|
 2013.09.13.
A
rövid ellátási lánc az élelmiszeripari globalizációra adott
válasz
Bemutató üzemek létrehozását és működését támogatja
a Vidékfejlesztési Minisztérium
Kétmilliárd
forint támogatási keretösszeg áll rendelkezésre augusztustól
a mezőgazdasági termelőknek és az erőgazdálkodóknak tartandó
bemutatóüzemi program megvalósítására. Szerkesztőségünk
vendége V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Bevezetőként tisztázzuk, hogy mit is jelent a bemutató
üzemi program. Gyakorlati bemutatóról van szó, vagy konzultációs
rendezvényről?
–A bemutatóüzemi programok célja, hogy a mezőgazdasági
termelők, vagy az erdőgazdálkodók az üzemi helyszínen
szervezett bemutató, tájékoztató, konzultációs programok révén
megismerhessék azokat az innovatív technológiákat, vagy környezetvédelmi,
állatjóléti, gazdaságirányítási, szervezési, illetve
marketing megoldásokat, amelyek növelik gazdaságuk versenyképességét,
és a fenntartható fejlődés feltételéhez való alkalmazkodó
képességet. Tehát a helyszínen, közvetlenül a piaci termelőktől
kapják az ismereteiket.
A bemutatóüzemi programtól azt is várják, hogy minél több
ember kedvet kapjon mezőgazdasági termeléshez, vagy erdőgazdálkodáshoz?
–Ezeken a programokon a gazdák vehetnek részt. A bemutatóüzemi
program keretében lehetővé tesszük azon új technológiák,
fajták vagy üzemek megismerését működés közben, melyek újdonságnak
vagy korszerűnek nevezhetőek az ágazatban. Mindazonáltal a
program támogatást ad azon gazdák részére, akik biztosítják
a jogszabályban előírt feltételek alapján gazdaságuk
megtekintését, innovatív technológiájuk megismerését.
Melyek a Bemutató Üzem cím elnyerésének feltételei?
–Lényeges, hogy a mezőgazdasági üzem mérete legalább
4 EUME (Európai Mértékegység, a gazdaságilag életképes üzem
meghatározására) legyen, míg erdőgazdálkodás esetén
20 hektár
, szaporító anyag bemutatásakor
2 hektár
az alsó limit. Emellett az üzemnek, a gazdálkodásnak
alkalmasnak kell lenni a bemutató üzem tartárása. Fontos feltételünk,
hogy az üzem környezetkímélő és innovatív legyen, gazdasági
versenyképességet növelő hatással rendelkezzen, , és az
adott tájegység stratégiai fejlesztési céljaihoz
illeszkedjen. Erre egy példa, hogy erdőgazdálkodást ne az Alföldön
mutassanak be. A pályázó előnyt élvez a bemutató üzem kiválasztásánál,
hogyha a lebonyolításhoz névjegyzéki szaktanácsadót vesz igénybe.
. Kizáró ok lehet: ha a pályázó input anyagokat, eszközöket
– növényvédő szereket, műtrágyát, vagy gépet – gyárt,
vagy forgalmaz. Nem az a cél, hogy a forgalmazó közvetlen üzleti
céljaira használja föl a bemutató üzemi tevékenységet.
Mi alapján osztják el a 2 milliárd forintos támogatási
keretösszeget?
–A bemutató üzemre pályázó projekttervet készít a következő
félévre, praktikusan január 1-jétő.l. Ennek sorsáról a
Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési
Intézet dönt. Egy programon legalább 10 regisztrált termelő,
gazdálkodó vehet részt, de
legfeljebb 25. Az egyes programok időtartama legalább 5
óra, és térítésmentesek a résztvevők számára. Egy bemutatóüzem
részére legfeljebb 15 millió forint támogatás nyújtható.
Vannak olyan
EU-s országok, ahol jól működik egy ilyen program, vagy ez
teljesen magyar „találmány”?
–Bevett gyakorlat az EU tagországaiban, hogy igénybe
lehet venni ilyen típusú tanácsadást, ami vonatkozhat mezőgazdaságra,
erdészetre, öntözésre, vízgazdálkodásra, állategészségügyre.
