vissza a főoldalra

 2013.09.06. 

Amit Szent István rendelt, azt a kommunisták elpusztították

1990 után sem tűnt fel senkinek, hogy nincs a városrészben egy szimbolikus és szakrális hely, ahol méltóképpen ünnepelhetnék a józsefvárosiak államalapításunkat

A kommunizmus rémuralma alatt felrobbantott Golgota téri kápolnának állított emléket Józsefváros Önkormányzata augusztus 20-án a Szent Istváni kettős kereszttel. A 7 méter magas alkotás avatásán Józsefváros polgármestere, Dr. Kocsis Máté azt mondta: újra meg kell teremteni azokat a szimbolikus közösségi tereket, ahol a magyarok méltóképpen emlékezhetnek ünnepeikre, így Szent István király több mint ezer évvel ezelőtti államalapítására.

            A józsefvárosi Kálvária téren állott kálváriát a XVIII.század közepén Mayerhoffer András, a barokk építészet remek mestere építette föl. Ő ekkor már dolgozott a gödöllői és a nagytétényi kastélyokon, és állt már a tervei szerint épült pesti Egyetemi templom. A kálvária 1749-től díszelgett a róla elnevezett téren, és Józsefváros lakossága gyakran látogatta. Sajnos ez a barokk műalkotás idővel annyira megrongálódott, hogy 1893-ban a műemléket bontásra ítélték. Ezután a kálváriát áthelyezték az Epreskertbe, ahol Stróbl Alajos próbálta megmenteni. Miután az az épületet átszállították az Epreskertbe, Józsefváros kálvária nélkül maradt. Ezért a Székesfővárosi Tanács és az Orczy család úgy döntött, hogy jelentős összeggel támogat egy új kálvária megépítését. Fel is épült a Kálvária Kápolna az Új Kálvária téren, a mai Golgota téren. Kétszárnyú lépcsősoron lehetett felenni a neoklasszicista kupolás épülethez. A kápolna avatásán Erzsébet királyné is részt vett. A második világháború idején a kápolna súlyos sérüléseket szenvedett. A háború után, a GANZ-MÁVAG kommunista vezetőit ideológiailag zavarta a kápolna, ezért életveszélyesnek és a forgalmat akadályozónak minősítették.

A kommunista rendszer, amely megtorlásul 1961-ig végeztetett ki embereket, tíz évvel később, 1971-ben robbantotta fel a józsefvárosi Golgota téri kápolnát. A robbantási művelet csak harmadszorra sikerült, ez mutatja, hogy a kápolna nem lehetett annyira rossz állapotban. A robbantás a keresztutat is tönkre tette, melynek 8. stációját nemrég restauráltak. Ezen alkotás az Rezső téri templom melletti emlékmű központi domborműve lett. A Tisztviselők Házépítő Egyesülete alapítja az 1885–87 években az ún. Örömvölgydűlőben a Tisztviselőtelepet. 1930-ban felépül szomszédságában a MÁVAG kolónia. Vasár- és ünnepnapokon a hívek számára az 1880-as évek végétől Golgota-kápolnában szentmisét mondanak. A szecessziós stílusban épült kápolna és stációi a második világháború alatt és az idők folyamán súlyosan megrongálódtak. Lebontásuk után a szoborcsoportozatot és az 1. és 14. stációt a Rezső téri Magyarok Nagyasszonnya temploma mögött állították fel .

            Az ünnepség kezdetén a Kodály Zoltán Férfiakkal közösen énekelték el az egybegyűltek nemzeti imádságunkat. A férfikar repertoárjában több mint 200 mű, a barokk szerzőktől a modern komponisták műveiig, a magyar és külföldi zeneszerzők dalaitól az opera- és operettkórusokig csaknem minden zenei stílus megtalálható. Különös figyelmet fordítanak a magyar zenére, annak méltó előadására, terjesztésére.

