|
 2013.11.08.
Székkutas újjászületett
Bemutatjuk az antikommunista Fehér Gárda tevékenységét is
Lázár
János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkára
kijelentette: Székkutas jó példája annak, hogy egy élhető
települést hogyan kell megszervezni. Az itt élő 2400 lakosra
fejenként egymillió forint fejlesztési forrás jut a következő
években – mondta a fideszes politikus a község felújított
emlékházának átadásán.
Hogyan tudták elérni, hogy a település lakosaira
fejenként egymillió forint fejlesztési forrás jusson? – kérdezem
Szél Istvánt, Székkutas polgármesterét, a Hódmezővásárhelyi
Többcélú Kistérségi Társulás elnökét.
–A tervek elkészítésének
és a pályázati források elnyerésének az alapfeltétele az a
széleskörű összefogás, ami a községben 2010-ben létrejött.
2010 tavaszán a térség országgyűlési képviselője, Lázár
János, és őszén pedig a polgármester a képviselőtestülettel
együtt olyan szerződést kötött a település lakóival, ami
azt tartalmazza: azért dolgoznak, hogy a székkutasiak reális
elképzeléseit megvalósítsák. Így a képviselőtestületben a
mai napig nincs széthúzás; az a legfontosabb, hogy a falu
lakossága számára minél jobb életkörülményeket teremtsünk.
A település honlapján
ez olvasható: „községünk az elmúlt időszakban nagy változásokon
esett át.” Milyen változások történtek az elmúlt 3 esztendő
alatt?
–Az első, és a legfontosabb a 2008 óta napirenden lévő
szennyvíz-csatornázási 1,1 milliárd forintos projekt benyújtása
volt. A pályázatot megnyertük, s reményeink szerint jövő
tavasszal elkezdődik a beruházás. A második lényeges munka,
az ivóvízminőség-javító projekt, amelyben Hódmezővásárhely,
Mártély és Székkutas közösen vesz részt, a teljes összeg
1,6 milliárdos, ebből a településünket 400 millió forint érinti,
és a falu ivóvízhálózatának rekonstrukcióját, illetve
20-25 lakás vezetékes ivóvízzel való ellátását jelenti. A
községet az elmúlt években többször is veszélyeztette a
belvíz, ezért mindenki örült annak, mikor sikeresen pályáztunk
a „Székkutas Község belterületi vízrendezés I. ütemének”
65 milliós projektjével. A kivitelezési munkálatok éppen a
napokban értek véget. Emellett közintézményeket is
fejlesztettünk. A sportkomplexum felújítására 80 milliót
nyert a község önkormányzata, a beruházás a jövő év
tavaszára fejeződhet be. Szintén megújul a település főtere,
Művelődési Háza és parkja 80 millió forint értékben. Nemrég
adtuk át a felújított falumúzeummal kialakított Emlékházat.
Valljuk, nem létezhet település múzeum nélkül, hiszen általa
a helyiek, az iskolás gyerekek megismerik a falu múltját, történelmét,
s egy ilyen létesítmény turisztikai vonzerővel is bír. A közigazgatási
területen belüli fejlesztésekhez tartozik a Kakasszéki Gyógyintézet
felújítása, és az egykor országos hírű, Kakasszéki-tó
rehabilitációja. Az immár állami fenntartású Erzsébet-kórház
Kakasszéki Gyógyintézetben közel 400 millió forint értékben
a nappali ellátású kezeléshez szükséges infrastruktúrát
alakítják ki. A gazdaságfejlesztés érdekében is igen sokat
tett az önkormányzat, ahogy a helyi cégek is. Folyamatos
egyeztetésekkel mintegy 60 millió forint értékben gazdaságfejlesztési
pályázatokat nyertünk, így épült ki a helyi csokoládégyár
és a pálinkafőző üzem. S a székkutasi gyógynövényfeldolgozó
cég is nyert 100 millió forintot. Ezek mind munkahely-teremtéssel
egybekötött programokat jelentenek. Bízom benne, hogy két év
múlva olyan településen élhetünk, ahol a már európai színvonalú
infrastruktúra kiépítésével nagyban javul a székkutasiak
komfortérzete.
Mi mindent láthat az érdeklődő a nemrég átadott Emlékházban?
–Külön
érdekesség, hogy az épületet az 1930-as években, az Országos
Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) támogatásából hozták létre.
