|
 2013.10.11.
Gyomaendrőd a pénzügyi nehézségek
ellenére sem mondott le a fejlesztésekről
Mindent megtettünk annak érdekében, hogy járási székhellyé
váljunk, hiszen városunk gazdaságföldrajzi helyzete indokolja
ezt
Gyomaendrőd
csendes, nyugodt alföldi kisváros Magyarország délkeleti részén.
Az országban egyedülálló természeti és kulturális értékeinek
köszönhetően egyre több turista keresi fel nyaranta a 14 ezer
lakosú Békés megyei települést. A református Gyoma és a
katolikus Endrőd 1982-ben Gyomaendrőd néven egyesült, majd
1989-ben nyilvánították várossá. Az ország legtisztább vizű
folyójaként ismert Hármas-Körös partján fekvő Gyomaendrőd
nemcsak a horgászok és a vízisportok kedvelőinek paradicsoma,
hanem híres gyógyvizének köszönhetően a gyógyulást keresők
kedvelt úti célja is. Korszerű szennyvíztisztító létesül
700 millió forint EU-támogatásból Gyomaendrődön; a
859 millió forint összegű beruházás kivitelezése elkezdődött.
A város fejlesztéseiről Várfi András polgármestert kérdeztem.
Mi tette indokolttá egy korszerű szennyvíztisztító
létesítését?
–Gyomaendrőd vízparti város, a Hármas-Körös partján fekszik,
és 16 holtág van a település területén. Természetesen a
felhasznált ivóvizet vissza kell juttatni a Hármas-Körösbe.
Gyomaendrődön a szennyvíztisztító telep ’’80-as években
épült, majd azt követően a ’90-es években történt meg a
rekonstrukciója. Jelen pillanatban ez a telep nem tudja a
megfelelő paraméterű tisztított szennyvizet kibocsátani,
ideiglenes engedéllyel rendelkezik, és ez is szükségessé
teszi a telep rekonstrukcióját.
Korábban is pályáztak ilyen típusú fejlesztésre?
–Szennyvíztisztító telepre nem pályáztunk, ennek most jött el
az ideje. Korábban az önkormányzat szennyvízhálózat kiépítésére
pályázott , és így a terület 85%-a csatornázott.
Gyakorlatilag a város nagy részén alig van most már olyan
ingatlan, amely ne
lenne ellátva szennyvíz bekötési lehetőséggel. Belvizek,
vagy nagyobb esőzések idején a víz befolyt ebbe a hálózatba,
és ezt a jelenlegi szennyvíztisztító telep nem tudta megfelelően
tisztítani. A mostani
pályázat nagyon kedvező: a 859 millió összköltségből 700
milliós EU-s támogatást kaptunk, s még további lehetőség
van a saját erő csökkentésére.
Ezzel a fejlesztéssel lehet további munkahelyeket teremteni?
–Ez a fejlesztés nem a munkahelyteremtést célozza, hanem hogy
olyan környezetünk legyen, amire büszkék vagyunk. Nem
szennyvizet engedünk a Hármas-Körösbe, hanem olyan paraméterű
víz kerül bele, ami
jó lehetőséget biztosít az élővilág számára, így nem
szennyezzük a környezetünket.
Beszéljünk más fejlesztésekről. Ha jól tudom, Gyomaendrőd járási
központ lett. Ez tette szükségessé az új városháza építését,
vagy azt már korábban is tervezték?
–Nem, nem építettünk új városházát. Ez téves információ.