A Kodály Zoltán Férfiak műsora után Dr. Kocsis Máté országgyűlési képviselő, polgármester mondta el ünnepi gondolatait. Szent István királyunk törvénykönyve előírja, hogy minden tíz falu építsen templomot, mert tudta, hogy hit nélkül nem létezik működőképes állam. Évszázadokon keresztül nem is volt cáfolata államalapítónk tézisének. Ezután a polgármester a fővárosi közgyűlés 1889.május 23-ai jegyzőkönyvéből idézett, ami hozzájárul ahhoz, hogy díszes, új kálvária létesítessék. És az új kálvária felépítettet; lelki támaszt adva a józsefvárosiaknak a véres XX. század hányattatásaiban. A fővárosi közgyűlés nem számolhatott azzal, hogy hazánkban a XX. század második felében megjelenik a kommunizmus egyházüldözéssel, az úgynevezett klerikális reakció felszámolásával. A szocializmus éveiben a kápolnához hasonlóan le akarták rombolni a magyarok szimbólumait, ezért lett az államalapító Szent István királyból "király", az államalapításból, Magyarország születésnapjából pedig a sztálinista alkotmány ünnepe. A lényeg, hogy csonkolhassák a nemzet megtartó gyökerét, eltüntessék a magyarság szimbólumait, s megkérdőjelezzék a megkérdőjelezhetetlent: Istent, hitet, történelmet, államalapító Szent István királyt. A cél világos volt: a magyarok ne az Istent féljék, hanem az ÁVH-t és a munkásőrséget. Ne nemzetben gondolkodjanak, hanem népben. Ne a hazát szeressék, hanem a szovjet tömböt. Ne a történelmünket tanulják, hanem az ötéves tervet. Augusztus 20-án ne Szent Istvánt, hanem Sztalint tiszteljék. Kocsis Máté elmondta, hogy a szocializmus mérhetetlen károkat okozott a lelkekben és a fejekben egyaránt. Ámokfutásuk azonban ebben még nem teljesedett ki. Kálváriánkat, kápolnánkat 1971-ben felrobbantották. Amit Szent István rendelt, ők elpusztították. Miként Hunyadi László lefejezése is, ez a felrobbantás is csak harmadszorra járt sikerrel. A bűnösök elfelejtették azt, hogy felrobbantani csak a falakat lehetett. Az Istent, a hitet, a hazát, államalapító királyunk örökséget soha. A kettős kereszt erre emlékeztet minket, ezért állítattuk. A kettős kereszttel fejet hajtunk Szent István nagysága előtt. Józsefváros polgármestere ünnepi beszédében jelezte: még 1990 után sem tűnt fel senkinek, hogy nincs a városrészben egy szimbolikus és szakrális hely, ahol méltóképpen ünnepelhetnék a józsefvárosiak államalapításunkat. Az sem tűnt föl senkinek, hogy nincs olyan hely, ahol, kulturáltan emlékezhetnénk a márciusi ifjakra. Újra meg kell teremteni az emlékezés közösségi helyeit, ahogy például korábban az 1956-os forradalom a Corvin közben már méltó helyet kapott. Bejelentette, az önkormányzat jövőre újjáépíti a Horváth Mihály teret, ahol az 1848-as szabadságharcosokra fognak majd emlékezni. Ugyanezért kapott elnevezést Józsefváros egyik legnagyobb tere II. János Pál pápáról, illetve ezért neveztek el utcát és állítottak szobrot Bauer Sándornak is. Ez is fontos része Józsefváros újjáépítésének. Beszéde végén jelezte: polgármesterként és magánemberként is hiszem, hogy nem jöhet vissza olyan kor, amelyben ezt a kettős keresztet felrobbanthatják.

