vissza a főoldalra

 2013.11.29. 

Tanja Miščević: Az EU-tárgyalások legfontosabb témája a mezőgazdaság, a regionális fejlesztés és az energiapolitika lesz

Belgrád szemszögéből nézve a remélhetőleg hamarosan megkezdődő EU-csatlakozási tárgyalások kiemelten fontos témaköre a mezőgazdaság, a regionális fejlesztés és az energiapolitika lesz - emelte ki hétfőn Brüsszelben Tanja Miščević, Szerbia EU-csatlakozási főtárgyalója az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemző műhely pódiumbeszélgetésén, amelyet a nyugat-balkáni EU-bővítési esélyeknek szenteltek.

 A szerb diplomata elmondta: megítélése szerint mintegy 4-5 éves csatlakozási tárgyalási folyamatra kell felkészülni. Szerb részről már létrehozták a 35 munkabizottságba szánt szakemberek listáját, a tárgyalások ugyanis 35 témafejezetre bontva zajlanak majd.

 Szerbia a civil társadalomnak a tárgyalások menetébe való bevonását illetően nem kívánja követni Montenegró azon példáját, hogy a tárgyaló delegációkon belül kapnak helyet a civil szervezetek képviselői. Szerb felfogás szerint - közölte Miščević - a döntéshozatali felelősség legnagyobb része az állami apparátusnál van, és ezt a delegációknak is tükrözniük kell. Az más kérdés - tette hozzá -, hogy a kormányzati tárgyaló apparátus kikéri a civilek véleményét, tájékoztatását az egyes felmerülő kérdésekben.

 Miščević utalt arra, hogy Szerbiának más országok korábbi csatlakozási tárgyalásainál bonyolultabb folyamatra kell felkészülnie, mert az unió vele szemben már olyan tárgyalási módszertant dolgozott ki, amely figyelembe veszi az előző csatlakozókkal kapcsolatban leszűrt tapasztalatokat. Így Brüsszel külön kritériumokat fogalmazott meg ahhoz is, hogy egyáltalán meg lehessen nyitni egyes témafejezetek tárgyalását.

 A diplomata ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások szerint a szerb társadalomban az EU-csatlakozás támogatottsága alig haladja meg az ötven százalékot, míg a reformok megvalósítását mintegy 68 százalék tartja elengedhetetlennek. Vagyis - vonta le a következtetést - a szerbek számára a reformok fontosak igazán, azokat saját maguk érdekében akarják megvalósítani, és ha ez egyben az EU-csatlakozási követelmények teljesítését is jelenti majd, az "plusz hozadék" lesz.

 Szerbia EU-csatlakozási folyamatának és a Belgrád-Pristina viszony normalizálásának erősítenie és nem gyengítenie kellene egymást - hangoztatta Tanja Miščević. Elmondta: egyelőre nem tisztázták, hogy a szerb-koszovói viszony normalizálásának követelményét - amit az unió részéről feltételként szabtak Szerbia európai integrációjához - milyen tárgyalási keretek közt fogják majd érvényesíteni a csatlakozási tárgyalások során.

 Elvben - fejtette ki - két modell képzelhető el. Az egyik, hogy ezt a szempontrendszert az utolsó, 35. tárgyalási témafejezet keretei között, az úgynevezett "egyebek" körében igyekeznek majd áttekinteni. A másik lehetséges módszer, hogy a 35. fejezet mellett a többi témafejezeten belül is altémaként külön-külön napirendre tűzik a szóban forgó témakör lehetséges koszovói vonatkozásait.

 A szerb főtárgyaló leszögezte: Belgrád az előbbi metódust tartaná szerencsésebbnek, mert különben a szerb tárgyaló delegációnak minden egyes témafejezetet külön-külön egyeztetnie kellene nem csupán Brüsszellel, hanem Pristinával is.

MTI)