vissza a főoldalra

 2013.11.22. 

40 éve nem volt ilyen alacsony az infláció

Jövőre uniós átlaghoz képest várhatóan 12 százalékponttal lesz kisebb a magyar adósság

Megkezdődött Magyarország 2014-es költségvetésének országgyűlési vitája. Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is tarthatónak minősítette az elképzeléseket, jóllehet néhány kockázatra is figyelmeztettek. Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkár elmondta:  Jövőre többet tudunk fordítani minden kiemelt területre, így az egészségügyre, az oktatásra, a közbiztonságra, társadalmi felzárkóztatásra és nem utolsó sorban a gazdaságfejlesztésre is.

 Mielőtt a 2014. évi költségvetésre térnénk rá, engedjen meg, hogy még az idei évre vonatkozóan tegyek föl két kérdést. Igaz, hogy az év hátralévő időszakában több olyan bevétel realizálódik majd, amire eddig még nem volt példa?

 –A 2013. évre tervezett jelentősebb összegű bevételek közül az év utolsó hónapjára várjuk a három mobilszolgáltató társaság frekvenciahasználati jogának meghosszabbítása ellenértékeként szolgáló, közel 111 milliárd forint költségvetési bevétel elszámolását. A szerződéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megkötötte az érintett társaságokkal, azok befizetései első körben a Hatósághoz folynak be, amely továbbítja majd a költségvetés felé az összeget. Ez a bevétel kétségtelenül jelentős nagyságrendű, de nem tekinthető példátlannak. A költségvetés egyes állami vagyonelemek hasznosításának jogáért már kapott százmilliárdos nagyságrendű bevételt. Az idei év „speciális bevétele” még a pénzügyi szektor tranzakciós illetékhez tartozó külön befizetés, ami szeptember és december hónapok között teljesül.

 Ez azt jelenti, hogy folytatódhat az államadósság csökkentése?

 –A kormány programjának egyik prioritása az államadósság mértékének folyamatos csökkentése. Ezt a hatályos jogszabályok is előírják, így idén és jövőre is csökkenhet az adósság. A Gazdasági stabilitásról szóló törvény szerinti államadósság-mutató mértéke az idei év végére 77,4%-ra csökkenhet, majd 2014 végére 77% alatti értéket érhet el. Ez a folyamat nemzetközi összehasonlításban különösen pozitív. Magyarország adóssága korábban, a gazdasági válság kitörésének évében az EU27 átlagát majdnem 11 százalékponttal haladta meg. 2014-re az uniós átlaghoz képest várhatóan már 12 százalékponttal lesz kisebb a magyar adósság.

 Tudtommal a kormány kiemelt gazdaságpolitikai célja a foglalkoztatás bővítése és a munkahelyteremtő beruházások elősegítése. Ezen célok megvalósítására milyen elemek jelennek meg a 2014-es költségvetésben?

 –A gazdaság várható bővülése önmagában plusz munkahelyeket kell, hogy jelentsen. Ezen kívül a Kormány számos konkrét lépést tett a foglalkoztatás növelése érdekében. Első helyen említeném a Munkahelyvédelmi Akciótervet, amelyben a foglalkoztatást segítő kedvezmények továbbra is adottak az érintett társadalmi csoportok számára. 2013-ban átlagosan közel 740 ezer nehezen foglalkoztatható munkavállaló alkalmazását segítette elő a számukra kínált szociális hozzájárulási adó csökkentése. 2014-ben ez a szám nőhet, hiszen még mintegy 260 ezer munkavállaló esetén tűnik előnyösnek a kedvezmény igénybevétele.

Arra is számítunk, hogy növekedni fog a 2013-tól bevezetett kisadózók tételes adóját (KATA) és a kisvállalati adót (KIVA) választó vállalkozások száma. Az új adónemek miatti, összességében alacsonyabb adófizetési kötelezettség csökkenti a foglalkoztatás terheit; lehetővé teszi, hogy a vállalatok adóterheik növekedése nélkül emelhessenek bért vagy vehessenek fel újabb alkalmazottat. Ezt tehetik mindaddig, amíg erre a nyereségükből keretet tudnak biztosítani. A KATA-t 2013-ban 72.400 fő, a KIVA-t 7.693 vállalkozás vette igénybe. A 2014-es költségvetés azzal számol, hogy a KATA-t jövőre már 150 ezer fő, a KIVA-t 30 ezer cég fogja igénybe venni.

