vissza a főoldalra

 2013.11.08. 

Az egészséges, kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerekért

Az élelmiszerlánc kifehérítése céljából hoztuk létre a kiemelt ügyek igazgatóságát

A kormány elfogadta az agrárgazdaság középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáját. A 2013-2022 közötti időszakra vonatkozó stratégia a partnerségen és a tudásmegosztáson alapuló korszerű szemléletet tükröz, ezzel új alapokra helyezi az élelmiszerlánc szereplőinek viszonyát Magyarországon. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára lapunk megkeresésére elmondta: Magyarországon évente 3 millió ember betegszik meg élelmiszer-eredetű megbetegedésekben az otthoni konyhatechnológia hiányosságok miatt, s ezen a fokozott ellenőrzéseken kívül hosszú távon modern oktatással, ismeretterjesztéssel változtathatunk.

Esetünkben élelmiszerlánc-biztonsági és nem élelmiszerbiztonsági stratégiáról van szó. Mi a kettő közti lényeges különbség?

 –Maga az élelmiszerlánc –biztonság sokkal többet jelent az élelmiszerbiztonságnál. Tehát nem csupán a hagyományos, az élelmiszerekkel kapcsolatos közvetlen kockázatokat kell kezelnünk az elkövetkező időkben, hanem egyéb társadalmi elvárásokat is. Emellett a gazdaságvédelem és a tudásszint megemelése is az állam és az élelmiszerláncban szereplők kiemelt feladata lesz. Így a stratégiában valamennyi olyan termékről, folyamatról, fogalomról is szó van, mely az élelmiszerláncban megjelenik és azzal kapcsolatos, így a talajvédelem, a növény-és állategészségügy, a takarmánybiztonság, a kereskedelem, az import-export is kiemelt szerepet kap a dokumentumban.

 Milyen jövőképet fogalmaz meg a dokumentum?

 –A stratégia jövőképe, hogy az élelmiszerlánc-termékek – főleg az élelmiszerek – mindenkor egészségesek, jó minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása, kereskedelme, felhasználása, fogyasztása során a termelők, a vállalkozók, a fogyasztók – maga a társadalom nagy fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson.

 Hogyan lehet csökkenteni az élelmiszerláncban előforduló egészségügyi és gazdasági kockázatokat?

 –A stratégia elkészítése másfél éves komoly kutatómunka eredménye, és így sikerült azt a két fő területet meghatározni, amely az élelmiszerlánc biztonságának javítását szolgálja. Az egyik, hogy közösen, környezettudatos módon próbáljuk meg csökkenteni az egészségügyi és a gazdasági kockázatokat, s ezzel megfelelhetünk a legfőbb társadalmi elvárásnak. Esetünkben külön kell választani az ismert és az újonnan jelentkező kockázatok csökkentését. Mindkét esetben aránylag rövidtávon jó eredményeket lehet elérni. Ezért fogalmaztuk meg célként a visszaélések elleni fellépéseket, a hamisításokkal szembeni zéró toleranciát, a szervezeti, információs, technológiai fejlesztéseket. A másik fő terület pedig a tudásmenedzsment fejlesztése. A társadalmi tudásmenedzsmenten belül állami tudáscentrumot szeretnénk létrehozni, amihez össze kell hangolni az élelmiszerlánc szereplőinek a működését, hiszen csak így jöhet létre a tervezett tudáshálózat. Az állam tehát nem csupán szankcionálni akar, hanem a kockázatcsökkentés érdekében minél nagyobb tudást kíván átadni az élelmiszerlánc szereplőinek. Ezért is fontos eleme a stratégiának a modern oktatásnak, a képzésnek a fejlesztése. Hisszük, hogy az élelmiszerlánc-biztonsággal való ismerkedést már az óvodában kell elkezdeni. Az általános iskolai korosztályt érintően most vette kezdetét az élelmiszerlánc-biztonság kérdésének a Nemzeti Alaptantervbe emelése. Az ilyen ismeretek átadásával válhat a gyermek felnőtt korára tudatos vásárlóvá, fogyasztóvá – tehát felismeri a manipulációs trükköket – , s elkerülhetővé válnak bizonyos típusú megbetegedések. A szakértők szerint Magyarországon évente mintegy 3 millió ember betegszik meg élelmiszer-eredetű megbetegedésekben. Ezek jelentős része helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával, higiéniai ismeretek átadásával megelőzhető lenne. A stratégián belül a kockázatcsökkentéshez több program kapcsolódik, így a laborhálózatok, az új központi hatósági irányítási és ellenőrzési rendszerek kiépítése. Olyan információs adatbázis létrehozása a célunk, ami által a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fel tudja használni az innováció, a kutatás, a fejlesztések oldaláról beérkezett anyagokat a kockázatok elemzéséhez, s mindez célzott ellenőrzési metódusokat tesz lehetővé.

