Függetlenség

2013.03.29.

A pápa példát mutat azzal, hogy minden embert testvérének tekint

Szent Ferenc az evangélium tanítását a kor nemes vágyával kapcsolta össze

A szegényeket felkaroló egyházat szeretne az új katolikus vezető. Ferenc pápa erről a sajtó munkatársainak március 16-án délelőtt tartott audienciáján beszélt. Buenos Aires eddigi érseke egyértelművé tette, hogy Assisi Szent Ferenc, a szegények szentje után választotta magának ezt a nevet.

Évszázados szokás, hogy az új pápa annak az elődjének a nevét veszi fel, akinek az irányvonalát folytatni kívánja. Van-e valami jelentősége annak, hogy a Szentatya új nevet választott, olyat, melyet elődei még nem vettek fel? –kérdezem dr. Barsi Balázs ferences atyát, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és Kolostor igazgatóját és házfőnökét.

– Az ősi névválasztások mélységes emberi és teológiai aspektusát kell megvizsgálni, mert ma már „csupán” a pápai és a szerzetesi névválasztásból következtethetünk arra, hogy a maga a név egy emberi hivatást vázol föl. Tudatos névválasztásról van szó ezekben az esetekben – nem arról, mikor filmsorozatbeli alakok neveit adjuk gyerekeinknek –, mert maga a név egy sorsra utal, és nagy a jelentősége annak, mikor megnevezünk valakit. Éppen ezért a katolikus egyházban nem a születést ünnepeljük, mert az még magában hordozza még Ádámnak az Isten útját elhagyó állapotát. Mi a keresztséget ünnepeljük, a névadást, a második születést. A szerzetes a keresztségben kapott születést véglegesíti egy életformával, a pápa pedig bizonyára arra is gondol, hogy a Jézus urunk Simonnak, Jónás fiának a Péter nevet adta; a név pedig új programot hordoz.

A közelmúlt pápái közül ki utalt a legtöbbet Szent Ferencre?

– XXIII. Boldog János pápa (Angelo Giuseppe Roncalli) – aki a ferences harmadrend tagja volt – megválasztását követően azonnal elment Assisibe, és Szent Ferenc segítségét kérte pápaságához. A rend tagjainak úgy mutatkozott be: én vagyok József, a ti testvéretek.

Engedjen meg egy személyes kérdést: mit érzett akkor a ferences teológus, házfőnök, hajdani novíciusmester, mikor meghallotta, hogy a Ferenc nevet vette föl a pápa úr?

– Az egész ferences rend ki van tüntetve, mert Szent Ferenc atyánk nevét vette föl az új pápa. Ha a jezsuita Xavéri Szent Ferenc iránti tiszteletből választotta volna a Szentatya a nevet, az is utalt volna Assisi szentjére, mert ő volt az „első” Ferenc. Amikor 1181-ben Pica asszony megszülte Assisiben Francescót, akkor nem volt otthon az apa. A keresztségben az istenfélő édesanya – a nagy aszkéta és pusztalakó szent tiszteletére – a János nevet adja fiának, de az apa, a gazdag posztókereskedő, francia kereskedelmi útjainak egyikéről hazatérve, Francescóra – „kicsi franciára” – változtatja azt. Az életrajzírók kutatása szerint Assisi szentje „János és Ferenc is lett”. Hiszen mélységes, kizárólagos, pusztai remetekapcsolat fűzte az élő Istenhez, és ugyanakkor öröm és szeretet hatotta át azért, amiért az emberek testvére lehet. Amennyiben egy pápa elődje nevét veszi föl, akkor azzal sorsközösséget vállal; XVI. Benedek is utalt XV. Benedekre, de annál is jobban utalt Szent Benedekre, Európa egyik pátriárkájára, arra a szentre, aki kultúrát is közvetített a kontinensen. XVI. Benedek kimondta: a felvilágosodás óta úgy élünk, mintha nem lenne Isten, és ez romlást idézett elő, jó lenne úgy élni, mintha lenne Isten. S ha a mostani pápa választ egy nevet, abban nyilvánvalóan mélyebb ismeret van, mint amit a világ Szent Ferenc atyánkról tud. Alázattal ki kell jelentenünk, hogy Szent Ferenc nemcsak a ferenceseké, nemcsak a katolikus egyházé, nemcsak a keresztényeké, hanem az egész világé. Ebből következtetünk arra: létezik olyan életszentség, amelyik igazi emberré tesz. Olyan egyéniség volt, akit a legtöbben csak felszínesen ismernek. Így a természetvédők, állatbarátok emblematikus figurája lett, míg mások a demokrácia szószólójának tekintik. Holott ő a testvéri szeretetet hirdette, és bár a zöldek mozgalma sem lebecsülendő, Szent Ferenc szakított a panteizmussal. Naphimnusza nem panteista mű, hiszen a Napot, a Holdat „megfosztja” istenségétől, így lesz a Nap testvérünk , a Föld pedig nővérünk. A mindenséget Szent Ferenc a Teremtő dicséretére szólítja föl.

