2013.11.08.
Az
egészséges, kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerekért
Az élelmiszerlánc kifehérítése céljából hoztuk létre a
kiemelt ügyek igazgatóságát
A
kormány elfogadta az agrárgazdaság középtávú élelmiszerlánc-biztonsági
stratégiáját. A 2013-2022 közötti időszakra vonatkozó stratégia
a partnerségen és a tudásmegosztáson alapuló korszerű szemléletet
tükröz, ezzel új alapokra helyezi az élelmiszerlánc szereplőinek
viszonyát Magyarországon. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési
Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért
és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára lapunk
megkeresésére elmondta: Magyarországon évente 3 millió ember
betegszik meg élelmiszer-eredetű megbetegedésekben az otthoni
konyhatechnológia hiányosságok miatt, s ezen a fokozott ellenőrzéseken
kívül hosszú távon modern oktatással, ismeretterjesztéssel változtathatunk.
Esetünkben élelmiszerlánc-biztonsági
és nem élelmiszerbiztonsági stratégiáról van szó. Mi a kettő
közti lényeges különbség?
–Maga az élelmiszerlánc –biztonság sokkal többet
jelent az élelmiszerbiztonságnál. Tehát nem csupán a hagyományos,
az élelmiszerekkel kapcsolatos közvetlen kockázatokat kell
kezelnünk az elkövetkező időkben, hanem egyéb társadalmi elvárásokat
is. Emellett a gazdaságvédelem és a tudásszint megemelése is
az állam és az élelmiszerláncban szereplők kiemelt feladata
lesz. Így a stratégiában valamennyi olyan termékről,
folyamatról, fogalomról is szó van, mely az élelmiszerláncban
megjelenik és azzal kapcsolatos, így a talajvédelem, a növény-és
állategészségügy, a takarmánybiztonság, a kereskedelem, az
import-export is kiemelt szerepet kap a dokumentumban.
Milyen jövőképet fogalmaz meg a dokumentum?
–A stratégia jövőképe, hogy az élelmiszerlánc-termékek
– főleg az élelmiszerek – mindenkor egészségesek, jó minőségűek
és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása,
kereskedelme, felhasználása, fogyasztása során a termelők, a
vállalkozók, a fogyasztók – maga a társadalom nagy fokú
tudatosságot és felelősséget tanúsítson.
Hogyan lehet csökkenteni az élelmiszerláncban előforduló
egészségügyi és gazdasági kockázatokat?
–A stratégia elkészítése másfél éves komoly
kutatómunka eredménye, és így sikerült azt a két fő területet
meghatározni, amely az élelmiszerlánc biztonságának javítását
szolgálja. Az egyik, hogy közösen, környezettudatos módon próbáljuk
meg csökkenteni az egészségügyi és a gazdasági kockázatokat,
s ezzel megfelelhetünk a legfőbb társadalmi elvárásnak. Esetünkben
külön kell választani az ismert és az újonnan jelentkező
kockázatok csökkentését. Mindkét esetben aránylag rövidtávon
jó eredményeket lehet elérni. Ezért fogalmaztuk meg célként
a visszaélések elleni fellépéseket, a hamisításokkal
szembeni zéró toleranciát, a szervezeti, információs, technológiai
fejlesztéseket. A másik fő terület pedig a tudásmenedzsment
fejlesztése. A társadalmi tudásmenedzsmenten belül állami tudáscentrumot
szeretnénk létrehozni, amihez össze kell hangolni az élelmiszerlánc
szereplőinek a működését, hiszen csak így jöhet létre a
tervezett tudáshálózat. Az állam tehát nem csupán szankcionálni
akar, hanem a kockázatcsökkentés érdekében minél nagyobb tudást
kíván átadni az élelmiszerlánc szereplőinek. Ezért is
fontos eleme a stratégiának a modern oktatásnak, a képzésnek
a fejlesztése. Hisszük, hogy az élelmiszerlánc-biztonsággal
való ismerkedést már az óvodában kell elkezdeni. Az általános
iskolai korosztályt érintően most vette kezdetét az élelmiszerlánc-biztonság
kérdésének a Nemzeti Alaptantervbe emelése. Az ilyen ismeretek
átadásával válhat a gyermek felnőtt korára tudatos vásárlóvá,
fogyasztóvá – tehát felismeri a manipulációs trükköket
– , s elkerülhetővé válnak bizonyos típusú megbetegedések.
A szakértők szerint Magyarországon évente mintegy 3 millió
ember betegszik meg élelmiszer-eredetű megbetegedésekben. Ezek
jelentős része helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával,
higiéniai ismeretek átadásával megelőzhető lenne. A stratégián
belül a kockázatcsökkentéshez több program kapcsolódik, így
a laborhálózatok, az új központi hatósági irányítási és
ellenőrzési rendszerek kiépítése. Olyan információs adatbázis
létrehozása a célunk, ami által a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal (Nébih) fel tudja használni az innováció, a kutatás,
a fejlesztések oldaláról beérkezett anyagokat a kockázatok
elemzéséhez, s mindez célzott ellenőrzési metódusokat tesz
lehetővé.
