|
 2013.10.11.
A
Nemzeti Fehérjeprogram az Alaptörvényben foglalt törekvés
megvalósulását kívánja segíteni
A hazai gazdálkodók számára az idei évben négy helyszínen
valósult meg fajta és agrotechnikai bemutató, melyek a szójatermesztés
versenyképességét és vonzóvá tételét célozták
A Nemzeti Vidékstratégiában
olyan prioritások szerepelnek, mint az élelmiszer-önrendelkezés
erősítése, a helyi élelmiszerpiacok védelme. Azt is egyértelműsítik,
hogy Magyarország génmódosított (GM) növényektől való
mentességét a jövőben is meg kell őrizni. A honatyák ez utóbbi
melletti elkötelezettségüket azzal is jelezték, hogy a
genetikailag módosított élőlényektől (GMO-k) mentes mezőgazdaság
koncepcióját az Alkotmányban is megemlítik. Szerkesztőségünk
vendége Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.
Azért volt szükséges a Nemzeti Fehérjeprogram
megalkotására, mert az alaptörvény is szól a genetikailag módosított
élőlényektől mentes hazai mezőgazdaságról?
–Alaptörvényünk XX. cikke (2) bekezdése szerint
mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez és e jog érvényesülését
Magyarország többek között genetikailag módosított élőlényektől
mentes mezőgazdasággal segíti elő. A Nemzeti Fehérjeprogram
az Alaptörvényben foglalt törekvés megvalósulását kívánja
segíteni.
Tudtommal a magyar takarmányipar kénytelen nagy
mennyiségű szóját importálni Dél- és Észak-Amerikából,
ahol márpedig a szójafajták 90–95%-a génmódosított. Miként
lehet változtatni ezen az állapoton? Tehát lehet-e csökkenteni
a tengerentúli fehérjeimportot?
–Az EU-27 szójadara felhasználása éves szinten 31 millió
tonna és ebből csupán 2% a saját termésű szójából gyártott
dara. Az összes szójadara felhasználás 68%-a import és 30%-a
import szójababból készül az EU-ban. Magyarországon a takarmányozás
alapvetően gabona és szója alapú. Magyarország szója igénye
évente kb. 900 ezer tonna. Az éves igényt átlagosan 600 ezer
tonnás szójadara import és a közel 70-80 ezer tonnás hazai
termesztés fedezi. Így a Magyarországon felhasznált összes szójadara
csupán 10%-a saját termelésű szójából gyártott dara, ami
azért hozzávetőlegesen ötszöröse az EU-27 átlagának. A szójadara
hazai alapanyagokkal történő előállítása, tehát a
tengerentúli fehérjeimport kiváltása termelési és gazdaságossági
akadályok miatt rövid- és középtávon nehezen megoldható.
A Kárpát-medence megfelelő ökológiai adottságokkal
rendelkezik a szójatermesztéshez. Jelenleg méltatlanul kis területen
– 30–40 ezer hektáron vetnek ilyen növényt. Miben látja
ennek az okát?
–Magyarországon az 1980-as években a szója termőterület
közel 66 ezer hektár volt, 1,6 tonna/hektár hozammal. A
legnagyobb szója termést 1989-ben takarították be, közel 118
ezer tonnát, 2,2 tonna/hektáros termésátlaggal. A 90-es években
a területnagyság drasztikusan csökkent és 1994-ben érte el mélypontját
közel 10 ezer hektáros területnagysággal. A csökkenés oka
valószínűleg a fehérjenövények támogatásának megszűnésében
és a termőföld tulajdonlásában bekövetkezett változásokban
keresendő. A 2000. évtől kezdett a szója termesztési területnagyság
ismét növekedni és jelenleg stabilan 30-35 ezer hektár.
Van-e mód a fehérjenövényeknél az európai uniós támogatás
erősítésére?
–A 2013. június 24-25-ei Mezőgazdasági
és Halászati Miniszterek ülésén politikai megállapodás született
ebben a témában is, van előrelépés. A Közös Agrárpolitika
eszköztárába számos speciális támogatási lehetőség beépült,
amely a magyar célok megvalósítását segítheti. A kereteket
adó, végleges európai uniós jogszabályok ugyanakkor csak 2013
végén, a végrehajtási szabályok 2014 tavaszán-nyarán várhatóak.
A hazai fehérje előállítás számára véleményünk szerint
az egyik leginkább ösztönző lehet a fehérjenövényekre adható
termeléshez kötött támogatás, amely – későbbi döntésektől
függően - akár 25 millió euró/év nagyságrendet is lehet
majd.
A takarmány előállító egységeket hogyan
lehet arra ösztökélni, hogy a jól bejáratott tengerentúli szója
helyett hazai szóját vagy fehérjenövényeket használjanak fel
a tápok receptúráiban?
–Ha garantáltan GM-mentes hazai szóját vagy más fehérjenövényt
használnak fel az állatok takarmányozására, és a fogyasztók
mind inkább hajlandóak is megfizetni ennek költségét, akkor a
piac tudja a legerősebb ösztönzőt jelenteni a takarmányreceptúrák
megfelelő alakításához.
Milyen feladatokat szánnak a programon belül nemesítéssel
foglalkozó kutatóintézeteknek?