A GYED és a GYES „extra” –azaz többek közt a két ellátás folyósítása melletti korlátlan munkavégzés lehetővé tétele, a GYED és a GYES továbbfolyósítása, a többgyermekes anyák foglalkoztatására járó járulékkedvezmény meghosszabbítása, a Diákhitel tartozások részleges elengedése– mintegy 100.000 család számára jelenthet könnyítést, és egyben növelheti a foglalkoztatást. A közfoglalkoztatás terén a Start-munkaprogram lehetőségei bővülnek, az előző évhez képest 30 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre. A kormány szándéka, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is biztosítani tudja az álláskeresők munkához, jövedelemhez jutását. Így téli közfoglalkoztatási programot alakítunk ki 2013. november 1. és 2014. április 30. között, valamint 2014. év végén. Az uniós programból támogatott kiadások mértéke mintegy 28 százalékkal nő 2014-ben a 2013-as értékhez képest. Emiatt a beruházások, és így a foglalkoztatás is bővülni fognak. Az elmúlt évek kormányzati döntései az uniós források hatékonyabb és gyorsabb felhasználását célozták. A kifizetések gyorsítása a 2014. évi költségvetésben egyértelműen nyomon követhető, a jelenleg futó programok mellett pedig már az új programozási periódus 2014-es forrásai is lehetőséget kínálnak az új célkitűzések támogatására. Az uniós támogatások mellett a tisztán hazai forrásból finanszírozott jelentősebb beruházásokat külön melléklet tartalmazza. A nemzeti vagyon gyarapodását szolgáló fejlesztések révén a kapacitáskihasználási gondokkal küzdő építőiparban is létrejöhetnek új állások.

 A kabinet a következő évre két százalékos növekedést vár, egyes elemzők azonban csak 1,3 százalékot tartanak reálisnak. Mi lehet az okozója ennek a 0,7%-os differenciának?

 –Az említett 1,3 %-os prognózis az általam ismert legalacsonyabb, a GKI által közzétett előrejelzés, ennél az Európai Bizottság is jóval optimistább a saját, 1,8 %-os előrejelzésével. De több intézet a Kormánynál is derűlátóbb: a londoni székhelyű Meryll Lynch például 2,6 %-ot vár. A különbségek oka lehet a gazdasági folyamatokat befolyásoló tényezők (pl. a jegybank Növekedési Programja, vagy a rezsicsökkentés) hatásainak eltérő megítélése. Abban viszont megegyezik az összes előrejelzés, hogy Magyarországon jövőre érdemi gazdasági növekedés lesz, és ezt számos európai ország megirigyelhetné.

 A jövő évi költségvetésben megjelenő 2,9 százalékos hiányt és 2,4 százalékos inflációt mennyire lehet az utóbbi évekhez mérten sikernek elkönyvelni?

 –Magyarország 2014-ben is az Európai Unió szabályai által meghatározott 3%-os küszöbszint alatt tudja tartani az államháztartás hiányát. Ez egyértelműen sikernek könyvelhető el, hiszen jelenleg a tagországok nagyobbik fele ellen túlzottdeficit-eljárás folyik a költségvetési követelmények megsértése miatt, hazánk viszont nem csak hogy ez év júniusában kikerült a 2004-es csatlakozásunk óta folyó eljárás hatálya alól, de továbbra is a tagállamok azon felső harmadába tartozik, amelyek képesek a költségvetési követelmények teljesítésére.

Az árstabilitás és a forint fizetőképességének megőrzése kiemelt szerepet kap a gazdaságpolitikában. Hosszú évek után megtört az a tendencia, hogy a pénzromlás üteme jelentősen meghaladja az MNB középtávú, 3%-os célját, sőt, 40 éve nem volt ilyen alacsony az infláció.

 A 3 százalék alatti hiánycél tartása érdekében a költségvetési javaslat mekkora mértékű tartalékot tartalmaz?

