|
 2013.11.29.
Az Unióban a negyedik legmagasabb létszámbővülést
értük el
A kisgyermekes családoknál a munkát terhelő adókat csökkentjük
Család és munka,
azaz a gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztetése témában
tartott előadást a Fókuszban a CSALÁD című konferencián Szalai
Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős
miniszteri biztos a Parlamentben. A miniszteri biztos a munka
és a család összeegyeztetésének irányába tett kormányzati
lépéseket és eredményeket foglalta össze.
2012-ben 20
éves csúcsot ért el Magyarország a női foglalkoztatottságban.
Mit jelent ez a számok tükrében?
–Az elmúlt évben a nők foglalkoztatási rátája 20 éves
csúcsra emelkedett, a 15-64 éves nők 52,1%-a dolgozott, ezzel
az Unióban a negyedik legmagasabb létszámbővülést értük
el. Csupán a nálunk sokkal nagyobb létszámú országok tudtak
megelőzni bennünket, mint Németország, Nagy-Britannia és
Olaszország. Növeli az eredmény értékét, hogy eközben a
nemzetközi környezet más tendenciát mutatott, hisz 10 uniós
országban csökkent a női foglalkoztatás. Mind a teljes munkaidősök
– akik heti 35 óránál többet dolgoznak -, mind a részmunkaidősök
száma emelkedett, sőt 2012 az első olyan évünk volt, amikor
minden ötéves korcsoportban nőtt a foglalkoztatási mutató.
Valamint a kisgyermekes anyák is15 ezer fővel többen dolgoznak
Azok a nők, akiknek a legfiatalabb gyermeke 6 évesnél
kisebb amúgy a foglalkoztatás területén nagyobb kockázattal bírnak
Magyarországon. A kormányváltás előtt 33,4%-uk volt jelen az
aktív munkaerő-piacon, tavaly ez 36,1%-ra emelkedett, így 190
ezer kisgyermekes anya dolgozott.
Mára tehát
kialakult a rugalmas, családbarát munkaerőpiac hazánkban, vagy
vannak még hiányosságok?
–Azt gondolom, hogy kiváló alapok születtek meg, de még
van teendőnk. Elvitathatatlan eredmény, hogy 2012-ben már
minden hetedik kisgyermekes nő tudott részmunkaidőben dolgozni,
29 ezer fő., de ez még mindig nem annyi, ahányat szeretnének.
A kormányváltás idején még csak 18 ezer volt ugyan a számuk.
Szinte minden elemzés azt mutatja, hogy sokan vállalnának munkát,
ha megoldható lenne, hogy csak heti 1-2 napot kelljen távol
lenni a gyermektől, amíg kicsi. Gondot jelentett eddig, hogy a
gyermek 1 éves korától csak akkor dolgozhatott az anya, ha
lemondott a GYED-ről, és GYES-t igényelt, de az ezen idő alatt
megkeresett bér nem tudta kompenzálni azt a jövedelem-kiesést,
amit a GYED-ről a GYES-re történő visszalépés jelentett. Az
anyák tehát kivárták a gyermek 2 éves korát, és csak utána
jelentek meg a munkaerő-piacon. Ennyi idő viszont elég ahhoz,
hogy nehezebb legyen munkát találni, hisz az időkiesés
megkoptatta a korábbi lehetőségeiket, tudásukat. Mai adatok
szerint 200 ezer GYES-en levő nő vagy főállású anya közül
mindössze 20 ezer dolgozik az ellátás mellet.
A GYED melletti munkavégzés tilalmának feloldása, azaz
a GYED extra csomag megoldás lesz a jövő évtől erre a problémára,
s igazi áttörés várható a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában.
A kormány lehetővé teszi ezzel az intézkedéssel, hogy a
kisgyermekes anyák legálisan kiegészítő jövedelemhez
juthassanak 2014-től ha a gyermek egy éves kora után munkába
állhat úgy az anya, hogy nem kell lemondania a GYED és a GYES közti
összegről, az is ott maradhat a családoknál.
Miként lehet biztosítani azt, hogy a gyermekvállalás
időszakában, hogy a kisgyermekes anyák se szoruljanak ki a
foglalkoztatásból?
