|
 2013.10.18.
Prágában
már enyhítettek: igen a kettős állampolgárságra
Fontosnak tartjuk a magyar nyelv és a magyar kultúra cseh- és
morvaországi hagyományainak ápolását
Milos
Zeman cseh államfő ez év június 20-án olyan törvényt írt
alá, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárságot, így a
csehországi magyarok is felvehetik a magyar állampolgárságot
anélkül, hogy automatikusan elveszítenék cseh állampolgárságukat.
A törvény 2014. január elsején lép hatályba.
Eddig nem létezett a
kettős állampolgárság intézménye Csehországban?
– kérdezem Lelovics Páltól, a Brünni Magyar Polgári
Egyesület elnökétől.
–Amikor kettévált Csehszlovákia,
akkor Csehországban is új alkotmányt szavazott meg a törvényhozás,
amiben szintén szerepel az, ami a szlovák alaptörvényben,
miszerint: „Akarata ellenére senkit sem lehet megfosztani az állampolgárságától”.
Amikor Csehországban elfogadták az állampolgársági törvényt,
1993. január 1-jei hatállyal, akkor viszont ebben tiltották a
kettős állampolgárságot. Mivel akkor állami alkalmazott
voltam, tőlem is megkövetelték a cseh állampolgárság meglétét,
amely megszerzésének feltétele, ezen törvényi rendelkezésre
hivatkozva az volt, hogy lemondok a születésem helyéből adódó
szlovákiai állampolgárságomról. Később, a 2000-es évek
elején olyan cseh-szlovák államközi egyezményt fogadtak el,
amely már megengedte, hogy a cseh és a
szlovák állampolgárok kölcsönösen felvehessék egymás
állampolgárságát. Én ekkor kértem az eredeti szlovák állampolgárságom
visszaadását, így jelenleg cseh és szlovák állampolgár is
vagyok, valamint 2005-től Esztergom város megtisztelő
tiszteletbeli polgára címét is viselem. A mostani törvénymódosításának
fő alapelve az, hogy a Cseh Köztársaság állampolgárságának
fölvétele és elvesztésének módját olyan feltételek teljesítésének
esetében tegye lehetővé, amely senkinek nem teszi lehetővé
azt az EU-ban nem kívánt
jogi helyzetet, hogy hontalanná váljék. Az újonnan elfogadott
törvény 40§- a szerint a cseh állampolgárság csak abban az
estben szüntethető meg ha, ezt az állampolgár kifejezetten kéri,
és egyidejűleg több feltételt teljesít, mégpedig: hosszabb
ideje külföldön él, nincs bejelentett lakhelye a Cseh Köztársaság
területén, valamint egy másik állam állampolgárságával
rendelkezik. Egy a 2008-as évben a Belügyminisztérium által a
Kormány részére készített állampolgársági törvénymódosítási
javaslatban fel van tüntetve, hogy a Cseh Köztársaság alkotmányában
leírtak alapján jelenleg még attól az egyéntől sem vehető
el a cseh állampolgárság, aki csalás útján szerezte meg. Az
új állampolgársági törvény már lehetővé teszi azt is,
hogy a külhonba, elsősorban a nyugati országokba menekülni kényszerülő
cseh hazafiak is visszakaphassák a hajdani cseh állampolgárságukat.
Mit gondol, mi késztette a cseh törvényhozást az állampolgársági
törvény módosítására?
–Az, hogy a cseh
politikusok ismerik a realitásokat és hagyományosan nagyon jól,
előreláthatóan taktikáznak. A cseh jobb és a modern baloldali
pártok törvényhozói egyaránt nagyon jól látják, hogy az,
amit a szlovák politikum is tesz a kettős állampolgársággal
kapcsolatban, az csak a hosszantartó, nem a közép – európai
polgárok érdekeit szolgáló problémák forrása, és előbb
– utóbb zsákutcába vezet. S a csehek azt a mondást követik,
hogy amit úgyis meg kell tenned, abban ne késlekedj. S tudják,
hogy az EU-n belül nem tartható az, ami Szlovákára jellemző,
tudniillik, hogy továbbra is érvényes a könnyített honosításról
szóló magyar jogszabályra adott választörvény, amely a Szlovák
Köztársaságban lehetetlenné teszi a kettős állampolgárságot
a lakhely elhagyása nélkül. Ha valaki fel akarja venni egy másik
ország állampolgárságát, ám a szülőföldjén
szeretne élni és megtartani szlovák állampolgárságát, erre
nincs lehetősége. S ma már elérte azt a szlovák hatalom, hogy
a felvidéki magyarok közül sokan, még akkor is félnének
felvenni a magyar állampolgárságot, ha bűntelenül a módjukban
állna. Attól tartanak, hogy a szlovák-magyar kettős állampolgárságúak
ellen ismét alkalmazni fogják a múlt rendszerben is hatásosan
bevált, rejtett formában alkalmazott a magyar nemzetiség és
tudat feladására irányuló nyomást, megnehezítik az egyén és
legközelebbi hozzátartozóinak az élet különböző területein
történő érvényesülését, boldogulását. Csehországban az
illetékes minisztériumokban már hoszabb ideje a tárgyalások témája
volt az hogy a kettős
(többes) állampolgárságot
sem tiltó állampolgársági törvény
ügyében lépni kell valamit. S mára sikerült elérni
ezt a célt. Mert, mi is azt tartjuk, amit egy latin mondás mond
„Decet audacia militem, sapientia iudicem.” vagyis „ A
harcoshoz a bátorság, a bíróhoz a bölcsesség illik.”.
