|
 2013.11.01.
Soós Anna egyetemi docens, a Babes-Bolyai
Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, magyar tagozatfelelős
Rangot jelent a Magyar Tagozaton tanulni
A BBTE Magyar
Tagozatán 21 karból 2 teljesen magyar nyelvű, és 15-ön magyar
nyelvű képzés is van. Mintegy 500 magyarul oktató szakember
vesz részt az oktatásban és több mint
6000 a
magyarul tanulók létszáma. 79 alapképzési és 40 magiszteri
program, 25 doktori iskola és 28 doktori program végezhető el
magyar nyelven. Évente a diákok mintegy 5%-a tanul külföldön
az ERASMUS, CEEPUS vagy más csereprogramok keretében.
Rektorhelyettes asszonnyal az nagy múltú intézményben beszélgettünk
a Magyar Tagozat múltjáról, struktúrájáról.
Mióta létezik magyar tagozat a Babes-Bolyai Tudományegyetem
falai között?
–1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem jezsuita
kollégiumot alapított Kolozsváron, mely egyetemi rangon működött.
Az intézményben az oktatás nyelve nem volt magyar, és azokat a
kritériumokat, melyeknek ma egy egyetemnek meg kell felelnie, nem
teljesítette. 1872-ben alakult meg a Kolozsvári Magyar Királyi
Tudományegyetem a következető karokkal: Jog-és Államtudományi
Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv-és Történettudományi
Kar, Matematikai és Természettudományi Kar. A XIX. század
’80-as éveiben az egyetem fölvette a Kolozsvári Magyar Királyi
Ferencz József Tudományegyetem nevet. S akkor már magyar nyelvű
képzés folyt az egyetem falai között. Az idők viharában az
egyetem átélt két világháborút, és néhány költöztetést
is. Hiszen 1921-ben a tudományegyetem Szegedre költözött, míg
I. Ferdinánd Király Egyetem néven működött román oktatási
nyelvű felsőoktatási intézmény Kolozsváron.
1940-ben a Ferenc
József Tudományegyetem visszaköltözött városunkba, s öt évre
rá királyi rendelettel két külön egyetem működését ismerték
el: a Bolyai Tudományegyetemet, valamint a később Viktor Babes
nevét felvevő Román Egyetemet. 1959-ben történt meg maga az
egyesítés, tehát azóta beszélhetünk Babes-Bolyai Tudományegyetemről.
Akkor a magyar tagozat létezett, de a 80
–as évektől igen visszaszorított formában működött.
1990-ben vette kezdetét az a munka, amely a tényleges tagozat építését
célozta meg. A ’90-es évek elején elkülönítették a magyar
tagozathoz tartozó álláskereteket; meghatározták pontosan,
hogy mennyien tanulhatnak nálunk. Néhány éven belül a magyar
diákok külön beiskolázási számot kaptak. 1996-97-től nagyon
sok szakon lehetett az első évfolyamtól a felsőfokú mesteri képzésig
végig magyar nyelven tanulni. Szintén a magyar tagozat kialakításához
tartozott, hogy minden kar titkárságán biztosították azt a
személyzetet, aki a magyar hallgatókat kiszolgálja. Az igazi
gondot viszont az jelentette, hogy a tanárok nem voltak önálló
intézetben, önálló magyar tanszékeken, hanem együtt voltak a
román kollégákkal a különböző karokon. A magyar tanszékekbe
való csoportosulás csak a következő lépés volt, amelyet a
2011-es oktatási törvény tett lehetővé. Ennek következtében
megalakultak az úgynevezett intézetek. Tehát a román oktatási
rendszer lecserélte a tanszékeket intézetekre. Ezért Romániában
a felsőoktatás területén az intézet fogalma különbözik a
magyarországitól. Így egyetemünkben is lehetővé vált, hogy
a különböző intézetekben nem csak egy szűk területről érkező
oktatók dolgoznak, hanem a társterületek képviselői is. Így
két évvel ezelőtt az oktatási reform következtében létrejöttek
az intézetek nálunk is, és ezzel a Magyar Tagozat önállósulása
lényeges lépést tett. Ezután mind a Magyar, mind Román, s a Német
Tagozat kialakította a saját működési szabályzatát, amely a
charta mellékleteként jelenik meg. Jelenleg a Babes-Bolyai úgy
definiálja magát: mint multikulturális egyetem, ahol az oktatás
három tagozatba sorolódik. A Babes-Bolyai Tudományegyetem a romániai
felsőoktatási intézmények között ragsorban mindig is a fő
helyen volt. S azt tudjuk, hogy egy egyetem akkor érhet el ilyen
színvonalat, ha benne magas szintű kutatás zajlik. A kutatás
viszont sokszor nem mehet végbe csupán tagozati szinten. Ennek
egyszerű az oka: a kutatás egy olyan csoport-munka, amiben együtt
dolgoznak magyar, román és külföldi kutatók is.