1982-ben egyesült Gyoma és Endrőd, és az akkori
dokumentumokban a közös, új vezetés megerősítette, hogy a város
majdani mértani közepére új városházát épít. Erre nem került
sor. Gyoma 1877 és 1966 között járási székhely volt. Ezért
a gyomaiak nagyon sajnálták, amikor elkerült innen ez a járási
székhely. Ezért mi a közelmúltban mindent megtettünk annak érdekében,
hogy járási székhellyé váljunk, hiszen Gyomaendrőd gazdaságföldrajzi
helyzete indokolja ezt. Megmaradnának a munkahelyek a közigazgatásban,
könnyen elérhető lenne a szolgáltatás a gyomaendrődieknek,
nem kellene utazniuk az ügyintézésért. Mi a régebbi városházát
adtuk át a járási hivatalnak és az új városházát a két
településrész között lévő, egykori ipari iskola épületében
alakítottuk ki. Itt alakítjuk ki majd a városközpontot, ami
nem hagyományos lesz, hanem teljesen modern. Emellett nagyon büszke
vagyok arra, hogy négy torony van Gyomaendrődön, mert van egy
katolikus templom Endrőrdön, református, evangélikus és egy
uradalmi templom, amit Wodianer Albert építtetett annak idején,
az pedig ismét katolikus.
Ön egyszer azt nyilatkozta, hogy
polgárbarát járási székhellyé szeretnének válni. Mit
jelent ez a polgárbarátság? Kevesebb bürokráciát?
–A polgárbarátság egyrészt a kevesebb bürokráciát,
a megfelelő kiszolgálását jelenti, és azt, hogy a járási központ
mind autóval, mind busszal, mind vasúttal nagyon jól megközelíthető.
Beszéljünk egy másik fejlesztésről.
Úgy tudom, hogy egy elkerülő út épül a Gyoma-Békéscsaba
vasútfelújítás részeként. Aluljáró és elkerülő út.
–Itt is úgy gondolom, hogy pontosítani kell, mert most
épül az aluljáró, és az aluljáró építése mellett egy
terelőút. Három héttel ezelőtt a megyei önkormányzatnál történt
egy kezdeményezés, hogy 46-47-es utaknak lesz olyan elkerülő
szakasza, amely elkerüli Gyomaendrőd, Mezőberény, Békés és
Doboz településeket. Ez a másik téma.
Gyomaendrődön halad keresztül a Budapest-Békéscsaba
vasútvonal. És ennek a fejlesztésének a része, hogy kétszintessé
tegye a közlekedést. A Mezőtúr-Gyoma szakasz megépült, ebbe
kellett volna ezt megépíteni, de valamiért nem került bele a
tervbe, és az előző ciklusban erős lobbitevékenység hatására
elértük azt, hogy a Gyoma-Békéscsaba szakasz megépítésébe,
tehát annak a rekonstrukciós munkálataiba kerül bele. Az alagút
azért is lényeges, mert a sorompó miatt nagyon feltorlódtak az
autók. Nagyon modern kis aluljáró lesz, külön szinten közlekednek
az autók, és külön a kerékpárosok és gyalogosok.
Azt olvastam, hogy a város a
turisztikára is építi a bevételt. Milyen volt az idei szezon
Gyomaendrődön?
–Ezt forintosítva nem tudom megmondani, de a 16 holtág
nagyon sok nyaralót vonzott. Szép városi rendezvényeket
tartunk, így tavasszal a sajt és túró fesztivált, nyáron Bogár-találkozót,
halfőző versenyt, és lényegesesek a testvérvárosi találkozók.
A természetes vizeinken kívül van strandfürdőnk és gyógyfürdőnk.
Tehát nemcsak nyáron, de télen is jöhetnek ide pihenni. Mivel
agrármérnök vagyok, azt tudom, hogy lényeges lenne a mezőgazdaság
fejlesztése, hiszen 30 ezer hektáros a gyomaendrődi határ.
Sajnos ezen adottságainkat igen nehezen tudjuk kamatozatni.
Tudja-e valamiben segíteni a város a helyi kisvállalkozókat?
–Adókedvezményt nem tudunk biztosítani, ezt a
versenysemlegesség elve nem engedi meg. Több kis- és középvállalkozás
működik nálunk, s ezen kívül van két külföldi tulajdonú cég,
a Mamutec Hungary Kft. és Skylotec Hungary Kft. Ezek a cégek
majdnem minden évben fejlesztenek, sőt most az idén mind a kettő
átadott két nagy üzemcsarnokot.
A Mamut Hungary meg is ajándékozta a várost egy 4 millió
forint önköltségi értékű gyermekmászókával, aminek a
piaci ára 6,5 millió forint.
Medveczky Attila
|
