vissza a főoldalra

 2013.10.18. 

Rióig tervezünk előre

Vezetőedzőként folytatja munkáját Storcz Botond

Három héttel ezelőtt kétségek között nyilatkozott lapunknak a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya, akinek a szakszövetségben bekövetkező átalakulás miatt a sikerek ellenére is kétséges volt a jövője. Azóta felszállt a fehér füst és kiderült: a sikerkapitány maradhat, azonban mind a korábbi titulusa megnevezésében mind pedig a ráeső területek mennyiségében változások történtek.

Sportrovatunk eheti vendége Storcz Botond, aki immáron vezetőedzőként folytathatja tovább a rendkívül sikeresen végzett munkáját, és aki abba is beavat bennünket, hogy az új szakmai irányítás a tervek szerint hogyan működik majd a jövőben!

 Hogyan élte meg a személyére nézve kedvező döntést?

 –Megkönnyebbüléssel és persze nagy örömmel vettem, hogy folytathatom a munkát. Egyáltalán nem volt biztos, a maradásom, mivel az új stáb kialakítása a leendő a szakmai igazgató személyétől függött. A jelöltek közül többen is felhívtak és jelezték: győzelmük esetén velem képzelik el a folytatást. Így tett Csabai Edvin is, akinek győzelme után már joggal reménykedhettem, hogy továbbra is lehetőséget kapok a válogatott élén. Megmondom őszintén, örülök, hogy túl vagyunk ezen az átalakításon, valamint az azzal együtt járó bizonytalan időszakon, így végre ismét a szakmára, a munkára lehet koncentrálni.

 Az új felállásban vezetőedző lesz. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mennyiben változik a munkája a korábbiakhoz képest?

 –Eddig a felnőtt válogatottért felelős szövetségi kapitány az U23-as maratoni, valamint az U23-as gyorsasági keret összeállításáért is felelt. Mostantól kezdve azonban kizárólag csak a felnőtt válogatott irányítása tartozik hozzám, igaz, ebben persze a nők és a férfiak összes szakága benne van. A 23 éven aluliak válogatottjait immár Hüttner Csaba irányítja. Kézenfekvő, hogy ez így alakult, ugyanis Csaba eddig az ifjúsági válogatott mellett dolgozott, és ezt a munkát tovább folytatja. A 23 éven aluliak versenyei pedig időben ugyanakkor vannak, amikor az ifjúsági versenyek, így logikus, hogy ezek a korosztályok egy kézben legyenek összefogva.

 Amennyiben egy időben lesz az utánpótlás és a felnőtt verseny, vagy annak felkészülési időszaka, akkor ki dönti el, hogy melyik versenyző melyik válogatottnál szerepel? Okoz-e ez bármilyen változást a válogatási elvek tekintetében?

 –A válogatási elvekben nem kell jelentős változásokat eszközölni, hiszen az utóbbi világversenyeken elért eredményeink szerencsére alátámasztják a válogatási rendszer helyességét. Kérdése első felére válaszolva pedig el kell mondani, hogy a kajak-kenu egy viszonylag rövid versenyidényű sportág, amelyben az U23-as és a felnőtt válogatott közül jórészt mindig a felnőtt válogatott kapta meg a prioritást. Ebben nyilván kell majd kompromisszumokat kötni a jövőben, különösen ha figyelembe vesszük, hogy jövőre Szegeden rendezik az U23-as világbajnokságot. Ettől függetlenül biztosra veszem, hogy amint eddig is jól működött a szakmai kapcsolatunk Hüttner Csabával, ezután is jól fog működni. Éppen a napokban beszéltünk egymással az új helyzetről, és mindketten egyetértettünk abban, hogy végső soron az a lényeg, hogy minden viadalon sikerüljön a lehető legerősebb, legjobb összetételű válogatott csapattal részt venni.

  Elképzelhető akár olyan is, hogy egy reményteljes fiatal versenyző itt is, ott is elindul?

 Ez is előfordulhat, igen. Csabával mi is voltunk versenyzők, így tehát ismerjük a hajóban ülők gondolkodásmódját is. Nem lehet kritizálni egy versenyzőt, ha a minden lehetséges fronton szeretné megpróbálni a győzelmet. Kritika helyett inkább arra kell összpontosítani, hogy a lehető legtöbbet tudja kihozni magából az adott sportoló. Ha adódik kérdéses versenyző, aki kora alapján indulhat a 23 éven aluliak között is, de esélyes volna a felnőttek között is, akkor előre megbeszéljük, hogy mi a legokosabb döntés.

 Olvastam, hogy október végéig elő kell készíteni a jövő évi programot. Melyek lesznek ennek a programnak a sarokpontjai? Mi az, amit már biztosan lehet tudni a jövő évi válogatott-programból?

 –Most hétvégén lesz ez ügyben egy szakmai egyeztetés az új stábbal. Nagy horderejű újdonságot ez ügyben nem tudok mondani, ugyanakkor annyi kiegészítést tennék, hogy nem csupán a jövő évi felkészülési programot szeretnénk összeállítani, hanem az előttünk álló három évre is előre kívánunk tekinteni, ami lényegében azt jelenti, hogy Rióig tervezünk előre.

 Milyennek látja az utánpótlást? Rió is lehet olyan sikeres olimpia, mint a londoni volt?  

–Határozott igen a válaszom. Éppen a múlt héten volt elnökségi ülésünk, ahol szóba kerültek a fiatalok. Mintegy húsz nevet írtunk össze, akik az elmúlt években kerültek ki az utánpótlás-műhelyekből, és ma már meghatározó alakjai a sportágnak, vagy legalábbis ott toporzékolnak a felnőtt válogatott küszöbén. Ebből leszűrhető, hogy az utánpótlás-nevelés terén továbbra is magas szinten dolgozunk. Van azért persze feladat is. Például a 200 méteres sprintszámok amolyan „hiányposztnak” számítanak, ezekben a számokban felnőtt szinten nincs kimagasló tehetségű versenyzőnk, amelyen jó volna mielőbb változtatni. Emellett fontos, hogy a kiválasztásnál minél hatékonyabban vegyük igénybe a tudományos mérések által birtokunkba kerülő információkat. Mindent egybevetve azt mondhatom, hogy nagyon jó az utánpótlásról alkotott összkép, különösen akkor, ha az olimpiai műsorban szereplő számokat vesszük alapul.

Kovács Attila