|
 2013.10.18.
Magyar alelnököt választott a COPA
Célunk a következetes agrárpolitika és az adminisztrációs
terhek csökkentése
Kis Miklós
Zsolt, a Magyar Agrárkamara mikro- kis és középvállalkozásokért
felelős országos alelnöke az egyéni gazdálkodók
legbefolyásosabb európai szintű érdekképviselete, a COPA
egyik alelnöke lett.
Gratulálunk! Bevezetésként legyen szíves bemutatni a
COPA-t, milyen céljai és jogosítványai vannak ennek a
szervezetnek?
– COPA/ COGECA az európai unióban gazdálkodó
mezőgazdasági vállalkozók és szövetkezetek érdekvédelmi
szervezete. A COPA a Római Szerződést aláírását követő évben,
1958-ban, míg a COGECA 1959-ben alakult meg. A COPA, mint a mezőgazdasági
szakmai szervezetek bizottsága, a Tanács, az Európai Parlament
és a helyi nemzeti szervezetekkel tartja a kapcsolatot. A COGECA
pedig az Európai Unióban tevékenykedő agrár szövetkezetek
fedőszervezete, szövetsége. A két szervezet körülbelül 50
éve közös titkársággal működik, ezért is szokták gyakran
együtt említeni. A COPA/ COGECA jogilag is az EU intézményeinek
első számú konzultatív partnere a termelők érdekképviseletében.
Amikor például az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága,
illetve a mezőgazdasági bizottság a termelők véleményeire kíváncsi
bizonyos adott jogszabályok alkotása, vagy megváltozatása
tekintetében, akkor a termelői szektor szereplői közül kizárólag
a COPA/ COGECA –val tárgyal. Hivatalos tanácsadói minőségben
is a COPA/ COGECA vesz részt a bizottságok munkájában. A COPA-nak az EU tagállamaiból jelenleg 61 teljes jogú, az
EU-n kívüli országokból pedig 31 partnerségi viszonyban lévő
szervezet a tagja.
Magyarország már a csatlakozás előtt, 2002 óta társult
tagja volt a COPA-nak öt szervezet révén, és 2008 óta három
szakmai szervezet vesz rész a COPA/ COGECA munkájában, így
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magosz és a MOSZ.
Önt régebben a Magosz szakértőként delegálta
a COPA/ COGECA egyik munkabizottságába. Így bizonyára nem
ismeretlen önnek ez a terep.
–Hozzávetőlegesen 10 éven át az egyik bizottság szakértőjeként
vettem részt ennek a szervezetnek a munkájában, s így
rendszeres konzultációs lehetőséget biztosítottak számomra a
mezőgazdasági termékek minősége és minőségbiztosításával
foglalkozó munkacsoportban. Ezért rálátásom volt a szervezet
működésére, s arra milyen lobbi tevékenységet végez, milyen
érdekképviseleti folyamatok zajlanak benne, s hogyan lehet
mindezeket a tagszervezetek számára eljuttatni.
Mi az eddigi gyakorlat, mennyire veszik figyelembe ennek
az érdekképviseltnek a javaslatait?
–Nagyon komolyan veszik a
COPA/ COGECA javaslatait,
ahogy legutóbb tették a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozásánál.
Az EU-n belül a három legfontosabb döntést hozó szerv az Európai
Parlament, az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa.
Ennek a három szervezetnek a KAP esetében közös nevezőre
kellett jutnia. A COPA/ COGECA szakmai észrevételeket tett ebben a tárgyban, és több javaslatát
elfogadták.
A relatíve új tagállamokból vannak-e más
vezetők is a Copában?
–A legutolsó tisztújítással
történetet írtak a COPA működésében. A hét fős elnökségben
– összesen hat alelnöke van a szervezetnek – korábban egy
lengyel alelnök dolgozott. A tisztújítás során most pedig
lengyel, lett és magyar alelnöke lett a COPA-nak. Tehát a
szervezeten belül nem tesznek különbséget a régi és az új
tagországok között. A legfontosabb feladatunk, megtalálni
azokat a megoldásokat, amiket a következő évek kihívásai állítanak
elénk. Gondolhatunk az EU és az USA kétoldalú kereskedelmi megállapodásainak
folyamataira. Hiszen mérlegelni kell azt, hogy ennek a megállapodásnak
mi lesz a hozadéka az ipar, a szolgáltatói szektor és az agrárium
esetében. Az agrárium kérdésében komoly aggályok fogalmazódtak
meg, hiszen nem ugyanazokat a termelői sztenderdeket, szabályokat
alkalmazzák a két kontinensen. Az, hogy miként lehet így az
együttes szabad piacnak működnie, jelentős probléma elé állítja
az Európai Uniót.
A COPA alelnökeként miként tudja segíteni
az Európai Unióban, s azon belül hazánkban gazdálkodó mezőgazdasági
vállalkozók helyzetét?
–Koromnál fogva fiatal
gazdának számítok, és családi gazdaságban nőttem föl. Ezért
célkitűzésem a családi gazdaságok és a fiatal gazdák
helyzetének megerősítése. Nem is a támogatások mértéke a
legfontosabb, hanem az agrárpolitika kiszámíthatósága. Az,
hogy évekre előre tudjunk tervezni, és ha lehetőség van rá,
akkor ismerjük meg a jövő kihívásait. Ezen kívül lényeges
az adminisztrációs terhek csökkentése, és minden bürokratikus
elem leépítése. Úgy látom, hogy az EU intézményeinek is ez
szándéka, s mi szeretnénk a kivitelezésben további eredményeket
elérni. Az európai érdekképviselet szerv viszont már nem a
tagországi érdekek érvényestésével foglalkozik. A lényeg,
hogy az egyes esetekben megállapodásra jussunk, s az abban
foglaltakat sikeresen képviseljük akár az Európai Bizottsággal,
akár a harmadik országok tárgyaló delegációival szemben.
Medveczky
Attila
|