Az ONCSA-keretből épült annak idején a falu több utcája; a
zselléri sorban élő családos embereknek teremtettek annak idején
ilyen módon lakhatási lehetőséget. Ezt az építkezést annak
idején a térség országgyűlési képviselője, dr. Temesvári
Imre is nagyban támogatta. Az emlékház felújításának első
elemeként a vizesblokkot és a villanyvezetéket építettük ki,
hiszen ezek megléte alapvető feltételei a kihelyezett
helyismereti tanórák tartásának, és a turisták fogadásának.
A múzeum legtágasabb helyisége a hajdani falusi nagyszobát
mutatja be hagyományos belső térrel, s a község híres
embereinek hagyatékaiból is láthatunk használati eszközöket,
például, a falualapító Gregus Máté távcsövét, katonaládáját.
Ezek mind abba a korba vezetik vissza az érdeklődőket, mikor
egy egyszerű tanyaközpontból létrejöhetett Vásárhely-Kutaspuszta
községe. A másik szobában a térség őskori emlékeit, így különböző
cserépedényeket állítottunk ki. Két teremben a XX. század második
felének eseményeire emlékezünk: a Fehér Gárda –mozgalomra,
az erőszakos téeszesítésre, a kulákosításra, a
gyapottermesztés abszurdumára. Egy bitófát állítottunk fel,
s rajta három fotó: a halálraítélt fehérgárdistákat ábrázolja.
Tudjuk, hogy 1948-tól sorra jelentek meg a parasztságot sújtó
rendelkezések a szövetkezetesítésről, valamint a beszolgáltatási
kötelezettségekről, a tanyarendszer felszámolásáról. A
parasztság elégedetlensége érthető módon országszerte nőtt,
az őket sújtó, megélhetésüket, létüket fenyegető intézkedések
hatására. A Hódmezővásárhely és Orosháza közötti
tanyavilágban élők mindennapjait is átható létbizonytalanság
és az erős remény hatására 1949-ben ellenállási mozgalom
szerveződött. A szervezkedés motorja a Felvidékről származó
Blahó János lett, aki elsőként Kovács István székkutasi
szeszfőzdést szervezte be, akihez pálinkát főzni járt. Ezzel
a mozgalom 1949 augusztusában megkezdte működését, és a
szervezők aktivitásának köszönhetően gyorsan gyarapodott a
tagok létszáma, rokoni, baráti, ismeretségi kapcsolatokon
keresztül több száz fő került kapcsolatba a Fehér Gárdával.
A vezetőket 1951-ben kivégezték, és a mozgalmat elfojtották. Korabeli
állambiztonsági dokumentumok és fotók szemléltetik az 1940-es
évek végének egyik legjelentősebb antikommunista ellenállási
mozgalmát…Aki ismeri Székkutast, tudja, mit jelent a
Piroska-kultusz. Az 1920-as években cserediákként itt vendégeskedő,
később ismert íróvá lett Hugo Hartung kutaspusztai élményeit
idézte föl Gyakran gondolok Piroskára című regényében.
Mindez a falumúzeumban nem kapott helyet, hanem a Magyar Állami
Vasutak épületében szeretnénk egy olyan kiállítóhelyet létesíteni,
miáltal a Piroska-kultuszt elevenítjük föl.
Vissza a jelenbe:
a kormányzat adósságrendezési
intézkedései milyen módon érintették a községet?
– A magyar állam 42 millió forint adósságot vállalt
át Székkutas település önkormányzatától. Ekkora volt az az
összeg, amit az előző képviselőtestületek halmoztak föl kevésbé
településfejlesztésre, inkább EU-s fejlesztések önerejének
felvállalására. Azóta az önkormányzatnak nincs hitele, s a
beszedett adók többségét a fejlesztésekre tudjuk fordítani.
A községben élők
helyben találnak munkát, vagy bejárnak a közeli városokba
dolgozni?
– Székkutason a helyi gyógynövényfeldolgozó az egyik
legnagyobb foglalkoztató; de a termelőszövetkezet, az önkormányzat
és az állami fenntartású intézmények is többeknek adnak
munkát. A kis-és középvállalkozások pedig 30-40 főt
foglalkoztatnak. Hozzávetőlegesen összesen 300 ember dolgozik a
helyi szolgáltató és kereskedelmi szektorban, de a falu lakóinak
jelentős többsége mezőgazdaságból él, vagy abból egészíti
ki keresetét. Emellett néhányan a közeli nagyvárosokba, Hódmezővásárhelyre,
vagy Orosházára járnak át dolgozni, s éppen azért jelentősek
a székkutasi fejlesztések, hogy a lakosok ne költözzenek el a
településről a jobb megélhetés reményében.
Medveczky Attila
|