 –Két jelentős tartalékot tartalmaz a jövő évi büdzsé tervezete, ezek összesen a GDP 0,7%-át teszik ki. 2014-ben a 120 milliárd forintos „normál” tartalék mellett a 100 milliárd forintos, rendkívül szigorú feltételek szerint felhasználható Országvédelmi Alap szolgálja hazánk pénzügyi stabilitását. Így a 3 % alatti hiány és az adósságcsökkentés akkor is elérhető, ha nem várt események következnének be.

 Az export és az import esetében mekkora emelkedéssel számolnak?

 –A külkereskedelem területén fokozatos dinamizmusra számítunk. Egyrészt az európai adósságválság által keltett hullámvölgyből már kifelé tart Európa, és idén már újra növekedésnek indultak európai exportpiacaink. Nemzetközi intézmények és elemzők előrejelzéseivel összhangban arra számítunk, hogy az EU gazdasága egyre erőteljesebben fog növekedni, ami a magyar export bővülésének is utat nyit. Emellett a magyar gazdaság exportkapacitásai számottevő mértékben emelkedtek a közelmúltban, főként a járműipari beruházások eredményeképp (Audi, Mercedes, GM), amelyek Magyarország számára további exportpiaci részesedés-növekedést hoznak. Ezeknek a hatásoknak az eredőjeként az export közel 6%-kal bővülhet 2014-ben. Az import az exportéhoz hasonló mértékben emelkedhet, köszönhetően az élénkülő belső keresletnek, illetve az exportcikkek előállításához felhasznált külföldi anyagigénynek.

 Mi mindent vesznek figyelembe a jövő évi makrogazdasági alappályát illetően?

 –A makrogazdasági prognózis elkészítésekor minden olyan rendelkezésre álló adatot és információt figyelembe veszünk, amely hatással lehet a makrogazdasági pálya alakulására. A szokásos feltevéseken túl, mint például a külső kereslet, a kormányzati kiadások vagy a foglalkoztatás alakulása, többek között olyan plusz elemekkel is számoltunk, mint a Növekedési Hitelprogram beruházásokra gyakorolt hatásai, vagy a rezsicsökkentés fogyasztásélénkítő és dezinflációs hatása. Ezek alapján a 2014-es évre 2 százalékos növekedési ütemmel és 2,4 százalékos inflációval számolhatunk.

 Bizonyára a rezsicsökkentésnek és a devizahitelesek terheinek enyhítésének fogyasztásnövelő hatása is van. Azt meg lehet-e jósolni, számszerűsíteni, hogy ez mennyiben befolyásolja a jövő évi növekedést?

 –Számításaink szerint a végtörlesztés és az árfolyamgát-mechanizmus eddig összesen több mint 400 milliárd forintot hagyott, míg az eddigi három rezsicsökkentés összesen évente további közel 280 milliárd forintot fog hagyni a háztartások zsebében. Ezek az intézkedések számottevő többletjövedelemhez juttatják a háztartásokat, így jelentős mértékben hozzájárulnak a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül a beruházások növekedéséhez is.

 Azt olvastam, hogy a jövő évi makropálya jellemzője az, hogy konzervatív. Lapunk olvasói nem mind gazdasági szakemberek, kérem, ezért fejtse ki bővebben, mit jelent a konzervatív markropálya fogalma.

 –A mindenkori makrogazdasági előrejelzések szükségszerűen bizonytalanok, hiszen vannak olyan kockázati tényezők, melyek hatását nem lehet egyértelműen számszerűsíteni. Ezek a kockázatok lehetnek úgynevezett felfelé vagy lefelé mutató kockázatok. Az előbbiek arra vonatkoznak, hogy a kockázat bekövetkezése pozitív hatással bír, míg az utóbbiak negatívan befolyásolják a makropályát. Egy példával élve: a legutóbbi makrogazdasági prognózisnál olyan pozitív kockázatokkal lehet számolni, mint a Növekedési Hitelprogram erőteljesebb hatása. Vagyis a GDP növekedése akár magasabb is lehet, ha a programnak köszönhetően az olcsó hitelt felvevő vállalatok több, nagyobb összegű beruházást valósítanak meg az általunk feltételezettnél. A konzervatív módon készített makropálya tehát arra utal, hogy egyes elemek hatásait oly módon érvényesítjük a makrogazdasági előrejelzésben, hogy a kedvező hatások várható mértékét valamelyest alulbecsüljük. A jövő évi gazdasági növekedés tehát akár magasabb is lehet 2%-nál, s ez az államháztartás pozícióját is javíthatja.