A 2011/1-es számú Nemzeti Oktatási Törvény alapján
elvégzett hivatalos rangsorolás szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem
a második helyen áll az országban működő felsőoktatási intézmények
között. Azóta is tartja magát ez az egyetem az országos
rangsorban?
–Az biztos, hogy az élmezőnyben vagyunk. A Babes-Bolyai
Tudományegyetem bizonyos kritériumok szerint első, más nézőpontot
vizsgálva a második helyen áll az országos rangsorban a
bukaresti egyetemmel versenyben. Lényeges,hogy az adott évben
milyen az egyetem tudományos teljesítménye. Kiemelendő, hogy a
magyar érdekeltségű oktatási intézmények közül a
Babes-Bolyai Tudományegyetem az, amely bekerült a legjobb minősítéssel
rendelkező egyetemek közé, mint kutató és oktatóegyetem.
Erdély területén több magyar érdekeltségű egyetem
is működik, így például Kolozsváron a Sapientia, vagy Nagyváradon
a Partiumi Keresztény Egyetem. Ezek az intézmények nem rivalizálnak
egymással?
–Tagadhatatlan, hogy a párhuzamos szakokat illetően
ezekkel az egyetemekkel is versenyhelyzetbe kerültünk. Mindez
motivációs tényezővel is bír, hisszük, hogy a minőség dönt
a diákok egyetemválasztásában is. Természetes folyamat, hogy
egyre több magyar nyelvű képzést kínálunk Erdélyben, és a
Sapientia megjelenését valós szükséglet hozta létre, hiszen
műszaki és agrárterületen a BBTE-n nincs képzés.
Mit jelent a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatójának
lenni?
–Határozottan rangot jelent egyetemünk hallgatói közé
tartozni, s mindezt onnan is tapasztaljuk, hogy több olyan kérés
érkezik felénk, hogy az általunk adott diplomával külföldön
szeretnének elhelyezkedni. Ehhez nekünk minőséget kell adni a
végzőseinknek, s még nem volt rá példa, hogy nem fogadták
volna el BBTE –n szerzett diplomát, se itthon se külhonban.
Mint a Magyar Tagozat felelősének milyen plussz
feladatai vannak?
–Számomra örömteli feladatot jelent, hogy a Magyar
Tagozat tevékenységét úgy fogjam össze, hogy egyrészt a fölnövekvő
nemzedék felé a BBTE-t egy vonzó felsőoktatási intézménynek
mutassuk be. Ennek keretében október elején tartottuk meg a középiskolások
hosszú hétvégéje rendezvényt, amely 180 középiskola tehetséges
diákjának teszi lehetővé, hogy betekintsen az egyetem munkájába.
A Magyar Tagozat számára lényeges, hogy ide vonzza a tehetséges
fiatalokat, s így kapcsoljuk össze a középiskolai tudományos
kutatást az egyetemivel. Másrészt olyan rendszert szeretnénk
kialakítani az egyetemen belül, amely önálló megjelenítést
biztosít a Magyar Tagozatnak. Ilyen rendezvényünk volt 2012.
október 1-jén egyetemünk 140.
születésnapjának megünneplése, s az volt az örömteljes
jelenség, hogy ennek a rendezvénynek a megszervezésében nem
csupán a tagozatunk, hanem az egész egyetem, nemzetiségre való
tekintet nélkül, kivette a részét, s így együtt ünnepeltünk.
Ezt a megjelenítést tovább szeretnénk erősíteni, s a kollégákban
tudatosítani, hogy igen lényeges a szerepünk az erdélyi, s a
romániai magyar társadalom formálásában.
A magyar oktatók közös struktúrába szerveződtek?