Ezt követően lehet-e arra számítani, hogy a csehországi
magyarok felveszik a magyar állampolgárságot is?
–Biztos vagyok benne,
hogy, akik régebben is szerették volna felvenni a magyar állampolgárságot,
ők jelentkeznek. Bár, van egy csehországi magyar szövetség,
melynek egyik vezetője még
2010-ben egy csehországi újságcikkben úgy nyilatkozott hogy
„A magyar útlevél nekünk nem ad semmit”. Amikor cseh
parlamenti politikusokkal beszélgettem, s megkérdeztem tőlük:
miért tiltjátok azt, hogy magyar létemre felvehessem a magyar
állampolgárságot, pontosan az idézett újságcikkben tett
nyilatkozatra hivatkoztak. S azzal, hogy
itt néhány magyar származású azt állítja, hogy nem
számít a magyar állampolgárság felvétele, a Cseh Köztársaságban
élő magyarok identitástudatát
is gyengíti. Ezért nem lehet azon csodálkozni, hogy a 2011 májusi
népszámláláskor országosan 9049 személy vallotta magát
magyar nemzetiségűnek, míg 2001-ben
ez a szám még 14. 672 személy volt. Tíz év alatt a
Cseh Köztársaságban élő magyarok száma tehát 5623-al csökkent.
Az előző évtizedben - 1991 és 2001 között – 19. 932-ről
14 672-re esett vissza a magyarok száma. A Cseh Köztársaság 15
kerülete (14 kerület - megye és Prága) közül a népszámlálás
eredménye szerint Prágában él a legtöbb magyar:
1434. A
fővárost a Morvasziléziai Kerület (megye) követi 1391 magyar
lakossal. A 2001-es népszámláláskor Prágában
1671, a
Morvasziléziai régióban pedig 2514 személy vallotta magát
magyar nemzetiségűnek. Brünnben és környékén 2001-ben a
magyar nemzetiségű személyek száma 401 volt. Én pedig biztos
vagyok abban, hogy ennél jóval több magyar él Brünn környékén,
de a Cseh Köztársaság területén is. Hiszen sokan tanulnak,
dolgoznak olyanok is, akik Magyarországról nemrég jöttek át.
Így szerintem azt mondhatjuk, 10 ezer fölött van a csehországi
magyarok száma. A brünni egyetemeken pedig több felvidéki
magyar tanul, akiknek létszáma megközelítőleg 300 - 400 fő körül
mozoghat. Azt is tudni kell, hogy a Cseh Köztársaság területén
nem őslakosok a magyarok; nagyobb számban Csehszlovákia 1918-as
megalakulása után érkeztek az egykori közös állam
fejlettebb, nyugati felébe. A II. világháború után, amikor a
szlovákiai magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek
nyilvánították és megfosztották állampolgárságukról,
nagyszámú, mintegy 40 ezer magyart kényszermunkára küldtek
elsősorban a cseh határvidékre, ahonnan kitelepítették a szudétanémeteket.
Ezen magyarok többsége az 1948-as kommunista hatalomátvétel után
azonban rövidesen visszatért felvidéki szülőföldjére. A mai
csehországi magyarok így nem a kitelepítettek leszármazottai,
ahogy azt olykor a magyarországi sajtóban még ma is olvasni,
hanem a szocialista rendszer éveiben és döntően munkalehetőség
után kutatva vagy cseh élettársat találva telepedtek le
Csehországban. Visszatérve a kettős állampolgárság kérdésére:
mi azt mondjuk, hogy csak azok vegyék föl a kettős (többes) állampolgárságot,
akiknek ez szívügye, és nem anyagi haszonlesésből teszi.
