|
 2013.09.13.
A kommunizmus áldozatai is megkapják
azt, ami a megélhetésükhöz szükséges
1990 után az áldozatok sokkal rosszabbul éltek, mint a
kommunista rendszer működtetői
50 százalékkal
emelkedett a kommunizmus áldozatainak nyugdíja és sor került
arra, hogy felülvizsgálják azokat a pénzeket, amiket az előző
rendszer működtetői kaptak meg jutalomból .Wittner
Mária a Fidesz országgyűlési képviselője szerint, ha a jövő
generációja nem ismeri meg a hiteles forrásból a forradalom
eseményeit, akkor hogy tudná azt, hogy mi az amitől óvakodnia
kellene, hogy ne kerüljünk újfent rabszolgasorba.
Azzal, hogy idén 50 százalékkal emelkedett a
kommunizmus áldozatainak nyugdíja, mennyire jelenti, azt, hogy
igazságot szolgáltatnak az áldozatoknak?
–Ez igazságszolgáltatásnak egy jelentős része.
Amit köszönünk, amit megérdemlünk, mi áldozatok.
Mindemellett itt az ideje, hogy az iskolákban az 1956-os
forradalom és szabadságharcot, és az azt követő megtorlásokat
hitelesen oktassák. Tudjuk, miután tankokkal leverték a
forradalmat, és Kádár megszilárdította a hatalmát, titkosította
1956 sajtóját. Ugyanis október 23-án a rádió azt harsogta,
hogy hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.
És akkor csak két adó volt, a Kossuth meg a Petőfi Rádió.
Igen ám, de két hétig nem hazudott a sajtó, mindent leírt,
ami történt a politikában, az utcán és mindenütt. Ezt nyomon
lehet követni Kocsi Anikó, a Lüktető újságlapok, 1956 című könyvében. Az 1980-as évek végén bízták
Kocsi Anikót, hogy nézze át ’56 sajtóját. Utána adták ki
az
1956 a
sajtó tükrében nagy
albumot,
ami szabadságharc idején megjelent újságok összekötött példányai.
Döbbenettel olvashattuk, hogy mit tanultunk az iskolában és mi
van ’56 sajtójában. Ha a jövő generációja nem ismeri meg
hiteles forrásból a forradalom eseményeit, akkor hogy tudná
azt, hogy mi az amitől óvakodni kellene, hogy ne kerüljünk újfent
rabszolgasorba Mondok egy példát: ötven év után előkerült két
fiatal gyermek naplója, egy 12 és egy 14 évesé. Ugye az igazság
előbb vagy utóbb mindig kiderül. Ez egy alapvető magyar közmondás,
és ez így is van. Ezek a naplók gyermekszemmel írják le a
forradalom történéseit. Én már megvettem egy párat, és az
iskolákban beadom kellő figyelmeztetéssel. Ezután a tanulók
maguk nézik át, hogy egy akkori 14 éves a maga gyerekírásával,
a rajzaival, miként élte át a forradalmat. Ez egészen másról
szól, mint amit évtizedeken keresztül tanítottak az iskolában.
Ha a diákok azt olvassák, hogy mit írt le anno egy gyerek, az
sokkal elfogadhatóbb számukra, mint amit a tanár megmagyaráz.
Nem akarok ünneprontó lenni, de 23 évvel
vagyunk a rendszerváltás után. Mindez nem történik meg késve?
–Nem ünneprontó, mert nem volt 1990-ben
rendszerváltás. Sokkal inkább a tengeren túlról bonyolították
le ezt az úgynevezett rendszer átmentést. 2002 és 2010 között
aztán tragikus dolgok történtek. A kommunizmus áldozatainak
nyugdíja egészen 2008-ig folyamatosan emelkedett, amíg a Gyurcsány-kormány
meg nem vonta tőlük a támogatást. A 2000-es évek közepén,
mikor éppen dedikáltam, hozzám lépett egy fiatal végzett tanárnő,
s azt mondta: a tanárképző főiskolán ellenforradalomként tanították
’56-ot, és amikor ő forradalomnak mondta, akkor lerontották a
jegyét. És mindez nem 1990 előtt volt. Ilyenkor megkérdezem: tényleg
történt rendszerváltás? Nem történt. Visszaigazodás volt a
régihez. Most valóban úgy érzem, hogy talán elkezdődött egy
valós rendszerváltás. És ebben nekünk, volt szabadságharcosoknak
egyértelműen segíteni kell. Nem azért, mert emelték a nyugdíjunkat,
hanem, ha a szocialisták visszatérnek, kitehetjük a táblát:
Magyarország elkelt. Az utolsó pillanatban jött a mostani kormány,
hogy mentse, ami menthető.
Igaz, hogyha valaki a pártállam idején politikai ügyből
börtönbe került, annak szabadulása után nem számolták bele
a nyugdíjba a börtön előtt ledolgozott éveket?
– Persze, hogy igaz, mert rendelet szabályozta: akik öt évet töltöttek
a börtönben, azoknak nem számították bele a nyugdíjába az
az előtt ledolgozott éveket. Természetesen a börtönben való
munkát se vették figyelembe a szabadulás után. Pedig fizettünk
bent társadalombiztosítást, ezt levonták, ahogy a rabtartás költségeit
is. Amikor kijöttem a börtönből, 1970-től kellett felépítenem
a nyugdíjas éveimet. Nagyon érdekes volt, hogy amikor én a
varrodába kerültem, és kérték a régi munkakönyvem, hát azt
sehol sem találták, mert a vagyonelkobzásban elkótyavetyélődött
minden. S mi történt 1990 után? Az áldozatok sokkal rosszabbul
éltek, mint azok, akik működtetői voltak a kommunista
rendszernek
Mit gondol, mennyien lehetnek életben azok közül, akik
párthűségük, vagy vezetői tevékenységük miatt, az 56-os
forradalom leverésében végzett tevékenység, vagy titkosszolgálati
tevékenység alapján kapták a nyugdíjkiegészítéseket?
– 142 kommunistától vonták meg a nyugdíjkiegészítéseket.
Szerintem többen lehetnek még életben. Nem beszélve arról,
hogy én a tartótisztek nyugdíját is csökkenteném. Ők voltak
a zsarolók, a beszervezők, a gátlástalanok. S most még sem a
tartótiszteken, hanem a III/III-asokon csattan az ostor. Volt
olyan, akit megzsaroltak. Mit tud tenni egy olyan ember, aki ilyen
kiszolgáltatott helyzetbe kerül, s akit családtagjaival
zsarolnak? Sokkal nagyobb bűnösök azok, akik a besúgást
hazafias célzattal vállalták. Milyen hazafiasság az, amikor
valakit besúgok, vagy valakinek tönkreteszem az életét?
Hazafiasság? Árulás, morális csőd.
Medveczky Attila
|