–A Magyar Tagozatnak megvannak a kari intézetei, s ezekre
épül az az igazgatótanács, amelyik tagozatunkat egyetemi
szinten összefogja. Rendszeresen találkozunk, a sajátos problémákat
külön megbeszéljük, megoldást keresünk rájuk. Ilyen problémát
jelent az, hogy miként lehet a tanrendeket úgy összehangolni a
Magyar Tagozaton, hogy az a hallgató számára átlátható
legyen, s közben mi a lehető legmagasabb színvonalat tudjuk
biztosítani.
A magyar diákok felvételi ponthatárait, a követelményeket
is rektorhelyetes asszony állítja össze?
–Az oktatási minisztériumtól évente megkapjuk,
hogy mennyi tandíjmentes helyet oszthatunk ki az egyetemen belül.
Ez idén 5490 volt az alap-, és
3450 a
mesterképzésben. A BBTE-n belül 236 alapképzési és 234
mesteri program indulhatott. Jelenleg Magyar Tagozaton 79 alapképzési
és 40 mesteri programunk akkreditált. Feladatom, hogy szakokra
lebontsam azt a kvótát, amit kaptunk a minisztériumról. Így
minden kar és minden szak megkapja a tandíjmentes helyek számát.
A beiskolázási kapacitást szakokra bontva pedig a minőségbiztosítási
rendszer határozza meg. Mondok erre egy példát: a matematika
szakra a tagozatunk kap 15 ingyenes helyet, és a kapacitásáig,
ami jelenleg 50 fő, annyi tandíjas hallgatót veszünk fel,
amennyien jelentkeznek és a felvételi vizsgán megfelelő minősítést
kapnak. Ebből következik, hogy a tandíjmentes bejutáshoz szükséges
ponthatár különbözhet az egyes tagozatokon.
–Ezek azok a témák, melyek magyarságkutatással
foglalkoznak. A Hungarológiai Doktori Iskola kutatásai
kimondottan tagozatunkhoz tartoznak. A BBTE Magyar Tagozatán 21
karból 2 teljesen magyar nyelvű – a katolikus és a protestáns
– , és 15-ön magyar nyelvű képzés is van. Így egyértelmű,
hogy a Római Katolikus Teológiai Kar és a Református Tanárképző
Kar kutatásai a magyarsághoz kötődnek. Mint említettem,
egyetemünk a kutatóegyetem minősítéssel rendelkezik, ennek
elnyerésében a magyar kollegák világszinten elismert munkája
lényegesen benne van.
A Babes - Bolyai Tudományegyetem képes-e biztosítani a
romániai magyar iskolák minőségi tanárutánpótlását?
–Fő feladatunk a minőségi tanárutánpótlás. A gondot
az jelenti, hogy a román oktatási rendszerben a tanárképzés
területén sok a probléma. Az egyik,hogy az alapképzésben együtt
van a tanár -és a tudósképzés. Tehát a leendő kémikus együtt
tanul a leendő kémiatanárral. S aki tanár szeretne lenni,
olyan pedagógiai modult vesz föl, ami feljogosítja a tanításra.
Sajnos ugyanez a séma vonatkozik a mesteri képzésre is.
Tapasztalom szerint ahhoz, hogy valaki jó tanár legyen, ez a
modul elégtelen. Ezért nem egyszer előterjesztettünk a minisztérium
felé olyan javaslatot, ami a problémát orvosolni tudná. Mindez
nem csak a Magyar Tagozat gondja, s attól függetlenül, hogy jó
tanárok dolgoznak nálunk, a képzés rendjét nem változtathatjuk
meg. A legjobb, legrangosabb 5 romániai egyetem konzorciumba tömörült,
és próbál egyeztetni különböző oktatási és kutatási kérdésekben,
s együttes erővel teszünk a szaktárca felé olyan
javaslatokat, melyek a minőséget országos szinten javítaná.
Van-e arra lehetőségük, hogy külön pályázatokat írjanak
ki a magyar nemzetiségű hallgatók számára?
–A kutatási pályázatok egységesen működnek az
egyetem keretén belül, ahogy országos szinten is. Olyan pályázat,
ami kimondottan a Magyar Tagozat számára létezik a diákok számára
kiírt részképzéspályázatok, amelyek magyarországi
egyetemekre jelentenek ösztöndíjat.