A kettős kereszt szimbólum rendszere a kereszténység bölcsőjében, Keleten alakult ki, ahol az egyház kijelölt vezetőinek a jelképe volt – mondta Prof. Dr. Tőkéczki László, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka. Éppen ezért van nagy jelentősége annak, hogy István királyunkat az ortodox egyház szentté avatta, hiszen a nagy egyházszakadás előtt uralkodott és terjesztette a kereszténységet apostoli módon. A kettős kereszt Keleten a pátriárkáknak, a metropolitáknak, az egyház kijelölt vezetőinek szimbóluma volt. Az is jelentős, és sokan nem tudják, hogy Magyarországról terjedt Nyugat felé a kettős kereszt használata. III. Béla, aki majdnem bizánci császár lett, ő hozza először magával Keletről ezt a szimbólumot, és azután a kettős kereszt a magyarság jelképévé válik. A kettős kereszt, mint „lotharingiai kereszt” is ismert Franciaországban, olyan szimbólumként, ami a magyaroktól kerül oda a magyar és francia királyi házak összeházasodása nyomán. Ennek a szimbólumnak az is jelzi a mélységét, hogy a saját történetüket most építgető északi szomszédaink a kettős keresztet kisajátították, mondván, hogy Cirill és Metód örökségéről van szó. Ha egy szimbólumot minél többen használnak, azzal csak fontosabbá válik. Amikor arról beszélünk, hogy a magyarság szimbóluma lett a kettős kereszt, azt is tudni kell, hogy II. András szentföldi hadjáratával teremti meg a kettős kereszt nyugati használatát. A kettős kereszt, mint hazánk egyik történelmi szimbóluma, azért nagyon lényeges, mert minden olyan hagyomány fontos, amely egy közösség életében úgy meghonosodik, hogy az emberek magukénak érzik anélkül , hogy ismernék magát a történelmi begyökereződést. Jelenleg azt is ünneplejük, hogy egy keleti népet Szent István nyugati néppé tette, s ennek is szimbolikája a kettős kereszt. Ennek a kettőségnek – hogy keletről jöttünk, és nyugati nép lettünk – a megőrzése olyan fontos, hogy nem szabad róla megfeledkezni, hanem emlékezni kell rá.

            Az alkotást és az új kenyeret Vargha Miklós Péter áldotta meg. Az esperes – plébános kiemelte, hogy a kereszt tisztelete figyelmeztet bennünket arra, hogy Krisztus tanítványai vagyunk. A kereszt nem csak jel, hanem Krisztus erős fegyvere, az a pásztorbot, mivel Isten vezet minket. Akkor mennyei fény árad mindazokra, akik követi a megfeszített és feltámadott Jézust. Az avatást követően ünnepi műsort adott Tolcsvay Béla zeneszerző és Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színész.

A felavatott alkotás a Golgota tér közepén egy talapzatra felállított, hét méter magas kettős kereszt - az ország címerében is megjelenő történelmi szimbólum. A Munkácsy-díjas szobrászművész Mihály Gábor tervezte és valósította meg.

A művész szerkesztőségünknek elmondta: meghívásos pályázatról beszélhetünk. A Százados út művésztelep két alkotóját hívták meg a pályázatra: Szanyi Pétert és engem. Mindketten évtizedek óta dolgozunk a művésztelepen. A pályázatot megnyertem, így én csinálhattam meg azt a bizonyos emléket, amely a Golgota téri felrobbantott kápolna emlékére állítatott. A kápolna melletti keresztút szinte búcsújáró helynek számított. Tehát valamikor szép, ápolt környék volt a mai Golgota tér ezzel a parkkal, s bízom benne, hogy ezután jobban gondozzák a területet, s rehabilitálják. Az anyagról tudni kell, hogy egy 30-40 centiméteres magas 400x400 centiméteres podeszten, fekete gránittal burkolt dobogón áll a fakereszt, ami nem tömör fa, hanem belső vasszerkezetre van felépítve. A kettős kereszt 7 méter magas, vasdíszítéssel kombinálva. Az önkormányzattal együtt döntöttük el a helyszínt, mert a kápolna tengelye ott állt, ahol ezt a kettős keresztet elhelyeztük. Eleinte 6 méteres magasságról volt szó, de azt keveseltem, ezért 7 métert indítványoztam, bár emiatt több engedélyeztetési eljárás késleltette a kereszt felállítását. Ez is egy jelszerű plasztika, ahogyan az 1987-es acélplasztikám, a Nemzetközi Kamionparkolóban, ami a forgást jelképező forma. A Kanyarulatok festett acélplasztikám pedig 1986-tól áll a Hungaroringen. Két Szent Korona-szobromat is jelnek szántam – 15 méteres magasban állnak Szarvason és Balatonvilágoson. Mindkettő emlékezetett a magyarság múltjára. Remélem, hogy ez a kettős keresztős kereszt is megállásra készteti az embereket, s emlékeztet minket keresztény hagyományainkra.

Medveczky Attila