vissza a főoldalra

 2013.11.01. 

A legfontosabb a kisközösségek hálózatának kiépítése

Hatezer fiatalt szeretnének megszólítani ,és közösségekbe kapcsolni

Országos kisközösség-fejlesztési programot indít a Magyar Cserkészszövetség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az Európai Unió támogatásával. A kormány támogatja a kezdeményezést, mert egyetért a cserkészszövetség ifjúságnevelő tevékenységével. Langerné Victor Katalin, a Magyarság Háza igazgatója szerkesztőségünknek elmondta: a megfelelően működő ifjúsági kisközösségek képesek hozzájárulni a helyi identitás kialakulásához.

 Az országos kisközösség-fejlesztési program megvalósításában milyen szerepet kap az ön által vezetett Magyarság Háza?

 – A projekt egyik megvalósítója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., hiszen ez a szervezet rendelkezik elegendő tapasztalattal az alapok kezelésében, a kisközösségekkel kapcsolatos pályázatok kiírásában és végig vitelében. A konzorciumi szövetség másik tagja pedig a Magyar Cserkészszövetség. A Magyarság Háza igazgatójaként főleg a kisközösségek helyzetéről tudok információkat nyújtani, illetőleg ellátom a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. képviseletét.

 Konkrétan milyen kisközösségekre vonatkozik ez a program?

 –Ifjúsági kisközösségeket szeretnénk létrehozni, fejleszteni, mert a tapasztalataink szerint a tizenéves fiataloknak elég kevés lehetőségük van a közösséghez tartozáshoz. Tehát a Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása program ezt a korcsoportot célozza meg, s lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy olyan személyek legyenek a közösségekben, akik megtanulják azt, miként lehet őket igazi csapattá szervezni. Igaz, az országban több ifjúsági rendezvényt szerveznek, ifjúsági pontokat is működtetnek, de ezek száma nem elegendő a legkisebb, leghátrányosabb helyzetű térségek fiataljainak megszólításához, és közösségbe szervezéséhez. A projekt fő célcsoportja elsősorban az általános iskolások, középiskolások, vidéken élő gyerekek és szüleik, valamint pedagógusok, közösségekkel foglalkozó szakemberek.

 Tehát a kisebb településen élő fiatalok szabad idejének autentikus, értelmes eltöltését szeretnék megvalósítani ezzel a projekttel?

 –Így van, hiszen a gyerekek hétköznaponként az iskolában tanulnak, és lényeges, hogy hétvégenként, szabad idejükben ne lézengjenek, hanem értelmes, nevelő célzatú közösségi programokon vegyenek részt. A szülőkkel, pedagógusokkal és oktatási szakértőkkel megismertetjük az élményközpontú közösségi nevelést, valamint a közösségi-, kortárs vezetőkre épülő ifjúsági munka módszertanát. Szakmai segédleteket dolgozunk ki, és az aktív együttműködések kialakítását is támogatjuk. Egy olyan működő, ifjúsági pedagógiai hálózat létrehozása a célunk, mely a közoktatással, családokkal és az egyházakkal szorosan együttműködve a tapasztalati tanulás eszközeivel a személyiség egészét fejleszti.

 Ha gyermek- vagy fiatal korban az érintett korosztálynak nincsenek saját élményen alapuló tapasztalatai a közösségi létformáról, az befolyásolja majdani felnőtt kori mentalitásukat is?

 –Úgy ítéljük meg, hogy a megfelelően működő ifjúsági kisközösségek képesek hozzájárulni a helyi identitás kialakulásához. A hátrányos helyzetű térségben élő fiatalok, ha nem tartoznak kisebb csoportokhoz, ha nincsenek közösségi élményeik, akkor elköltöznek az adott településről, és idővel – tudom, hogy erős ez a kifejezés – gyökértelenné válnak, mert semmi sem köti őket ahhoz a helyhez, ahol felnőttek. Ezért nagyon fontos, hogy a tizenéveseket, de akár már a kisebbeket is szakemberek, a helyben a feladatra alkalmas személyek kis csoportokba összefogják, és értelmes elfoglaltságot biztosítanak számukra. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Cserkészszövetség keresi és támogatja munkájukban azokat a szervezeteket, amelyek célul tűzték ki, hogy közösséget építenek, valamint közvetítik az öngondoskodás, felelősségvállalás és az önkéntesség szemléletmódját. Az itt felsorolt összes tulajdonságnak fontos szerepe van a felelős felnőtté válás  folyamatában.

 Elegendő azok száma, akik egy adott település ifjúságát közösséggé tudják alakítani?