Kialakult-e az a szakkollégiumi rendszer, ami megteremti
a tehetséges diákok kibontakozásának feltételeit, tudományos
pályájuk nyomvonalát?
–Hiába francia eredetű a Collegium, s bár a román
oktatási rendszer a francia mintát követi, a szakkollégiumi
rendszer mégsem honosodott meg. A BBTE háttérintézménye, a
Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet,
2004 óta szakkollégiumokat alakított ki az egyes
karokon, de úgy, hogy a bentlakásos rész, tehát maga a kollégium
nem létezett. Idén, a
tavasszal átadott kollégiumi épület egyik részében, a
bentlakásos rendszert is megvalósítottuk. A hallgatók felvételiznek a szakkollégiumba, amihez bentlakás járul,
és a programokat elindítottuk. Tudjuk, hogy amíg egy szakkollégiumi
munka gyümölcse beérik, az beletelik jó néhány esztendőbe,
de mi már annak örvendünk, hogy végre elindult ez a rendszer.
Milyen kapcsolatuk van a magyarországi egyetemekkel? Jönnek-e
vendégelőadók, esetleg vendégdiákok?
–Minden jelentős magyarországi egyetemmel együttműködési
szerződést kötöttünk, melyek közös mesteri és doktori képzésekre
is vonatkoznak. A közös magiszteri képzésre vonatkozó
legfrissebb szerződést szeptember elején írtuk alá
Budapesten, ahol rektor úrral voltunk az ELTE vendégei. Emellett
a Corvinus, a Debreceni, a Szegedi, a Pécsi és Pázmány Péter
Katolikus Egyetemmel az együttműködési szerződés alapján működik
a kapcsolatunk. Ezáltal kölcsönös tanár-és diákcserére kerül
sor. Hozzánk is jönnek Magyarországról; erre egyik példa a
Szegedi Egyetemmel az úgynevezett „áthallgatás”. Október
elején voltak itt nálunk a szegedi diákok, akiket mi elszállásoltunk,
előadásokat hallgattak meg, s részt vehettek programjainkon. S
a mi hallgatóink számára is megvan ez a lehetőség Szegeden.
Ez az első szintje az együttműködésnek, míg a második,
amikor hosszabb ideig tartózkodnak a diákok vendéghallgatóként
másik egyetemen. A harmadik esetben már nem csupán
magyar-magyar együttműködésről van szó, mert évente a diákok
mintegy 5%-a tanul külföldön az európai ERASMUS, CEEPUS vagy más
csereprogramok keretében. Az informatikai CEEPUS hálózat
annyira sikeres, hogy 2004-ben és 2007-ben is elnyerte a
Miniszteri Díjat. ERASMUS-kapcsolatunk minden egyetemmel létezik,
s igen sok diák jön hozzánk is, s tőlünk is sokan tanulnak fél
évet, évet külhoni intézményekben.
Az erdélyi magyar tehetséges diákok szülőföldjükön
kamatoztatják-e tudásukat?
–Ez karonként, tudományterületekként változik. S éppen
azért, hogy diákjaink megtalálják az utat ahhoz, hogy Erdélyben
maradjanak, szükséges a közös mesteri és doktori képzés a
velünk együttműködő egyetemekkel. A közös képzéseknek az
a lényege, hogy megvan a kötödés a szülőföldhöz, s így
nagyobb a lehetőség arra, hogy a BBTE Magyar Tagozatának
hallgatói itt maradnak tudósnak, tanárnak, közgazdásznak vagy
jogásznak.
Mennyire könnyű, vagy nehéz a tapasztalt, tudós kollégák
Kolozsváron tartása?
–Ez is tudományterületek függvénye. Sikerült kinevelünk
egy remek fiatal generációt, s ők azért is tudnak szülőföldjükön
maradni, mert az oktatási minisztérium másfél évvel ezelőtt
„felszabadította” az állásokat és bővíthettük egyetemi
oktatóink, kutatóink sorát. Előtte erre nem volt lehetőségünk.
S arra pedig nagyon büszkék vagyunk, hogy a régió életét
befolyásoló közéleti, gazdasági, politikai személyiségek
jelentős hányada szellemi műhelyünkből került ki.
Medveczky Attila
|