–Úgy gondolom, erre a megoldás az atipikus, a részmunkaidős
foglalkoztatási módok kiterjesztése. A foglalkoztathatóság
fenntartásához biztosítani kell, hogy akár rövid időre, néhány
hónapra visszamehessen a kisgyermekes anya dolgozni, és ezzel a
csekély idővel is megmaradhatna az összes olyan kompetenciája,
ami a munkavégzéshez kell. Sok terület kezdett el gondolkodni a
kisgyermekes anyák helyzetével kapcsolatosan, több olyan kisebb
és nagyobb cégről is tudok, ahol szakmai szinten komolyan
kezelik már a kérdést. Pár évvel ezelőtt a munkaadók,
munkavállalók, esetleg szakszervezetek ügyének tekintették
csupán a foglalkoztatást, mára viszont sok civil és különféle
szakmai szervezetek is keresnek megoldásokat, amelyek előremutatóak.
Fontos látni, hogy a kisgyermekes anyaság egy átmeneti időszak,
a gyermekek nőnek, önállósodnak, sőt később még segítenek
is a családi munkában, és egy-két év alatt vissza tud állni
a rendes munkarendbe az anya is. A munkaadók és munkavállalók
mellé kell katalizátorként egy olyan szabályozó rendszer, ami
segíti, generálja, hogy jó megoldások születhessenek. Egy
adott munkahely szervezeti kultúrájától és a család lehetőségeitől
függ, hogy egy-egy anyának mi a legjobb megoldás. Az egyik család
inkább hetente egy-két napra tudja jobban megoldani a gyermek
felügyeletét, másik pedig inkább minden nap, de csak rövidebb
időre. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy jobbára egyedi
megoldásokat alkalmaznak még a nagy létszámú munkahelyeken
is.
A kormány az elmúlt két évben milyen lépéseket tett
a nők és a családok támogatása érdekében?
–A kormányváltás után a válsággal és számos gazdasági
problémával küzdő országban kellett elkezdeni a lehetőségekhez
képest a leggyorsabban intézkedéseket foganatosítani a
kisgyermekes családok ügyében is. A kérdéseket máshogy tettük
fel, mint korábban, és más válaszokra is leltünk. Úgy láttuk
jónak, ha a kisgyermekeseknél a munkát terhelő adókat csökkentjük,
és ezzel ott hagyunk forrást, ahol megdolgoztak érte. 2011-től
az egykulcsos személyi jövedelemadóval és a korábbinál
sokkal jelentősebb családi adókedvezménnyel előnyökhöz
juttattuk a munkájukból élő gyermekeseket, ez intézkedés
elismerte a gyermekneveléssel együtt járó munka értékét. Ez
utóbbi az egyik legnagyobb létszámot érintő kedvezmény ma az
adórendszerünkben. A családi kedvezményeket igénybe vevők száma
nagyobb, mint egymillió fő,és egy kicsivel több nő veszi igénybe,
mint férfi. 2012. januártól lépett életbe az új munka törvénykönyve,
ami megteremtette azt a kereteket, a munkaerő-piac kialakításához.
2013-tól pedig a munkahelyvédelmi akció keretében komoly járulékkedvezményeket
biztosítottunk többek közt a kisgyermekeseket foglalkoztatóknak.
A kormány ezt a támogatást a foglalkoztatásuk megkezdésétől
számítva 3 évig biztosítja azoknak, akik az elmúlt 3 évben jöttek
vissza a GYES/GYED/GYET-ről. A három év alatt összesen 858
ezer forinttal kevesebb járulékot kell fizetni a munkáltatónak,
és a rendelkezésre álló adatok szerint szeptemberre már 31
ezer anya után érvényesítették. A jövő évtől ez az összeg
tovább nő a 3 vagy több gyermekeseknél, mivel náluk 5 évig
tart majd a kedvezményes időszak, amely alatt maximum 1.368 ezer
forinttal kevesebbet kell fizetni a munkáltatónak. A
legfrissebb, és egyik legnagyobb hatású intézkedés 2014-től
a GYED melletti munkavégzés tilalmának feloldása.
Milyen intézkedésekkel lehetett elérni azt, hogy
2012-ben a 12 évesnél nagyobb gyereket nevelő nők esetében közel
4%-kal haladta meg hazánk az uniós foglalkoztatottsági átlagot?