 Mi az, amire 2014-ben több költségvetési forrás jut, mint az idei évre vonatkozóan?

 –Jövőre többet tudunk fordítani minden kiemelt területre, így az egészségügyre, az oktatásra, a közbiztonságra, társadalmi felzárkóztatásra és nem utolsó sorban a gazdaságfejlesztésre is.

 Egyes sajtóorgánumok szerint a stadionépítések és nemzeti konzultáció a 2014-es büdzsé nyertesei. Ezt többen kritikával illetik. Mi erről helyettes államtitkár úr véleménye?

 –Véleményem szerint a jövő évi költségvetés nyertesei a lakosság legszélesebb rétegei. A lakosság egészét érinti a költségvetési, makrogazdasági számokban figyelembe vett rezsicsökkenés jótékony hatása, amely növeli a lakosság rendelkezésére álló jövedelmet, így a fogyasztást is, és csökkenti az inflációt. A közoktatásban a köznevelési törvény alapján illetménynövekedés történik, amely mintegy 160 ezer pedagógus számára összesen 153 milliárd forintot meghaladó többletkiadást jelent. De a 2014-es költségvetés nyertesei közé tartoznak a nehezen foglalkoztatható munkavállalók a számukra kínált szociális hozzájárulási adó csökkentésén keresztül, továbbá a Start-munkaprogram kedvezményezettjei is a bővülő lehetőségeknek köszönhetően, illetve a családi adókedvezményekben részesülők szélesedő köre is (260 ezer háztartás) a népesedéspolitikai program kapcsán. Azaz a sportberuházások és a nemzeti konzultáció kizárólagos prioritásként való említése közel sem fedi le a valóságot.

 Vannak, akik úgynevezett „választási költségvetés” meghozatalárról beszélnek. Mi a kormány válasza erre a felvetésre?

 –Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának számai szerint sajnos tudjuk, hogy mit jelent a választási költségvetés Magyarországon, illetve milyen eredménnyel zárt a költségvetés ezen években. 9 százalékos vagy azt meghaladó költségvetési deficitszintek is voltak azokban az években, amikor országgyűlési választásokat rendeztek Magyarországon. Gondoljunk csak a 2002-es vagy 2006-os adatokra, amikor rendre 9 és 9,4 százalékos volt a költségvetési hiány. Amennyiben a 9 százalék fölötti hiányt vetjük össze a 3 százalék alatti hiánnyal, akkor azt gondolom, hogy nagyon éles az ellentét. Még egy nagyon fontos dolgot emelnék ki: a 2010-ben megválasztott új Országgyűlés egy rendkívül szigorú alaptörvényt és stabilitási törvényt fogadott el, amely a stabil, fenntartható államháztartási gazdálkodást tűzte ki célul. Az ennek keretében elfogadott adósságcsökkentési szabály meghatározza a fiskális mozgásteret. Nincs tehát jogi lehetőség arra, hogy a mindenkori kormány felelőtlen módon gazdálkodjon, és az államadósságot növelje. Ezek alapján én azt gondolom, hogy a számok mellett a jogi környezet is biztosítja azt, hogy 2014-ben nem beszélhetünk választási költségvetésről.  

A Költségvetési Tanács milyen kockázatokra hívta föl a költségvetési törvényjavaslat szempontjából a figyelmet?

 –A Tanács a 2014. évi bevételi előirányzatok közül elsősorban az áfa-bevételek, azon belül is a pénztárgépekből származó 2014-es fehéredési hatás esetében lát kockázatot. Én bízom abban, hogy az online pénztárgépekből származó 2014-es fehéredési hatás megvalósul, s a pozitív horvát, vagy bolgár példák után a magyar rendszer is sikeres lesz.