 –Szinte az összes településen élnek olyanok, akik a helyi közösségi élet felpezsdítésén fáradoznak. Ők viszont nem minden esetben tudják azt, hogy a tizenévesekkel miként kell kommunikálni. Éppen ezért a projekt egyik lényeges eleme az a módszertani kézikönyv, ami nem kifejezetten pedagógusoknak, vagy ifjúságpolitikai szakembernek, hanem azoknak készül, akik nagyon szeretnének tenni valamit a településük jövője érdekében; hiszen azt látják, hogy céltalanul csellengnek a fiatalok, de azt nem tudják, milyen programokat és milyen formában szervezzenek nekik. Ez a módszertani kézikönyv számukra nyújt segítséget, mert részletesen leírja a kisközösségek elindításának folyamatát.

 Terveznek úgynevezett vezetői tréningeket is?

 –Olyan képzéseket szervezünk, melyeknek fontos eleme a tapasztalatok átadása. Ezért is lényeges a Magyar Cserkészszövetség szerepe, hiszen az abban tevékenykedők jól tudják, mivel lehet a fiatalokat a szabadidő értelmes eltöltésére motiválni. 

 A program során intézmények is épülnek, vagy azok kínálatát szeretnék bővíteni?

 –Ez a projekt nem az ifjúsági házak építését teszi lehetővé. A legtöbb településen léteznek olyan helyiségek, termek, ami lehetőséget biztosít a foglalkozásokhoz, de a szakemberek szerint a legjobb, ha a szabad kerül sor ezekre az alkalmakra. Átvitt értelemben persze építkezünk: az ifjúság bázisait hozzuk létre.

 A nukleáris családmodell – amelybe beletartozik a családtagok esetleges elmagányosodása is – általánossá válásával a gyermekek számára elsődleges közösségi élményt az általános iskola jelenti, ahol már kiskamasz korban számos devianciával találkozhatnak. Ez a program azt is elősegítheti, hogy a fiatalok mögött legyen egy biztos háttér?

 –Mindenképpen, hiszen már önmagában példaértékű az ifjúság számára, ha találkoznak olyan emberekkel, akik településük közösségi állapotán jobbítani szeretnének. A mindennapos megfelelési kényszer, az eredményorientáltság mellett a családok és a közösségek széthullása és az ebből fakadó feszültségek viharában kell helytállnunk.A programok szervezésével, és a példamutató személyekkel való megismerkedéssel elérhető, hogy a fiatalok minél nagyobb számban vegyenek részt a közösségi összejöveteleken, és életre szóló barátságok szövődjenek köztük. A közösség többet jelent emberek formális csoportjánál. A jól működő közösségbenélményeken keresztül tanítják, védik a fiatalokat. Így együtt élik át a közös sikereket.

 Kérdőíves felmérésről is olvastam a projekttel kapcsolatban. Mely településeket keresik föl a kérdezőbiztosok?

 –Szakembereink döntik el, hogy melyik legyen az a 15 település, ahol elvégzik a felméréseket. Főleg azokat a leghátrányosabb településeket keresik föl a kérdezőbiztosok, ahol nagy nehézséget jelent a kisközösségek kialakítása. De arra törekszünk, hogy az ország minden területéről többféle településtípust térképezzünk föl.

 A kialakult kisközösségek programjainak megvalósításához, ha például a határon túli magyar településeket szeretnék meglátogatni, lehet-e pályázati forrást nyerni?

 –Nagyon sok pályázati lehetőséget biztosít a kormány és az EU a fiatalság számára, s kérem, tekintsenek el attól, hogy ezeket most részletesen felsoroljam. Tapasztalataink szerint az információhiány miatt maradnak le a pályázatoktól a különböző ifjúsági szervezetek, mert elszigetelve működnek. A projekt egyik legfontosabb eleme a kisközösségek hálózatának felépítése. Ebbe a hálózatba beletartoznak a már működő, és a jövőben kialakuló ifjúsági csoportok egyaránt. Így elérhető az, hogy a kisközösségek egymást is segítik az információáramlásban és a pályázatírásban.

 A céljuk, hogy a kiemelt program keretében legalább 6000 fiatalt szólítsanak meg és próbáljanak kisközösségekbe kapcsolni.Ezt mennyi idő alatt lehet elérni?

 –A projekt 2015. július 31-ig tart, addig legkevesebb hatezer fiatalt szeretnének megszólítani és reményeink szerint közösségekbe kapcsolni. Ez a szám első olvasatra magasnak tűnik, de ahhoz képest, hogy mennyi fiatal él az országban, igen alacsony. Bízunk benne, hogy a hálózati formával, az új módszertani könyv segítségével a projekt lezárása után is nagyon sok településen jönnek létre ifjúsági kisközösségek.

Medveczky Attila