–Az a tény, hogy mi a gyermekesek egyik szegmensében az
átlagnál jóval magasabb értéket tudunk elérni is azt bizonyítja,
hogy a magyar munkaerő-piac nem család és gyermekellenes, ahogy
számos helyen mondják. Ha a munkavállalónak sikerül
harmonikusan összehangolni a munkahelyi és a családi teendőket,
akkor a munkáltatók semmi kifogása nincs a gyermekesekkel
szemben. Ezt bizonyítja, hogy 75,3%-os foglalkoztatási mutató
azoknál, akik legfiatalabb gyermeke már 12 évesnél nagyobb.
Az egykulcsos adórendszer bevezetésével elindult –e
a növekedett-e a gyermekszületések száma, és erősödött-e a
családbarát munkaerőpiac?
–Igen, ez volt az első lépés, ami a termékenységi
mutató emelkedéséhez vezetett, de az egykulcsos adórendszerrel
együtt indult a családi adókedvezmények rendszere is. Nem
lehet szétbontani, hogy melyiknek mekkora hatása volt, több intézkedés
együttes hatása képeződik le a statisztikákban. Ott vállalnak
többen gyermeket, ahol többeknek van lehetősége részmunkaidőben
dolgozni. Azokon a helyeken érzik nagyobb biztonságban magukat a
nők a gyermekvállalás területén, ahol tudják, hogy van lehetőségük
– nemcsak a jogszabályok tekintetében, de a munkahelyek
szervezeti kultúrája terén is – a gyermek növekedtével
folyamatosan egyre több feladatot vállalni a munka világában
Az Unióban a női foglalkoztatottak 10%-a, míg a férfiaknak
19%-a önfoglalkoztató. Ez mennyire tér el a hazai arányoktól?
–Tavaly hazánkban az önfoglalkoztatók 47 százalékának
volt alkalmazottja, ezen belül az önfoglalkoztató nők 39 százalékának,
a férfiak 51 százalékának. Az uniós országok közül ez az
arány Magyarországon a legmagasabb, hiszen az unió átlaga csupán
24 százalék volt. Ennél az átlagánál a nők esetében 15 százalékkal,
a férfiak esetében pedig 20 százalékkal magasabb a magyar arányszám.
A nők esetében Magyarországot Írország, Németország és
Franciaország követi, míg a férfiaknál 2011-ig Észtország
vezette a rangsort, az élbolyban található még Ausztria és Németország.
Az unióban így igaz, a női foglalkoztatottak 10 százaléka, míg
a férfiaknak 19 százaléka önfoglalkoztató. Magyarország
kicsit az átlagtól elmarad, de így is az uniós középmezőnyben
helyezkedik el. A nők 8%-a, a férfiak 14%-a önfoglalkoztató.
Ezzel a 28 ország közül a nőknél a 16., a férfiaknál pedig
a 19. helyet foglaljuk el.
Arról van-e adata, hogy a következő költségvetési
évre vonatkozóan mennyi pénzt szán a kormány a nők munkaerő-piaci
helyzetének javítására?
–Egy friss kimutatás szerint a munkahelyvédelmi akció
keretében az első 9 hónapban 41 milliárd forintot érvényesítettek
a munkáltatók a nők után. Ha ezt egész évre kivetítjük,
akkor 55 milliárd forint körüli értékre számíthatunk az év
végére. A tavalyi éves személyi jövedelemadó bevallások
szerint a családi adókedvezmény miatt 84 milliárd forint
maradt úgymond a nők pénztárcájában. Ha ez a két kedvezménytételt
összeadjuk, az már 140 milliárd forintot jelent egy évre. Úgy
gondolom ez biztosan nőni fog jövőre, mert a munkahelyvédelmi
akció is és a családi adókedvezmény is kiszélesül. 2014-től
azok a munkáltatók, akik 3 vagy több gyermeket nevelő nőket
alkalmaznak a GYES után 5 évig kaphatnak járulékkedvezményt
utánuk, illetve azok a munkavállalók, akik eddig nem tudták az
teljes mértékben érvényesíteni a családi adókedvezményt, jövőre
az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is
levonhatják.
Medveczky Attila
|