Bizonyára az önök
egyesületének tagjai nem ilyen haszonlesők. Mikor jött létre
a Brünni Magyar Polgári Egyesület, és milyen célból?
–Öt évvel ezelőtt
alakult meg az egyesületünk. Jómagam, a tagság csaknem 80% -os
támogatásával, elnöke voltam a már említett csehországi
magyar országos szervezet brünni alapszervezetének. Mivel az
elnöki mandátumom kezdetén azonnal igyekeztem visszafogni a
szervezet anyagi forrásaival történő pazarlást és egy szűk
csoport, a szervezet rovására tett, nyerészkedését, ez az
alapszervezet vezetőségnek nemtetszését váltotta ki.
Ezért, félve a szervezet tagságának véleményétől és
a vezetőség számlájára íródó esetleges kritikától az
alapszervezet évzáró gyűlése előtt néhány nappal a vezetőség
le is váltott. Tehát a mi újonnan alakított egyesületünk (BMPE)
tagjai olyan egyének, akik nem nyerészkedő, a cseh és a magyar
állam anyagi támogatására „vadászó”, gazdasági
szervezetben, hanem egy igazi a Cseh Köztársaságban működő
morvaországi magyar civil szervezetben akarják tevékenységüket
kifejteni. Mi nemzeti hovatartozásunkkal nem kupeckedünk,
tiszteljük a másét, de sajátunkról nem mondunk le.
Melyek ezek a tevékenységek?
–Nagyon fontosnak tartjuk a magyar nyelv és a magyar kultúra
cseh- és morvaországi hagyományainak és emlékhelyeinek ápolását.
Ezenkívül célunk a Cseh Köztársaságban és Magyarországon
élő nemzetek és nemzetiségek közti baráti kapcsolatok támogatása
és fejlesztése, elsősorban a morvaországi és a magyarországi,
valamint a Kárpát – medencei magyar lakta régiók közt.
Szintén lényeges a tagok, valamint más polgártársaink, érdekeinek
képviselete az állami szervek, a helyi- és a regionális önkormányzatok
előtt.
Legyen szíves néhány
sikeres rendezvényükről beszámolni.
–Nem
csupán Morvaországban, hanem a nemzetközi filmvilágában is
nagy figyelmet és elismerést érdemelt ki az 51. Zlíni Gyermek-
és Ifjúsági Nemzetközi Filmfesztivál keretében megrendezett
Magyar Film Fóruma – Magyar Nemzeti Nap, melynek védnökei
Semjén Zsolt úr, Magyarország miniszterelnök – helyettese és
Kovács Ferenc úr, Vas Megyei Közgyűlés elnöke és országgyűlési
képviselő voltak. Az itt bemutatott több tucat magyar film közül
kiemelkedő sikere volt a Vándor Attila által rendezett 2004-ben
készült Csillagösvény c. filmnek.
Ezt a rendezvényünket a Magyar Köztársaság EU – elnökségi
rendezvények hivatalos listájára is sikerült felvetetnem. Továbbá
sikeres rendezvény volt a 2011-ik esztendő december havának első
szombatján a morvaországi Telnice községben Hende Csaba a
Magyarország honvédelmi minisztere fővédnöksége alatt
megrendezett, eredeti székelyföldi kopjafa avatási ünnepsége
is. Ezt a kopjafát az 1805. december 2-án történő austerlitzi
„három császár csatájában” a napoleoni csapatokkal
szemben harcoló osztrák hadtestben, közel 4 000 főt számláló
magyar – székely gyalogos és huszár ezredek hősiességének
tiszteletére avattuk fel. Tavaly a Dévai Szent Ferenc Alapítvány
alapító tagja Böjte Csaba testvér megtisztelő látogatása
alkalmával megáldotta a székely emlékmű – kopjafát. A
rendezvénynek egyre erősödő pozitív Kárpát – medencei
visszhangja van. Külön büszkék
vagyunk arra, hogy idén márciusban a székely honfitársainkkal
való szolidaritásunk jeléül az emlékműre mi is kitűztük a
székely zászlót. Morva barátainkat ez egyáltalán nem
zavarta, hiszen nekik jelenleg is gyakran használatos a sárga
piros színű, a morva közösséget és öntudatot szimbolizáló
nemzeti zászlajuk.
Medveczky
Attila
|