–A Vidékfejlesztési Minisztérium kutatóintézeti hálózatában
kiemelt figyelem irányul a Nemzeti Fehérjeprogramot segítő
kutatásokra. A nemesítés, a termesztés, a növényvédelem, a
feldolgozás területén megvalósuló kutatások segíthetik a
versenyképes szójabab termesztés alapjainak megteremtését. A
kutatási területek egyik kiemelt iránya a hazai termelésű és
feldolgozású fehérjenövények takarmányreceptúrákba illesztése,
az ehhez szükséges vizsgálatokat kivitelezése, a saját célú
feldolgozás támogatása.
Nem gondolkodnak-e olyan mintagazdaságok létrehozásán,
ahol a termelők személyesen meggyőződhetnek arról, hogy érdemes
fehérjenövényekkel foglalkozni? /Milyen módszerrel lehet
Magyarországon a termelőket ösztönözni a takarmánynövény-termesztésre?
–A termelők számára a legnagyobb ösztönző az
eredményes és legfőképpen a nyereséges termesztés, ezért a
tárca kiemelten
kíván foglalkozni az agrotechnikai és fajta-háttérrel. A
Magyarországon eredményesen-gazdaságosan fehérjenövényt
termesztők szakmai segítséget kívánnak nyújtani a szójatermesztésbe
belépőknek. A hazai gazdálkodók számára az idei évben 4
helyszínen valósult meg fajta és agrotechnikai bemutató,
melyek a szójatermesztés versenyképességét és vonzóvá tételét
célozták. A bemutatók a szójatermesztés-feldolgozás-értékesítés
vertikum szereplőit magába foglaló szakmai szervezet a Magyar
Szója Nonprofit Kft., közreműködésével valósultak meg. Olyan
képzési programokat szükséges még megvalósítani a termelők
részére, amelyekkel helyben vagy a környékükön
megszerezhetik a legalapvetőbb ismereteket, és azt a tudást is,
amellyel akár nagyobb jövedelemre is szert tehetnek fehérjenövény
termesztésével, mint más szántóföldi kultúrák esetében. A
biztos piac és jövedelem, a saját tevékenységébe való
illeszthetőség a legnagyobb ösztönző a mezőgazdasági termelő
számára.
Elképzelhető, hogy hatékony védjegyrendszerrel
a fogyasztókat ösztönözni lehetne arra, hogy helyben előállított
és GM-mentes hazai termékek mellett döntsenek?
–Magyarország kiemelten fontosnak ítéli
a Duna -menti szója nyilatkozatban foglalt azon törekvést, hogy
biztosítani szükséges a fogyasztói igényeken alapuló szabad
választást. A választás szabadsága az előállítás átlátható
nyomon-követhetőségében, a minősítő szervezetek által
ellenőrzött hiteles termékismertetők használatával és a
genetikailag nem módosított növényi, illetve genetikailag nem
módosított takarmánnyal etetett állatoktól származó élelmiszerek
egyértelmű jelzéssel történő ellátásával valósul meg. Véleményünk
szerint - a szigorú minőségbiztosítási rendszer alapján - védjeggyel
jelölt hazai termékek a fogyasztókat is meggyőzik, és ösztönzik
a helyben előállított termékek fogyasztására. Ennek
Nyugat-Európa több országában már komoly hagyománya van.
Magyarország aláírta a Duna térség GMO-mentes szója
termesztését célzó egyezményét. Ez azt is jelenti, hogyha például
nem terem nálunk elegendő ilyen szója, akkor teszem azt Ausztriából,
vagy Szlovéniából vásárolgatunk?
–Magyarország a Duna-menti szója nyilatkozat aláírásával
deklarálta elkötelezettségét a kiváló minőségű, európai
fehérjével történő ellátás megvalósítása mellett, amely
az európai piac és mezőgazdaság követelményeihez igazodik,
és eközben figyelembe veszi a fogyasztók genetikailag nem módosított
szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránti,
Európa-szerte növekvő keresletét. Magyarország egyetértett
azzal a nyilatkozatba foglalt célkitűzéssel, hogy Európának
új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban
és élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban
kihasználja, és ellensúlyozza az élelmiszerekben és állati
takarmányban felhasznált szójabab nagyfokú, tengerentúli
importfüggését. A Duna-menti Szója kezdeményezés elnevezésű
fórum a résztvevők (politika, tudomány, gazdaság és fogyasztók)
konstruktív együttműködése a Duna-régióban.
A Nemzeti Fehérjeprogramban megfogalmaztak-e rövid,
illetve hosszú távú célokat
–A Program összeállítása, így a konkrét célok, eszközök
megfogalmazása jelenleg is zajlik.
Hozzávetőlegesen a magyar gazdák és a fogyasztók mikor
érzékelhetik a programban lefektetett célok megvalósulását?
–Bízunk benne, hogy a speciális támogatási lehetőségek
megnyílása 2015-től érzékelhető lesz a magyar gazdálkodók
számára is, de a termesztéssel kapcsolatos ismeretek átadása
már 2014-ben folytatódhat. A kutatási programok hosszabb távúak,
a fogyasztók pedig akkor fognak közvetlenül találkozni a
programmal, ha a minőségbiztosítási rendszer, annak védjegye
a piaci szereplők alkalmazásával elterjed a különböző termékek
csomagolásán.
Medveczky
Attila
|
