2013.10.18.
Rióig
tervezünk előre
Vezetőedzőként folytatja munkáját Storcz Botond
Három héttel ezelőtt kétségek között
nyilatkozott lapunknak a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi
kapitánya, akinek a szakszövetségben bekövetkező átalakulás
miatt a sikerek ellenére is kétséges volt a jövője. Azóta
felszállt a fehér füst és kiderült: a sikerkapitány
maradhat, azonban mind a korábbi titulusa megnevezésében mind
pedig a ráeső területek mennyiségében változások történtek.
Sportrovatunk eheti vendége Storcz Botond, aki
immáron vezetőedzőként folytathatja tovább a rendkívül
sikeresen végzett munkáját, és aki abba is beavat bennünket,
hogy az új szakmai irányítás a tervek szerint hogyan működik
majd a jövőben!
Hogyan élte meg a személyére nézve kedvező döntést?
–Megkönnyebbüléssel és persze nagy örömmel vettem,
hogy folytathatom a munkát. Egyáltalán nem volt biztos, a maradásom,
mivel az új stáb kialakítása a leendő a szakmai igazgató
személyétől függött. A jelöltek közül többen is felhívtak
és jelezték: győzelmük esetén velem képzelik el a folytatást.
Így tett Csabai Edvin is, akinek győzelme után már joggal reménykedhettem,
hogy továbbra is lehetőséget kapok a válogatott élén.
Megmondom őszintén, örülök, hogy túl vagyunk ezen az átalakításon,
valamint az azzal együtt járó bizonytalan időszakon, így végre
ismét a szakmára, a munkára lehet koncentrálni.
Az új felállásban
vezetőedző lesz. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mennyiben változik
a munkája a korábbiakhoz képest?
–Eddig a felnőtt válogatottért felelős szövetségi
kapitány az U23-as maratoni, valamint az U23-as gyorsasági keret
összeállításáért is felelt. Mostantól kezdve azonban kizárólag
csak a felnőtt válogatott irányítása tartozik hozzám, igaz,
ebben persze a nők és a férfiak összes szakága benne van. A
23 éven aluliak válogatottjait immár Hüttner Csaba irányítja.
Kézenfekvő, hogy ez így alakult, ugyanis Csaba eddig az ifjúsági
válogatott mellett dolgozott, és ezt a munkát tovább
folytatja. A 23 éven aluliak versenyei pedig időben ugyanakkor
vannak, amikor az ifjúsági versenyek, így logikus, hogy ezek a
korosztályok egy kézben legyenek összefogva.
Amennyiben egy időben lesz az utánpótlás és a felnőtt
verseny, vagy annak felkészülési időszaka, akkor ki dönti el,
hogy melyik versenyző melyik válogatottnál szerepel? Okoz-e ez
bármilyen változást a válogatási elvek tekintetében?
–A válogatási elvekben nem kell jelentős változásokat
eszközölni, hiszen az utóbbi világversenyeken elért eredményeink
szerencsére alátámasztják a válogatási rendszer helyességét.
Kérdése első felére válaszolva pedig el kell mondani, hogy a
kajak-kenu egy viszonylag rövid versenyidényű sportág,
amelyben az U23-as és a felnőtt válogatott közül jórészt
mindig a felnőtt válogatott kapta meg a prioritást. Ebben nyilván
kell majd kompromisszumokat kötni a jövőben, különösen ha
figyelembe vesszük, hogy jövőre Szegeden rendezik az U23-as világbajnokságot.
Ettől függetlenül biztosra veszem, hogy amint eddig is jól működött
a szakmai kapcsolatunk Hüttner Csabával, ezután is jól fog működni.
Éppen a napokban beszéltünk egymással az új helyzetről, és
mindketten egyetértettünk abban, hogy végső soron az a lényeg,
hogy minden viadalon sikerüljön a lehető legerősebb, legjobb
összetételű válogatott csapattal részt venni.
Elképzelhető
akár olyan is, hogy egy reményteljes fiatal versenyző itt is,
ott is elindul?
Ez is előfordulhat, igen. Csabával mi is voltunk versenyzők,
így tehát ismerjük a hajóban ülők gondolkodásmódját is.
Nem lehet kritizálni egy versenyzőt, ha a minden lehetséges
fronton szeretné megpróbálni a győzelmet. Kritika helyett inkább
arra kell összpontosítani, hogy a lehető legtöbbet tudja
kihozni magából az adott sportoló. Ha adódik kérdéses
versenyző, aki kora alapján indulhat a 23 éven aluliak között
is, de esélyes volna a felnőttek között is, akkor előre
megbeszéljük, hogy mi a legokosabb döntés.
Olvastam, hogy október végéig elő kell készíteni a jövő
évi programot. Melyek lesznek ennek a programnak a sarokpontjai?
Mi az, amit már biztosan lehet tudni a jövő évi válogatott-programból?
–Most hétvégén lesz ez ügyben egy szakmai egyeztetés
az új stábbal. Nagy horderejű újdonságot ez ügyben nem tudok
mondani, ugyanakkor annyi kiegészítést tennék, hogy nem csupán
a jövő évi felkészülési programot szeretnénk összeállítani,
hanem az előttünk álló három évre is előre kívánunk
tekinteni, ami lényegében azt jelenti, hogy Rióig tervezünk előre.
Milyennek látja az utánpótlást? Rió is lehet olyan
sikeres olimpia, mint a londoni volt?
–Határozott
igen a válaszom. Éppen a múlt héten volt elnökségi ülésünk,
ahol szóba kerültek a fiatalok. Mintegy húsz nevet írtunk össze,
akik az elmúlt években kerültek ki az utánpótlás-műhelyekből,
és ma már meghatározó alakjai a sportágnak, vagy legalábbis
ott toporzékolnak a felnőtt válogatott küszöbén. Ebből leszűrhető,
hogy az utánpótlás-nevelés terén továbbra is magas szinten
dolgozunk. Van azért persze feladat is. Például a 200 méteres
sprintszámok amolyan „hiányposztnak” számítanak, ezekben a
számokban felnőtt szinten nincs kimagasló tehetségű versenyzőnk,
amelyen jó volna mielőbb változtatni. Emellett fontos, hogy a
kiválasztásnál minél hatékonyabban vegyük igénybe a tudományos
mérések által birtokunkba kerülő információkat. Mindent
egybevetve azt mondhatom, hogy nagyon jó az utánpótlásról
alkotott összkép, különösen akkor, ha az olimpiai műsorban
szereplő számokat vesszük alapul.
Kovács Attila
(az interjú október 7-én készült)
|