|
2013.10.25.
Választói akarat
Juhász Péter
nagy bejelentést tett. A korábban a könnyűdrog-fogyasztás
legalizálásáért birokra kelő úriember, ma a kormányra kerülést
megcélzó Együtt–PM társelnöke – mondhatnánk: ilyen egy
klasszikus, balos karrierív napjainkban – sajtótájékoztatón
közölte az ország népével, hogy október 23-án együtt ünnepel
a balliberális tábor valamennyi tömörülése. A Műegyetem
rakparton lesz majd az összbalos szeánsz, amelynek címében –
A szabadság összeköt 1956–2013 – utalást tettek a
forradalomra is.
Nagy fordulatot
jelent ez az elmúlt hetek eseményei után. Mert hiszen a mögöttünk
hagyott másfél-két hónapban lógó orral kényszerült távozni
a legnagyobb ellenzéki párt székházából a „demokrata”
Gyurcsány Ferenc, a liberális Fodor Gábor és a szociáldemokrata
Schmuck Andor is. Az MSZP mindenkit eltaszított magától. Legalábbis
látszólag.
Mert van egy olyan
érzése az embernek, hogy ez az egész szembenállás csak egy
nagy volumenű színjáték gyengécske tehetséggel előadott
produkciója. Aligha lesz meglepő, ha az október 23-i összeborulást
követően elkezdik majd hangoztatni, hogy valójában nem is
olyan mély a szakadék közöttük, valójában egy a céljuk, és
valójában mégiscsak érdemes volna megpróbálni együtt. Mert
– amint a Bajnai-formáció neve is mutatja – csak „Együtt”
sikerülhet leváltani a „rezsimet”...
Egy problémájuk
lehetett csak: vajon mi legyen az indok? Milyen érvekkel magyarázzák
meg az embereknek azt, hogy bár néhány hete még kategorikusan
elutasították egymást, most hirtelen mégis minden szép,
minden jó a másikban, olyannyira, hogy előbb egy színpadon
szerepelnek, és a végén még majd együtt is indulnak?
Gyurcsány Ferenc
lángelméjének köszönhetően sikerült meglelniük a választ.
A volt miniszterelnök ugyanis utánozhatatlan arcberendezésével
közölte a minap: a választói akarat kényszerítette ki a közös
ünneplést. És bizony már arra is tett utalást – legutóbb
most, hétfőn –, hogy ugyanez a választói akarat előbb-utóbb
kikényszeríti majd a teljes baloldali összefogást is.
Ne legyen kétségünk
afelől, hogy Gyurcsány szokásától eltérően ezúttal igazat
beszél.
Kedves jó
balliberális politikusaink ugyanis kezdenek ráébredni arra,
hogy külön-külön nemhogy a kormányra kerülésre, de még a
Parlamentbe jutásra sincs esélyük. Különösen érzékelhetik
ezt most, amikor – teljes összefogás ide, hazug kampány oda
– másodszor is pofára estek Baján.
Ezért aztán már
láthatjuk magunk előtt a következő hónapok balliberális
forgatókönyvét. Úgy viselkednek majd, mintha nagy áldozatot
hoznának, és értünk, valamint a demokrácia megmentése érdekében
tennék félre egymás iránti sérelmeiket. Csak az a bibi, hogy
ezt már nem veszi be senki emberfia. Ismerjük őket jól, ezért
aztán pontosan tudjuk, hogy egyetlen dolog számít csak nekik
egyedül: mindenáron ottmaradni a húsosfazék közelében. Ez a
cél, a politikai túlélés húzódik meg az ellenzéki összefogásnak
elnevezett szánalmas színjáték mögött.
Joggal hihetünk
benne, hogy jövő tavasszal végül az fogja őket a történelem
szemétdombjára juttatni, amire Gyurcsány most oly bőszen
hivatkozik: a választói akarat.
Kovács Attila
|