Emellett a Tanács a frekvenciaértékesítésből tervezett – az áfával együtt a GDP 0,5 százalékára rúgó – bevétele az, ami a Tanács véleményezése szerint nehezen teljesíthető. Ugyanakkor itt is van számos pozitív nemzetközi példa (Hollandia, Írország, Svédország, Németország és Dánia), melyeket figyelembe vettünk. A Tanács ezen túl az idei évhez hasonlóan nagyobb Országvédelmi Alapot tartott volna célszerűnek; míg a Kormány összességében kisebb kockázatot lát a jövő évet illetően, hiszen nem várható az adórendszer jelentős átalakítása és a gazdasági növekedés is stabilabb lábakon áll, mint 1 évvel ezelőtt. A Költségvetési Tanács és a Nemzetgazdasági Minisztérium között érdemi szakmai diskurzus alakult ki, mely alapján a főbb folyamatokat azonosan látjuk: a hiány 3% alatt tartható, az államadósság tovább csökkenthető. Ezért nem volt alapvető kifogása a Tanácsnak a költségvetési tervezet ellen.

 A Tanács az adósságszabály felülvizsgálatát is szükségesnek tartja. Megtörténik majd ez a lépés is?

A Tanács felvetései szerint az államadósság számítása az uniós módszertan alapján kellene, hogy történjen, a nominális adósság összege legfeljebb a tervezett inflációval nőhetne, és az adósságmutatót középtávra, éves célként is meg kellene határozni a költségvetési törvényben.

A Kormány célja, hogy az államadósság csökkentése továbbra is egyértelműen megjelenjen az Alaptörvényben. Ezen cél elérése a szaktörvények szintjén többféle megoldást is lehetővé tesz. Személyesen egyetértek azzal, hogy célszerű megvizsgálni a hatályos módszertan módosítását, a lehetséges alternatívákat. Azt gondolom ugyanakkor, hogy csak az adósság csökkentésének üteméről, az ezt szabályozó módszertanról lehet vita, magáról a csökkentés irányáról nem.

Az Állami Számvevőszék véleménye szerint a központi költségvetés finanszírozásának tervezésénél a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek az egyéb finanszírozandó tételek közt megjelenő EU transzferek egyenlege számít. Egyetért a kormány ezzel a megállapítással?

 –A kockázati tényezők azonosítása nem „fekete vagy fehér”. Az Európai Uniótól érkező források, az úgynevezett uniós transzferek nagyságrendje nem csak a kormányzati szervektől, hanem a kedvezményezettek kifizetésének ütemétől, mértékétől is függ. Ez utóbbi jelentős felfutást mutat mind a 2013. évben, mind 2014-ben. 2013. október végéig a teljes évre előirányzott 1645 milliárd forint összegű fejlesztési kiadásból 1383 milliárd forint teljesült, és – a novemberre, decemberre várható kifizetésekkel is kalkulálva – az év egészére nézve meghaladhatja akár az 1800 milliárd forintot.

A tervezett kifizetések üteméhez igazodik az Unió átutalása, azonban ezt befolyásolhatja pl. az Európai Unió költségvetésében az év végén jelentkező esetleges likviditási gondok. Az előre pontosan nem meghatározható tényezők valóban nehezítik a finanszírozási terv elkészítését, azonban év közben már nagyobb biztonsággal jelezhető előre az uniós transzferek nagyságrendje.

 A kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját mennyire ismerik el a pénzügyi piacok?

 –A gazdaságpolitika eredményeit véleményem szerint a pénzügyi piacok is elismerik. Ennek egyértelmű jele, hogy az államadósság finanszírozási költsége számottevően csökkent, az állampapírhozamok ugyanis rekord alacsony szintre süllyedtek az elmúlt időszakban. A magyar állampapírok kereslete a mérséklődő hozamok ellenére sem csökkent, amely szintén a nagymértékű befektetői bizalom meglétének bizonyítéka. A fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon, az ország sérülékenysége pedig tovább csökkenjen.  Magyarország megítélése a nemzetközi befektetők irányából is javulást mutat, hiszen az ötéves CDS felár csökkenő trendet követ, és már több mint két hónapja 300 bázispont alatt van – ezzel érdemben jobb, mint több, korábban nálunk stabilabbnak hitt európai ország mutatója.

Medveczky Attila