 A már említett tudáscentrum egy különálló intézmény lesz?

 –A tudáscentrum nem külön költségvetési intézmény, de az természetes, hogy az egész tudáshálózatnak legyen egy vezetője; úgy gondoljuk a Nébih képes ennek a feladatnak az ellátására.

 A Nébih önmagában is képes eredményeket elérni az élelmiszerlánc kifehérítése érdekében?

 –Ez a hivatal egyik fő feladata, de a siker csak az élelmiszerlánc szereplőinek együttműködésével valósítható meg. Szükséges esetünkben is az információk átadása, a kockázatelemzés véghezvitele és a tudásmenedzsment megerősítése. Az élelmiszerlánc kifehérítése céljából hoztuk létre a Nébihen belül a kiemelt ügyek igazgatóságát, ami országos hatáskörrel képes gyorsan reagálni és fellépni a csalárd vállalkozásokkal szemben, és szintén e célból jött létre a tisztességtelen piaci magatartást felügyelő igazgatóság, aminek működését törvényi keretek biztosítják. Emellett folyamatosan építjük ki a kapcsolatot a NAV-val, a rendőrséggel, és a többi jogi társhatósággal.

 Hogyan érhető el a teljes élelmiszerláncban a nyomon követhetőség, tehát, hogy a szennyeződés, a fertőzés eredete visszakövethető legyen a kiindulási pontig?

 –El akarjuk érni, hogy az átláthatóság elvét az élelmiszerek és az élelmiszerláncba kerülő anyagok eredete és nyomon követhetősége területén is érvényesítsük. Azt viszont tudni kell, hogy nincs zéró kockázat az élelmiszerláncban, mindig is előfordulhatnak hibák. A célunk, hogy a minimálisra csökkentsük a megjelenő kockázatok hatásait.

 A gyermekeket az élelmiszerlánc-biztonságának fontosságáról már az iskolákban felvilágosítják, de a felnőttek felé hogyan jutnak el a lényeges információk?

 –Külön program foglalkozik a stratégiában az írott és elektronikus médiumokkal való kapcsolattartással. Az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításánál sok minden az információ köré szerveződik. Ezért az élelmiszerlánc-biztonságát meghatározza az információs társadalom állapota. Fontos, hogy a média csatornáin keresztül minél több információt, adatot, felhívást jutasson el az illetékes hivatal a fogyasztókhoz.

 Elkészült a stratégia megvalósításának ütemterve is?

 –A stratégia egy tíz évre szóló keretdokumentum, ami mérőszámokat is tartalmaz. Miután a kormány elfogadta a stratégiát, a következő feladatunk a szakmai programok részletes kidolgozása, s abban jelenik majd meg az ütemterv, és a rendelkezésre álló pénzügyi keret felosztása.

 A magyarországi vásárló nem csak hazai élelmiszert fogyaszt, hanem külföldről származót is. Mi szavatolja ezek biztonságát?

 –Mi is foglalkozunk azzal a ténnyel, hogy a globalizáció miatt egyre több termék jut be hazánkba az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból. Ezekről a termékekről viszont kevés információval rendelkezik a vásárló, hiszen „kinyílt az olló” a termelő és a fogyasztó között. A bejövő árúkat, s azok kereskedelmével foglalkozó vállalkozókat kell ellenőriznünk; s az import termékekkel kapcsolatban is igaz, hogy a fogyasztónak tudnia kell, hogy azokban mennyire bízhat meg.

 Arról vannak-e adataik, hogy az EU-n belül Magyarország hol áll az élelmiszerlánc-biztonság területén?

 –Nagyon nehéz számokban, arányokban erre a kérdésre válaszolni. A magyarországi objektív mutatók alapján a hazai élelmiszerlánc-biztonsági helyzet jónak mondható, bár egyes kirívó negatív esetek egy ideig erősen ronthatják az összképet. A hazai élelmiszerlánc-biztonsági stratégia előremutató, és hasonló problémákra keresi a választ, mint a témával foglalkozó egyéb EU-s stratégiák, természetesen a magyarországi viszonyokat szem előtt tartva. Emellett az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiának rengeteg kapcsolódási pontja van más stratégiai dokumentumokkal – gondolhatunk például az Európa 2020 –ban megfogalmazott célkitűzésekre.

 Milyen pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre a dokumentumban foglaltak realizálásához?

 –400 milliárd forint szükséges a stratégia megvalósításához, s ez az összeg rendelkezésre is áll a magyar költségvetésben. A célunk, hogy a stratégiával olyan válaszokat adjunk, melyekkel hatékonyan tudjuk felhasználni az élelmiszerlánccal kapcsolatos hazai és EU-s forrásokat.

Medveczky Attila