A már említett tudáscentrum egy különálló intézmény
lesz?
–A tudáscentrum nem külön költségvetési intézmény,
de az természetes, hogy az egész tudáshálózatnak legyen egy
vezetője; úgy gondoljuk a Nébih képes ennek a feladatnak az
ellátására.
A Nébih önmagában is képes eredményeket elérni az élelmiszerlánc
kifehérítése érdekében?
–Ez a hivatal egyik fő feladata, de a siker csak az
élelmiszerlánc szereplőinek együttműködésével valósítható
meg. Szükséges esetünkben is az információk átadása, a kockázatelemzés
véghezvitele és a tudásmenedzsment megerősítése. Az élelmiszerlánc
kifehérítése céljából hoztuk létre a Nébihen belül a
kiemelt ügyek igazgatóságát, ami országos hatáskörrel képes
gyorsan reagálni és fellépni a csalárd vállalkozásokkal
szemben, és szintén e célból jött létre a tisztességtelen
piaci magatartást felügyelő igazgatóság, aminek működését
törvényi keretek biztosítják. Emellett folyamatosan építjük
ki a kapcsolatot a NAV-val, a rendőrséggel, és a többi jogi társhatósággal.
Hogyan érhető el a teljes élelmiszerláncban a nyomon követhetőség,
tehát, hogy a szennyeződés, a fertőzés eredete visszakövethető
legyen a kiindulási pontig?
–El akarjuk érni, hogy az átláthatóság elvét az
élelmiszerek és az élelmiszerláncba kerülő anyagok eredete
és nyomon követhetősége területén is érvényesítsük. Azt
viszont tudni kell, hogy nincs zéró kockázat az élelmiszerláncban,
mindig is előfordulhatnak hibák. A célunk, hogy a minimálisra
csökkentsük a megjelenő kockázatok hatásait.
A gyermekeket az élelmiszerlánc-biztonságának fontosságáról
már az iskolákban felvilágosítják, de a felnőttek felé
hogyan jutnak el a lényeges információk?
–Külön program foglalkozik a stratégiában az írott és
elektronikus médiumokkal való kapcsolattartással. Az élelmiszerlánc-biztonsági
helyzet javításánál sok minden az információ köré szerveződik.
Ezért az élelmiszerlánc-biztonságát meghatározza az információs
társadalom állapota. Fontos, hogy a média csatornáin keresztül
minél több információt, adatot, felhívást jutasson el az
illetékes hivatal a fogyasztókhoz.
Elkészült a stratégia megvalósításának ütemterve
is?
–A stratégia egy tíz évre szóló keretdokumentum,
ami mérőszámokat is tartalmaz. Miután a kormány elfogadta a
stratégiát, a következő feladatunk a szakmai programok részletes
kidolgozása, s abban jelenik majd meg az ütemterv, és a
rendelkezésre álló pénzügyi keret felosztása.
A magyarországi vásárló nem csak hazai élelmiszert
fogyaszt, hanem külföldről származót is. Mi szavatolja ezek
biztonságát?
–Mi is foglalkozunk azzal a ténnyel, hogy a globalizáció
miatt egyre több termék jut be hazánkba az EU-n kívüli, úgynevezett
harmadik országokból. Ezekről a termékekről viszont kevés
információval rendelkezik a vásárló, hiszen „kinyílt az
olló” a termelő és a fogyasztó között. A bejövő árúkat,
s azok kereskedelmével foglalkozó vállalkozókat kell ellenőriznünk;
s az import termékekkel kapcsolatban is igaz, hogy a fogyasztónak
tudnia kell, hogy azokban mennyire bízhat meg.
Arról vannak-e adataik, hogy az EU-n belül Magyarország
hol áll az élelmiszerlánc-biztonság területén?
–Nagyon nehéz számokban, arányokban erre a kérdésre válaszolni.
A magyarországi objektív mutatók alapján a hazai élelmiszerlánc-biztonsági
helyzet jónak mondható, bár egyes kirívó negatív esetek egy
ideig erősen ronthatják az összképet. A hazai élelmiszerlánc-biztonsági
stratégia előremutató, és hasonló problémákra keresi a választ,
mint a témával foglalkozó egyéb EU-s stratégiák, természetesen
a magyarországi viszonyokat szem előtt tartva. Emellett az élelmiszerlánc-biztonsági
stratégiának rengeteg kapcsolódási pontja van más stratégiai
dokumentumokkal – gondolhatunk például az Európa 2020
–ban megfogalmazott célkitűzésekre.
Milyen pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre a
dokumentumban foglaltak realizálásához?
–400 milliárd forint szükséges a stratégia megvalósításához,
s ez az összeg rendelkezésre is áll a magyar költségvetésben.
A célunk, hogy a stratégiával olyan válaszokat adjunk,
melyekkel hatékonyan tudjuk felhasználni az élelmiszerlánccal
kapcsolatos hazai és EU-s forrásokat.
Medveczky Attila
|