Mi Szent Ferenc titka?

– Eloi Leclerc kortárs ferences történész egyik munkájában azt elemezte, hogy a fiatal Ferenc részt vett kora lázongásában. Assisi lakói megostromolják és lerombolják a császári hatalmat jelképező Rocca Maggiorét. Ferenc valószínűleg ott szorgoskodik a vár falának bontásában. Körülkerítették a várost, és confraternitasként, testvéri közösségként határozták meg magukat. Szabadságot, egyenlőséget hirdettek, akár a felvilágosodás idején. Aztán kiderült, hogy a pénz uralja a várost, és a gazdag kereskedők úgy éltek, mint a nemesek. Azok a szökött jobbágyok, akik azt hitték, hogy itt megbecsülik őket, szolgasorba jutottak. Ferenc azt is tudta, vannak olyan eretnekek, akik az evangéliumi szegénységet hirdetve gyújtogatják a kolostorokat. Ő viszont visszavonulva a társadalomtól nem tagadta meg a korának nemes vágyát, a testvéri közösség létesítését. De az akkor a felszínen nagyon zavarosan jelent meg. Szent Ferenc csodálatos tette volt, hogy az evangélium tanítását a kor nemes vágyával kapcsolta össze. A mai világban is sokan hirdetik az egyenrangúságot, de nem értik meg, hogy személyként vagyunk egyenlők. A tehetség területén viszont nem vagyunk azok, nem lehet mindenki El Greco vagy Liszt Ferenc.

Milyen volt Assisi Szent Ferenc testvérisége?

– A XIII. században az egyház megijedt a forrongásoktól, a testvériséget hirdető városállamokat az apokalipszis szörnyeinek nevezi. Assisi szentjénél valódi testvériségről beszélhetünk, az Atyaisten miatt, aki mindnyájunkat teremtett. Így testvérei egymásnak a keresztény és a mohamedán. Ferenc még az útonállókat is „rabló testvéreknek” nevezi. Rendalapítónk halála előtt így szólt társaihoz: „Én megtettem a magamét. Hogy nektek mit kell tennetek, arra tanítson meg titeket az irgalmas Isten.” Nehéz megtenni, hogy a közösségekben, az egyházban felvállaljuk a mai ember vágyát, de nem a felszínességet, ami már pusztító és beteggé tesz, hanem a vágy gyökerét, ami jó. A pápa példát mutat azzal, hogy minden embert testvérének tekint, és úgy is cselekszik, hiszen mindig a szegények pártján állt. Nem nézi le őket, de a gazdagot sem veti meg, mint embert. Szentatya a jezsuita rend tagja, és tudjuk, hogy Szent Ignáctól sem áll távol Szent Ferenc. Én sem lehetek úgy ferences, hogy a rendalapítók: Szent Benedek, Vazul, Ignác életútja, tanítása ne hasson rám.

Assisi Szent Ferenc látomásában a San Damiano templomában a megfeszített Krisztus képmása életre kelt, és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Ferences öregdiákként emlékszem Assisi Szent Ferenc himnuszára: „Ha dől Isten háza, tartsd erős vállal, /Ha lankad a lelkünk, jöjj égő zsaráttal...” Hasonló állapotban van-e Isten háza jelenleg, mint a XII. század végén?

– Daniel-Rops jezsuita egyháztörténésztől egyszer megkérdezték: mióta van ilyen roskadozó állapotban az egyház? Azt felelte a tudós pap: pünkösd másnapja óta. Nézőpont kérdése, hogy a mostani Budapest – ahol omlanak össze a régi házak, de sok épületet fel is újítanak – épül, vagy romba dől. Az egyház legmélyén abszolút olyan szentség húzódik, amit Krisztus magáénak tud. A felszínén pedig a sejtek romlanak és épülnek. Ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várakozzunk, mert míg egyik helyen hatalmas gondok vannak, máshol grandiózus újjáépülés. Nemrég figyeltem, hogy Szeged-Tarjánvárosban milyen áhítattal hallgatják a fiatalok az evangéliumot. Nem voltak tömegesen, de sosem a mennyiség, hanem a minőség győzedelmeskedik. Reménykedhetünk, mert az új nemzedék lelki fogódzkodót keres magának. Az ember úgy lett teremtve, hogy szellemével az Istenbe kapaszkodjon, így nem kell félnie attól , hogy kivegye a részét a változó világban. Szívünkkel azzal kell lennünk, akiről azt írja Szent Pál, hogy „szeretett, és életét adta értem”.

Medveczky Attila