Mi arra is lehetőséget teremtünk, hogy a lovas turizmus területén
is meg lehessen valósítani bemutató üzemi tevékenységet.
Másik témánk, hogy államtitkár úr Balatonkenesén
bejelentette: „a közvetlen értékesítés külön ágazattá válhat”.
Ez azt jelenti, hogy a rövid ellátási láncban nagy tartalék
van?
–A rövid ellátási lánc
az élelmiszeripari globalizációra adott válasz., annak negatív
következményeinek ellensúlyozására tett lépés. Ez alkalmas
arra, hogy a helyi élelmiszer-ellátó rendszerben a termelő és
a fogyasztó minél közvetlenebb értékesíti kapcsolatba kerüljön.
Az a tapasztalunk, hogy a rövid ellátási lánc alkalmas az élelmiszerbiztonság
növelésére is, hiszen a szigorúbb szabályozás mellett
megjelenik a bizalom, ha a közvetlen környezetünkből származik
az élelmiszer. A környezeti terhelés is csökken, ha nem az
ország egyik végéből a másikba szállítják az árut, és ha
nem fóliába csomagolt élelmiszerről van szó.
Ma a fogyasztóknál szabadidős tevékenység a vásárlás,
és külön hétvégi családi programot jelent a hipermarket
felkeresése. Kényelmi okokból inkább a zöldséget-gyümölcsöt
is a hipermarketekből szerzik be. Mit lehet tenni ezen mentalitás
megváltoztatása érdekében?
–A tudatformálás is lényeges eleme a folyamatnak,
hiszen bevásárlói és étkezési szokások, hulladékkezelés
megváltoztatásáról van szó. S mindez a vidéki térségek
fejlesztésére közvetlenül is hatással van. Mindemellett
fontos, hogy a tájjellegű élelmiszerek értékeit megőrizzük,
mert a globalizáció eltüntette a helyi ízeket. Úgy vesszük
észre, hogy mind a fogyasztói, mind a termelői oldalról egyre
nagyobb az igény a közvetlen értékesítésre. Azt viszont
tudjuk, hogy ez a fajta értékesítés kevesebb fogyasztót ér
el, mint amennyit szeretnénk. Ezért külön alprogramot indítunk
el a rövid ellátási láncra a 2014-2020-as vidékfejlesztési
programon belül. Szeretnénk, ha olyan segítő szervezet működne,
amely áttekinti és közvetíti a támogatási, jogi, adózási,
engedélyezési problémákat; ezzel a termelőket hozzá tudjuk
segíteni ahhoz, hogy professzionális piaci szereplőkké váljanak.
A képzés, a marketing kialakításához szükséges támogatás
is beletartozhat a termelők segítéséhez. Az is lényeges, hogy
a program révén fizikai értékesítési pontokat is biztosítsunk;
ehhez az is szükséges, ha magát a logisztikát és a nemzeti
minősítési rendszereket is segítenénk támogatásokkal. A rövid
ellátási láncot sokszor leegyszerűsítjük a piacra, holott jóval
szélesebb spektrumú dologról beszélünk. Hiszen olyan értékesítési
formákról is van szó, mikor a termelő és a fogyasztó is
mozog, de a házhozszállításnál csak a termelő mobil. Léteznek
falusi vendégasztalok, szedd magad –akciók, gazdaboltok. Előfordul,
mikor csupán egy közvetítő szereplő jelenik meg, például,
amikor a helyi vendéglátásba, vagy a közétkeztetésbe kerülnek
be a helyi termékek.
Olvastam, hogy Japánban tizennégyezer teremői piac működik.
A vásárlók száma meghaladja az évi 230 milliót, az éves
forgalom több 250 milliárd japán jen, s van olyan tartomány,
ahol az élelmiszer kereskedelmi forgalom negyven százalékát már
a helyi piacok adják. Ezt az utóbbit el lehet –e érni a
magyar viszonyok között?
–Jelenleg a helyben termelt élelmiszerek az élelmiszer-kereskedelmi
forgalom 10%-át adják. Az ön által említett 40% nehezen képzelhető
el, de célként a 20%-os forgalmat el lehet érni.
|
