vissza a főoldalra

 2013.11.22. 

Esélyt a bihari gyermeknek

Évek óta kétszámjegyű csökkenést mutat az elkövetett bűncselekmények száma

Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű, bihari kistérségében 600 millió forintos, kétéves felzárkóztatási program indult a hátrányos helyzetű gyerekek egészségügyi, szociális és oktatási helyzetének javítására.

 Mi késztette önöket arra, hogy pályázzanak az „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére”? – kérdezem Muraközi Istvánt, Berettyóújfalu polgármesterét, a pályázó társulás elnökét.

 –Nagy örömet jelent számunkra, hogy sikerrel pályázott a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása – amely a térség 29 települését fogja össze –, s így nyert el mintegy 600 millió forint, vissza nem térítendő, önerő nélküli európai uniós támogatást. Sajnos az ország 33 leghátrányosabb kistérségéhez tartozunk, ami azt jelenti, hogy az itt élők 40%-a – elsősorban a gyerekek– hátrányos helyzetűek. A 2007-2013-as EU-s fejlesztési forrásokból mi már legalább öt vagy hat a gyermekek beilleszkedését, felzárkóztatását, a gyermekszegénység elleni programban vettünk részt több-kevesebb sikerrel. A siker azzal mérhető le, hogy milyen későbbi együtthatókkal bírnak a gyerekek a szociális helyzetük, illetve a továbbtanulás vonatkozásában. Míg ezek a korábbi pályázatok 30 és 50 millió forintos összegben voltak meghatározva, esetünkben olyan komplex pályázati lehetőség – TÁMOP 5.3-as –állt rendelkezésünkre, mely alapján az eddigi források több mint tízszeresét lehetett elnyerni. Mi ennek a pályázatnak egy sokkal hétköznapibb nevet adtunk: „esélyt a bihari gyermekeknek” címmel, amivel arra utalunk, hogy a szegénységből, a leghátrányosabb helyzetből való kilábalást az alapoknál, a gyermekeknél kell elkezdeni. Azt is tudjuk, hogy ez a program bármilyen nagy összegű is, az itt élő embereknek felzárkóztatását komplexen gazdasági, szociális, kulturális változásokkal lehet elérni. Ehhez egy ilyen pályázat nagyon sokat tud segíteni, de nem „csodatevő”.

 Volt már arra példa, hogy a bihari hátrányos kistérséghez ilyen nagy volumenű, 600 millió forintos támogatás érkezzen?

 –Infrastrukturális támogatások érkeztek a térségbe, de egy ilyen összetett programra még nem kaptunk ekkora forrást. Tudni kell, hogy a programban részt vesz a kistérség valamennyi bölcsődéje, óvodája és iskolája. A programban főállásban és részmunkaidőben 43 helyi lakost foglalkoztatnak, de más jogviszonyban, a két éves program ideje alatt, csaknem 400-an vesznek részt a munkában. Ez is annak az oka, hogy Dr. Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár két alkalommal is megvizsgálta azt, miként történik a program beindítása, hiszen Komádiban és Biharkeresztesen Biztos Kezdet Gyermekházakat hoztunk létre. Ezekben az intézményekben a szakemberek a kisgyermekes családok beilleszkedését próbálják elősegíteni.

 Milyen felmérések alapján döntöttek arról, hogy 32 ezer embert céloznak meg a programmal?

 –55 ezer fő már említett 29 település összlakosságszáma, és mivel minden oktatási, nevelési intézmény érintett, s nem csak a gyermekek, hanem a családok is, így azt számoltuk ki, hogy a kistérségben élők közel 60%-át tudjuk elérni ezzel a programmal, amibe beletartoznak például a családi foglalkozások, a nyári napközik, a táborozások; a középiskolás kollégistákat pedig nevelőik színházba, moziba, koncertekre is elviszik. Sajnos azt lehet látni, hogy ennek a 32 ezer embernek a 40%-a konkrétan hátrányos helyzetű. Erre a térségre is jellemző, hogy az 1000 fő alatti települések elöregedők, s az ott élők mélyszegénységben élnek, s azt szeretnénk elérni, hogy akik itt vállalnak gyermeket, azokon segítsünk ezzel a programmal.

 Azért is fontos, hogy a családok szerepét is megemlítette, mert annak idején dr. Kopp Mária professzorasszony többször kihangsúlyozta, hogy önmagában nem létezik gyermekszegénység, hiszen a gyermekek nem elszakítva, hanem szüleikkel, rokonaikkal élnek egy fedél alatt.

