolják?

–A jogállamokban csak kivételes esetekben megengedhető a visszaható hatályú törvényalkotás, márpedig, ha valaki – még ha a rendszer hibáit kihasználva tette is mindezt – a megfelelő eljárási rendben egy ellátásra jogosultságot szerzett, azt a felülvizsgálat során elvesztheti ugyan, de visszamenőleg nem fizettethető vissza vele, mert az visszamenőleg hatna egy megszerzett jogosultság ellen. A visszafizettetés ráadásul részben méltánytalan részben pedig kivitelezhetetlen is lenne, a bosszúállás pedig nem lehet cél, csak egy igazságos, a csalókat kizáró rendszer létrehozása. Természetesen törekszünk a csalók kiszűrésére, ezt segíti elő az új átlátható intézményi és eljárási struktúra is. Ha csaló kerül a szakértői bizottság elé, biztos, hogy nem fog ellátásra jogosultságot kapni.

 Milyennek ítéli meg a hazai fogyatékosok helyzetét külföldi összehasonlításban?

 –Ezt a kérdést így megválaszolni nem könnyű, hiszen a külföldi példák hihetetlenül széles skálán mozognak. Az azonban egyértelmű, hogy a hazai jogalkotás az ENSZ elveit és iránymutatását követve igyekszik a fogyatékossággal élők társadalmi rétegének jogait kialakítani, definiálni és megvédeni is. Jelenleg is megfelelünk ugyan az ENSZ és az EU előírásainak, de ez a munka végét nem jelenti, hiszen az új igényekre új válaszokat, jó válaszokat kell adni, küzdeni kell az esélyegyenlőség minél szélesebb körű kialakítására.

Ha azt nézzük, hogy miénk a világ egyik legátfogóbb, legkomplexebb jelnyelvi törvénye, és magas színvonalú jelnyelvi tolmácsszolgálati hálózatot működtet az állam, és évről évre növekszik a feliratozott TV-műsorok száma, akkor azt mondom, nagyon jó helyzetben vannak a magyar hallássérültek. De ha azt mondom, hogy ettől függetlenül még mindig – a gazdasági világválság terheit érezve – sokan keresnek munkát, vagy csak részmunkaidőben tudják őket alkalmazni, akkor azt kell mondjam, még mindig sok a tennivalónk. De az irány helyes, és ezen az úton kell továbbmennünk!