2013.03.29.
Európai történelemórák: értékelés
– nem megfelelt
Európa háborús
démonai ismét felébredhetnek. Így figyelmeztetett az Eurócsoport
volt elnöke, Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker. Véleménye
szerint, a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít az I. világháború
előttihez.
Jean-Claude
Juncker az Óvilág egyik legelismertebb, legműveltebb
politikusainak számít. Szavai aligha megalapozatlanok. A
jelenlegi Európát a külső csillogás és jólét ellenére
ellentmondások övezik. És ami a legveszélyesebb, hogy mindezek
szisztematikusan következnek be. Megismétlődhetnek-e az emberiség
egyik legvéresebb háborújának tragikus eseményei? Erre a kérdésre
nincs egyértelmű válasz. Az előfeltételek azonban elégnek
bizonyulnak.
Juncker véleménye
szerint, a legnagyobb fenyegetést a versengő kulcsfontosságú
európai hatalmak nemzeti érdekei, az EU országainak hatalmas
gazdasági és társadalom-politikai fejlődése és a progresszív
társadalom rétegződése jelenti. Ez a kép az EU szétesését
vetíti elénk, amelynek előre nem látható következményei
lesznek. A szakértő Jevgenyij Vojko szerint azonban a kétségbeesés
még korai: a jelenlegi helyzet teljesen különbözik attól, ami
100 évvel ezelőtt volt.
- Akkor ott volt a potenciális agresszor – az ország,
amely ellenétes volt a többi európai országgal. A gyorsan
felfegyverkező császári Németországról van szó. Ma az
EU-ban ilyen ország nincs. Éppen fordítva, megpróbálják kizárni
az erő faktort az EU-n belül.
Mindazonáltal Juncker a jelenlegi európai politikusok törekvéseiben
a szűk nemzeti érdekek védelmének veszélyét látja. Nemtörődömség
– ez Juncker központi vádja a kontinensen élőkkel szemben.
Pontosan ez vezetett az I. világháborúhoz is. És ugyanúgy,
mint akkor az európaiak ismét túlságosan elengedik magukat.
A jólét mindig rejteget titkos fenyegetéseket – állítja
a politológus, Alekszandr Tevdoj-Burmuli.
- Az elmúlt évtizedekben a látszólagos jólét mögött
valójában válságok nőtték ki magukat, amelyek most törnek
felszínre. Az integrációs folyamat lelassult, az EU-n belül
nincs egyetértés a további közeledést illetően. Azonban ez háborúhoz
aligha vezet.
Érdemes megjegyezni, hogy Juncker nem az államok közötti
közvetlen háborúról beszél, hanem első sorban a források
feletti ellenőrzésről. Hasonlóan drámai hatásokat fognak
okozni a társadalmi robbanások. Éppen ez lehet a következménye
a megszorító politika visszautasításának is. Az új adók és
a munkanélküliség előbb vagy utóbb egy európai forradalom
okai lehetnek – összegzi Juncker. A bevándorlók zavargásai
egy sor európai országban már rámutattak ennek a veszélyére.
Van megoldás ennek elkerülésére: élni a rendelkezésre álló
eszközökkel és népszerűtlen intézkedéseket hozni. Ennek a
modellnek azonban van egy jelentős hátránya: a jelenlegi
politikusok ebben nem érdekeltek. Hiszen a gazdagság és a jólét
ígérete már kitaposott út a választók megnyerésére. Még
ha ez az ő rovásukra is megy.
(Forrás:
Oroszország Hangja)
|