 –Természetesen, ez így van, és a program további része, hogy annak befejeztéig egészségügyi szűrővizsgálatokon vesz majd részt minden első és ötödik évfolyamos gyerek, rászorultsági alapon pedig gyógyászati segédeszközök vásárlásához is kaphatnak hozzájárulást. Így olyan látlelettel, felmérési mutatókkal rendelkezhetünk, amelyek eddig hiányoztak, hiszen az egészségügyben is a jól felállított diagnózis alapján lehet meghatározni a terápiát.

 „Mit ültetsz a kertedbe?” címmel növénytermesztési technikákkal is megismerkedhetnek a diákok. Mi ennek a lényege?

 –Vidéki településeken élünk, és sajnos nagyon sok az elhanyagolt kertek, mezőgazdasági területek száma. Ezért meg kell tanítani az embereket a mezőgazdasági munkákra, annak tudtában, hogy a gyakorlati képzést nagyon elhanyagolták az elmúlt évtizedekben. S ezzel a programponttal a családok élelemmel való ellátásban is segíthetünk úgy, hogy kertművelési képzésen vehetnek részt az érdeklődők. Ezzel is élhetőbbé válnak a ma még hátrányos helyzetű települések.

 Gondolom, senkin sem lehet erőszakkal segíteni. A szakemberek feladata, hogy felvilágosítsák az érintetteket, miért is jó részt venniük ebben a projektben?

 –Szükséges a célcsoportok folyamatos tájékoztatása, hogy tudják meg, milyen lehetőséget kínálunk számukra. Annak örülök, hogy a Bihari Gyerekesély Iroda munkatársai korábban a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében dolgoztak, s így azok a szakemberek, akik oktatási, pénzügyi területen megfelelő tapasztalatokat szereztek, most a pályázat sikerén dolgoznak. Az is nagy eredmény, hogy a Biztos Kezdet Gyermekházakban – ezek nem gyermekmegőrző intézmények – folyamatos a gyerekzsivaj, s ott együtt vannak a szülők a csemetéikkel. Tehát értik és ki is használják a településen élők a lehetőségeket.

 A gyerekek példakövető magatartást gyakorolnak. Fontos, hogy a szakemberek jó példákat mutassanak föl?

 –A még romlatlan gyerekek a jó példákat a tapasztalatok alapján tudják követni, s így már elképzelhető, hogy otthonukban is más magatartási formákat gyakorolnak.

 Hosszú távon a közbiztonság helyzete is javulhat a projektnek köszönhetően?

 –Már eddig is nagyon sokat javult a térség közbiztonsági helyzete. Berettyóújfaluban évek óta kétszámjegyű csökkenést mutat az elkövetett bűncselekmények száma. Mivel a rendőrség létszáma nem nőtt, ezért arra gondolhatunk, hogy a rendőrök jobban végzik a munkájukat, és a lakosok gondolkodása is megváltozott. Hiszem, hogy mindez összefügg a közmunkaprogramokban résztvevők nagy számával. Ha valaki a munkája ellenértékeként a családja havi megélhetését biztosítani tudja, kevésbé szorul rá arra, hogy a bűnözés útjára lépjen.

 A falvak elnéptelenedésének egyik megállítója lehet a munkahelyteremtés. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a térségbe minél több beruházó érkezzen? Lényeges, hogy a fiatalok piacképes munkákat tanuljanak?

 –A közelmúltban volt egy olyan programunk, amely során népi mesterséget tanítottunk meg a munkaerőpiacról kieső halmozottan hátrányos helyzetűek részére. Több százan vettek részt ebben a projektben, s már találkozunk velük vásáros napokon, s árulják portékájukat. Emellett Berettyóújfalu és környéke része a kiemelt gazdasági övezeteknek. Mindez lehetőséget jelent az itt élők számára, mert az ide települt vállalkozások sok kedvezményben részesülnek. A bihari térség fejlődése akkor gyorsulhat föl, ha a gyorsforgalmi úthálózat elér hozzánk. Most már úgy tűnik, elhárult ez ügyben az utolsó akadály is, s az út kiépülésével a nagyobb beruházók is megérkeznek a térségbe. A versenyképes piaci tudásra rátérve: Berettyóújfaluban két szakképző iskola is működik. Az volt a célunk, hogy olyan oktatási rendszert hozzunk létre, amely nagyon gyorsan reagál a piaci igényekre. Ezért a térségünk a szakmunkát igénylő iparágak idetelepülését támogatja.

Medveczky Attila